A tájékoztatatás szerint a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország agrárkamaráinak képviselői a pénteken zárult 60. ülésükön megállapodtak, hogy az Európai Bizottság segítségét kérik a tejtermelők és a sertéstenyésztők támogatására. Forrásokat kérnek a válság által érintett termelőknek, szorgalmazzák a biztonsági védőháló kiterjesztését.  

A V4-ek agrárkamaráinak képviselői arra kérik az Európai Bizottságot, hogy sürgősen tegyen meg minden lehetséges intézkedést a sertéstenyésztők és a tejtermelők megsegítésére. 

A magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK), a Lengyelországi Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR) és a Cseh Köztársaság Agrárkamarájának (AKČR) képviselői megvitatták a mezőgazdasági piacok jelenlegi helyzetét és az orosz embargó hatását. A kamarák szerint sok gazdálkodó és szövetkezet helyzetét tovább rontja a főbb mezőgazdasági termékek - többek között a búza, árpa, repce és cukorrépa - árának idei csökkenése is. 

Aggodalmukat fejezték ki, hogy a tej- és tejtermékpiacon az intervenciós felvásárlás és a magántárolási támogatások ellenére az árhelyzet romlik, és a hosszú távú előrejelzések szerint sem várható a helyzet javulása az elkövetkező hónapokban. A sertéshúspiac elhúzódó válsága szintén aggodalomra ad okot, az eddigi intézkedések nem járultak hozzá a piaci helyzet javulásához. 

A helyzet feloldásának egyik fontos lépése lenne az orosz embargó feloldása. Ezért a találkozó résztvevői közös levélben fordulnak Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez; Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztoshoz, valamint Federica Mogherinihez, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. 

A tájékoztatás emlékeztet: az orosz embargó bevezetése és a tejkvóta megszűnése által leginkább sújtott országokat több mint 5 milliárd euró veszteség érte az elmúlt két évben az EU-ban. Eddig mindössze 500 millió eurót kaptak. Az agrárkamarák elnökei szorgalmazzák, hogy az Európai Unió rendkívüli támogatás keretében nyújtson forrásokat a válság által érintett termelőknek, és terjessze ki a biztonsági hálót.     

A 2015 novemberében megkezdett tárgyalások alapján az idei ülésen is hangsúlyozták a vezetők, hogy változtatni kell a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok besorolásán, mert sokukat igazságtalanul zárják ki a támogatási rendszerből. 

Ezért az érintett agrárkamarák arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne legyen automatikus a nagyvállalati besorolás, amennyiben a feldolgozó bármelyik mutató küszöbét átlépi. A javaslat szerint a három kritériumot (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg) együtt szükséges figyelembe venni, és kizárólag azok együttes teljesülése esetén kerülnének az élelmiszeripari vállalkozások a nagyvállalati körbe. 

Ennek azért van jelentősége, mert az élelmiszeripar fejlődése nem áll párhuzamban a mezőgazdaság fejlődésével, az üzemekben a technológiai elmaradottság révén több élőmunka alkalmazása szükséges, és az üzemi hatékonyság nemzetközi összehasonlításban alacsony. 

Az agrárkamarák képviselői megvitatták az EU-ban a növényvédőszerekkel kapcsolatos szabályozási vitát. Az európai parlamenti képviselők erre a kérdésre vonatkozó döntésének megbízható, tudományos kutatáson kell alapulnia olyan civil szervezetek általi befolyás helyett, amelyeket nem az európai polgárok választottak meg - emelték ki.

Elhangzott még, hogy az Európai Polgári kezdeményezés új, demokratikus eszközt adott az uniós polgárok kezébe; ennek keretein belül az Európai Bizottság együttműködik a kezdeményezés során létrehozott európai polgári bizottsággal egy uniós politika megfogalmazásában. Mivel a szabályozási bizonytalanság leginkább az új tagállamokat érinti hátrányosan, a földkérdésben érdemes olyan javaslatot megfogalmazni, amely a belső piac szabályai mellett nagyobb és biztosabb cselekvési szabadságot tesz lehetővé a tagállamoknak - olvasható a közleményben.

ujszo.com