Mit jelentenek ezek a számok?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára által elmondottak azt jelentik: drasztikusan csökken a mostanihoz képest a következő uniós költségvetésben a Magyarország által elérhető közlekedési EU-pénzek összege, hiszen a mostani ciklusban csupán az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) mintegy 1250 milliárd forintnyi forrás használható közlekedési projektekre.

Ezen felül pedig a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) további mintegy 250 milliárd forint használható közlekedésfejlesztésre (pl. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés). Továbbá a Connecting Europe Facility (CEF) programból is mintegy 300 milliárdos keretből gazdálkodhatunk transzeurópai jelentőségű projektekre. Utóbbi forrás a következő ciklusban is megmaradhat, hiszen a hálózati kapcsolatok erősítése határozott szándéka az EU-nak.

Az államtitkár egyébként a következő ciklusban csökkenő EU-s közlekedési forrással is összefüggésben arról beszélt, hogy a magyarországi útfejlesztési programban egyre nő a hazai források aránya. Jelzése szerint a most 3200 milliárdos, 2024-ig terjedő útfejlesztési programból 1800 milliárd forintot „a hazai költségvetés biztosít, ez a részarány egyre nő”. Az előkészítés, tervezés alatt álló útszakaszok – amelyek kivitelezéséről még nem döntött a kormány – forrásai még nincsenek benne a programban - fűzte hozzá.

A kormány Útprogramjáról többek között azt mondta, annak egyik célja, hogy a megyei jogú városokat, megyeszékhelyeket, nagyobb ipari parkokat bekössék a gyorsforgalmi úthálózatba, továbbá, hogy az országhatárok irányába tartó autóutak, autópályák érjék el az országhatárokat 2023-ig, ehhez a szomszédos ország fogadókészsége is szükséges – ismertette. Cél az is, 2023-2024-re minden magyar településről harminc percen belül elérhető legyen egy gyorsforgalmi útszakasz. (MTI) / portfolio.hu