Sikerült mintát vennie egy német kutatócsoportnak gyantába ragadt rovarokból, amelynek eredményeit a PLOS nevű tudományos szaklapban publikálták - írja a Phys.org.

A kutatást a Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum tudósa, Mónica Solórzano-Kraemer és kollégái a Bonni Egyetemről, David Peris és Kathrin Janssen jegyzik spanyol és norvég tudósok asszisztálásával.

A kísérletek során azzal próbálkoztak, hogy DNS-mintát vegyenek olyan rovarokból, amelyek gyantába ragadva pusztultak el.

Ennek hallatán mindenkinél beugorhat egy film, amely pont ugyanilyen kísérletezéssel indult, a vége pedig az lett, hogy elszabadult dinoszauruszok kóstolgatták az embereket. A Jurassic Park című film ötlete ugyanis pont ezen alapul: a borostyánba ragadt szúnyogból vesznek DNS-mintát - de nem a szúnyogét, hanem a megcsípett dinoszauruszét, ebből alkotják újra az őslényeket.

A német kutatócsoport természetesen szembesült már a párhuzammal, és igyekeztek megnyugtatni mindenkit: ha rajtuk múlik, nem fognak egyhamar dínók rohangálni a világban. Kutatásuk célja ugyanis nem az ősi DNS kinyerése, hanem az örökítőanyag gyantában való konzerválódásának vizsgálata.

"Nem tervezünk dinoszauruszokat teremteni. Jelenlegi tanulmányunk inkább egy strukturált kísérlet volt arra, hogy meghatározzuk, milyen hosszú ideig tartósítható a gyantaszerű anyagokba zárt DNS" - nyilatkozta Dr. Solórzano-Kraemer.

Főleg azért is, mivel egyelőre csak 2 és 6 éves rovarmaradványokat vizsgáltak, ezekkel értek el sikereket. A kutatók terve, hogy egyre régebbi mintákkal kísérleteznek, ám a többszázmilliós éves minták vizsgálata még jóval odébb lehet. Szintén új, és kulcsfontosságú megfigyelésük az, hogy az eddig véltnél sokkal tovább megmarad a víz a zárványban. Ez azért fontos, mivel ez befolyásolhatja a genetikai anyag stabilitását is. Éppen emiatt nem valószínű, hogy a több millió éves borostyánból ki lehet nyerni bármilyen DNS-t, hiszen valószínűleg a víz nem képes ilyen hihetetlenül hosszú ideig konzerválódni. (szmo.hu)