Mégis ki az, aki az elmúlt öt évben tizenháromszorosára növelte a magyar állampapír-állományát? 

Segítünk: nem a külföldiek és nem is a magyar lakosság. Ennél egy sokkal érdekesebb - korábban teljesen elhanyagolható - tulajdonosi szektorral állunk szemben. Persze gyanús, hogy ez a bizonyos valaki sem a sufniban talált sok milliárd forintot, amivel az államot finanszírozhatja, hanem volt "némi" hátszél. 

Az elmúlt öt évben 15 ezer milliárd forintról egészen 24 ezer milliárd fölé bővült a kormányzatunk piaci értéken számított adóssága. Adódik a kérdés, hogy arányában vajon melyik szektor pörgette fel a leginkább az államunk hitelezését ezen idő alatt? Most tippeljen egyet, aztán nézze meg, hogy mekkorát tévedett!

Tudjuk jól, hogy a rendkívül vonzóra szabott lakossági állampapírokat őrülten veszik a magyarok, de a megdöbbentő az, hogy mégsem ők zsákolják a leggyorsabb ütemben a papírokat. Még csak közel sem! Míg a háztartások öt év alatt 3,6-szorosára növelték az állampapír-állományukat, addig a nonprofit szervezetek 13-szorosára! 

Ez az ütem minden más tulajdonosi szektort is teljesen lepipál: a második leggyorsabb bővülés, amit az egyéb pénzügyi közvetítők hoztak össze, pusztán 3,9-szeres volt ezen az időtávon. (Hangsúlyoznánk, hogy itt bővülési ütemről van szó, nem mennyiségekről.) 

A másodikhoz képest mért több mint háromszoros gyorsaság hátterében egy kissé meglepő, de nem ismeretlen szereplő bújik meg. Nézzük csak meg alaposabban az első grafikont, hogy mikor is kezdtek el igazán erőteljesen vásárolni a nonprofit szervezetek! A válasz az, hogy pont 2014 augusztusát követően, amikor is egyik hónapról a másikra 2,7-szeresére nőtt az állomány! Természetesen nem arról van szó, hogy a Rex Kutyaotthont hirtelen elárasztotta volna a pénz, és kénytelenek voltak belőle az államot finanszírozni. Éppenséggel ez volt az a hónap, amikor felbukkantak a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné nevezetű alapítványai. Akkor már tudhattuk, hogy a jegybank igen bőkezűen 200 milliárd forintot juttat nekik, amit kizárólag állampapírokban tarthatnak majd. A megoldás tehát minden bizonnyal az, hogy a nonprofit szektor elképesztő állampapír-felhalmozása mögött nem más, mint a jegybankunk áll, aki a nyereségét éppen kétes tanok terjesztésére költi. 

MNB: ez nem is állami finanszírozás

A jegybankunk az MTI megkeresésére kommentálta az alapítványok vásárlásait, amit a mai napon korábban az mfor.hu is ecsetelt. 
"Az MNB nem folytat bújtatott monetáris finanszírozást az alapítványain keresztül" - jelentették ki a mai napon. Majd hozzátették: "az MNB-nek mint alapítónak az alapítói vagyon rendelkezésre bocsátását követően teljes körűen megszűnnek a juttatott vagyonnal kapcsolatos jogosultságai. Az alapítványok az alapítótól függetlenül működő és gazdálkodó szervezetek, így az alapítónak nincsen és nem is lehet ráhatása az alapítvány működésére, gazdálkodására, - ideértve természetesen - az alapítványok által eszközölt befektetéseket is."

A megnyilatkozásuk arra ugyanakkor már nem tért ki, hogy az alapítványok a szabályzatukban rögzítve csak és kizárólag magyar állampapírban tarthatják a pénzüket, így valós ráhatásra nincs szükség ahhoz, hogy a nekik juttatott vagyon az állampapírpiacra áramoljon.

Adódhat a kérdés, hogy amennyiben ennyire felpörgött a nonprofit szektor (amely lakossági állampapírokat vásárolhat), akkor nem téves-e azt állítanunk, hogy a magyar lakosság a hajtóereje ennek a piacnak? A válasz az, hogy nem teljesen, de az összkép emiatt sokkal árnyaltabb. Konkrétan volt több olyan hónap is, ahol a nonprofit szektor állampapír-állománya értékében is jobban nőtt, mint a lakosságé. Azt mondhatjuk tehát, hogy az elmúlt hónapokban (közvetve) óriási hátszelet adott az MNB a lakossági állampapírok erőteljes - és sikersztorinak kikiáltott - felfutásának.

portfolio.hu (Címlap: Forrás: befektetek.blog.hu)