Nemcsak egyetem, hanem egy igazi, modern közösségi tér – ez a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) belvárosi kampusza, ami a kutatók, oktatók és az intézmény mintegy 1300 hallgatója mellett minden látogató előtt nyitva áll.

Forrás: A As Architecture

– Az eredeti cél is az volt, hogy ne egy zárt intézményt hozzunk létre. Azt akartuk, hogy a budapesti közösség is részt vehessen az életünkben. A kávézónkat, éttermeinket is bárki nyugodtan használhatja – mondta Rüll Ildikó, az egyetem kommunikációs és médiamenedzsre, miközben rögtönzött idegenvezetőként végigkalauzolt minket a hatalmas, mintegy 35 ezer négyzetméter alapterületű, teljes körűen akadálymentesített épületben. A Nádor utca 15. szám alatti új épületrész – amit 2016-ban adtak át – két, nemzetközileg is elismert ír építész, Sheila O'Donnell és John Tuomey tervei alapján készült. A tervek már 2015-ben a „Nagyon jó” minősítést kapták meg a nemzetközi BREEAM épületminősítési rendszerben, Európában ezzel a CEU lett a második olyan felsőoktatási intézmény, amely megszerezte ezt az elismerést – a közép-kelet európai régiót tekintve pedig az első.

Forrás: Central European University

A tantermeket és a tárgyalókat a legmodernebb multimédiás eszközökkel szerelték fel: minden teremben van digitális tábla, ezekre telefonnal, laptoppal is csatlakozni lehet, így az oktatók rögtön el tudják küldeni a hallgatóknak a jegyzeteket. A szobákban kialakított rendszer nemcsak azt érzékeli, van-e valaki a helyiségben, hanem azt is, hogy mennyien; ez alapján szabályozza a világítást, a fűtést, a légkondicionálást. Ez egyrészt rezsicsökkentésre jó, másrészt környezetkímélő is. A falakon olyan hangpaneleket alakítottak ki, amik lehetővé teszik, hogy az oktatóknak, előadóknak ne kelljen mikrofonba beszélniük, a szoba legtávolabbi pontjában is tisztán hallhatóak az előadások. A termek nagy részének a folyosók felőli oldalán is üvegfalakat építettek. Rüll Ildikó szerint ennek nemcsak praktikus, de szimbolikus okai is vannak: a CEU egyik legfőbb eszméjét, a nyitottságot, átláthatóságot reprezentálják.

Az épület földszintjén van a 400 férőhelyes auditórium, amit két, akusztikai szempontból teljesen egyforma teremre is fel lehet osztani – így nem csupán nagy rendezvények, de kisebb konferenciák, előadások megtartására is alkalmas. A folyosókon kényelmes tanulósarkokat is kialakítottak, ezek mindegyikében elérhető egy-egy falra szerelt monitor, amit csoportfeladatok, prezentációk készítéséhez használhatnak a hallgatók. A központi, belső udvart hatalmas üvegtető fedi; a sok üvegre nemcsak a „modernitás” érzése miatt volt szükség, hanem azért is, hogy a belső terekben is minél több legyen a természetes fény. Az épület tetején egy tágas tetőteraszt alakítottak ki, ami amellett, hogy nagyszerű panorámát nyújt, ugyancsak közösségi térként használható. Ha az időjárás megengedi, ide is gyakran szerveznek rendezvényeket.

Forrás: Design Insider

Az új épületrészben kapott helyet az egyetem ötemeletes könyvtára, amit mindmáig a legjelentősebb angol nyelvű társadalomtudományi gyűjteménynek tekintenek nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép-európai régióban. Emiatt más egyetemek kutatói, oktatói, diákjai is gyakran megfordulnak a CEU-n, hogy munkájukhoz máshol hozzá nem férhető anyagokat gyűjtsenek. Számukra a könyvek mellett az is nagyon vonzó, hogy az egyetem könyvtára olyan külföldi folyóiratokra, költséges szakmai adatbázisokra is előfizet, amelyeket más magyar egyetem anyagi okokból nem engedhet meg magának.

– A könyvtárunk nyitva áll a magyar és a régióbeli kutatók számára, szabadon dolgozhatnak. Szép számmal élnek is ezzel a lehetőséggel – erről már Fodor Éva, a CEU társadalom és bölcsészettudományokért felelős rektorhelyettese beszélt a Népszavának. Hangsúlyozta: ha úgy alakul, hogy a CEU-nak el kell költöznie a magyar fővárosból, a könyvtár, vagy legalábbis annak nagy része minden bizonnyal Budapesten marad. – Ennek egyrészt az az oka, hogy tudjuk, mekkora szüksége van a hazai kutatóknak erre a gyűjteményre, másrészt pedig az: egy ilyen méretű könyvtár rendkívül nehezen mozgatható – mondta.

Fodor Éva, a CEU rektorhelyettes5

Mint arról lapunk többször beszámolt, a CEU jelenleg bizonytalan helyzetben van. Noha a Soros György által alapított egyetem minden feltételt teljesített, amit a magyar felsőoktatási törvény tavaly áprilisi, a Soros-ellenes kampány részeként elfogadott módosítása előír, az Orbán-kormány továbbra is vonakodik aláírni azt az államközi megállapodást, ami garantálná a CEU további budapesti működését. Annak ellenére is, hogy a CEU székhelyállamával, New York állammal már tavaly szeptemberben véglegesítették a megállapodás-tervezetet, idén áprilisban – a választások után – pedig egy magas rangú tisztviselőkből álló magyar kormánydelegáció is meglátogatta az egyetem nemrég kialakított New York-i kampuszát, ahol mindent rendben találtak. Vagyis a CEU már annak az új előírásnak is megfelel, ami elrendelte, hogy anyaországában is folytasson oktatási tevékenységet. Ha a magyar kormány nyárig nem írja alá a megállapodást, a CEU kénytelen lesz Bécsbe költözni.

– Nagyon remélem, erre nem kerül sor, és a bécsi kampusznak az eredeti terveknek megfelelően csak kiegészítő szerepe lesz – folytatta a rektorhelyettes. Arra a kérdésünkre, hogy ha mégis menniük kell, mi lesz a budapesti épületeik sorsa, Fodor Éva úgy válaszolt: azokat minden körülmények között megtartják. Mint fogalmazott, „az mind az övék, nem adják senkinek”. – Azok a hallgatók, akik Budapesten kezdtek, Budapesten is fejezik be tanulmányaikat, erre a magyar törvények biztosítanak lehetőséget. Ha úgy alakul, hogy 2019-ben itt már nem indíthatunk új évfolyamokat, igyekszünk majd új funkciókat is találni az épületnek. Konkrét terveink még nincsenek, továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Budapesten maradunk – mondta.

Szerző: Juhász Dániel / nepszava.hu