Negyvenegyezer éves, jégkorszaki állat kelt új életre a laborban, mikor kiolvasztották a jégből
Hibernálásnak az egyidejű inaktivitást és metabolikus depressziót nevezzük a saját testhőt termelő élőlényekben, és most némi szibériai permafroszt kiolvasztásakor egy erre képes ősi túlélő nyújtózott újra egy jó nagyot, 41 ezer év óta először.
Forrás: Russia Beyond
A semmi ágán függő létezés
Tatiana Vishnivetskaya a Tennessee Egyetem mikrobiológusa egy petri-csészében szó szerint új életre keltett egy kis kupac fonálféregfajt (nematoda), nagyjából fél milliméter hosszú gömbférgeket melyek az utolsó jégkorszak óta léteztek egyfajta közel teljesen felfüggesztett élettani állapotban - írta meg a The Washington Post. A történet újfent bizonyíthatja, hogy az élet még a legextrémebb környezeti viszonyokat is túlélheti, ideértve a más bolygókon uralkodó körülményeket is.
Vishnivetskaya úgy gondolja, hogy a férgek, melyek eddig a legkomplexebb organizmusok, melyek túlélték a hosszú semmittevést a jégben, körülbelül 41 ezer évesek lehetnek. Messze a legidősebb élő állat, amelyet valaha felfedeztek. Ezek a férgek a neandervölgyi emberek lába alatt éltek a talajban, és most találkoztak a ma emberével Vishnivetskaya csúcstechnológiájú laboratóriumában. A tudós szerint a lények akár a végtelenségig túlélhettek volna a jégben, mindaddig, amíg az örök fagy stabilan megmarad.
A kemény fagyot nem könnyű túlélni, ha szilárdan megmarad. A pengeszerű jégkristályok felapríthatják a sejtmembránt és a többi létfontosságú biológiai mechanizmust. Számos növény és állatfaj a tél kezdetekor egyszerűen örök álomra hajtja a fejét, abban reménykedve, hogy magjai vagy petéi egyszer majd új életre keltik a fajt tavasszal.
Fegyverben réved fönn a téli ég
A mohák egy kerülőutat fejlesztettek ki. Amikor a hőmérséklet zuhanni kezd, kiszáradnak, elkerülve a szövetekben keletkező jég veszélyét. És ha a növény egyes részei károsodást is szenvednek, bizonyos sejtek újra képesek osztódni és létrehozni az összes olyan különféle szövettípust, melyek a teljes mohát alkotják, hasonlóan az emberi embriók őssejtjeihez.
"Ha ezek a fonálférgek 41 000 évet túléltek, fogalmam sincs, mi a felső határ" - mondta Gaetan Borgonie fonálféreg-szakértő, a belgiumi Extreme Life Isyensya Intézet munkatársa. "A fonálférgek a Föld legkegyetlenebb környezetében is túlélnek, kilométerekkel a földfelszín alatt, és bányákban, oxigénhiányos tárnákban is megtalálták már őket."
"Az állat szokatlan ellenálló képessége itt a Földön talán annak a jele lehet, hogy más, kevésbé vendégszerető bolygókon is létezhet élet. Mindez nagyon jó hír a Naprendszer számára" - tette hozzá Borgonie. (TheWashingtonPost) / liner.hu
