h i r d e t é s

Négy hónappal kilakoltatása után hunyt el Kovács Zsuzsa, akit az önkormányzat utcára tett

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Négy hónappal kilakoltatása után hunyt el Kovács Zsuzsa, akit az önkormányzat utcára tett

2023. február 20. - 19:09

Elhunyt Dr. Kovács Zsuzsa, kódexkutató, irodalomtudós, akit 2022 októberében a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat kilakoltatott otthonából.

Kovács Zsuzsa - Forrás: 444.hu/ Bankó Gábor

Elhunyt Dr. Kovács Zsuzsa, kódexkutató, irodalomtudós, akit 2022 októberében a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat kilakoltatott otthonából – adta hírül a A Város Mindenkié.

„Korábban évekig élt és tanított Franciaországban, irodalomtudományból doktorált, verseket is írt, és az ő kutatásai alapozták meg mindazt, amit ma a szakértők a Tihanyi és a Kazinczy kódexekről tudnak” – emlékeznek rá az AVM aktivistái.

Zsuzsa történetével a Mércén mi is sokat foglalkoztunk. A Város Mindenkié ügyfelével az önkormányzat még 2013-ban kötött, határozott idejű lakáshasználati szerződést, amit az kisösszegű díjhátralék miatt 2016 novemberében felmondott, majd 2018-ban bírósági úton is intézkedett a lakás kiürítéséről. A hátralék rendezését alapítványi segítséggel korábban felajánlotta az AVM csoport, ám ezt az önkormányzat nem fogadta el.

Az aktivisták az utolsó pillanatig küzdöttek Zsuzsa otthonáért, országgyűlési képviselők bevonásával élőlánccal próbálták megakadájozni a nő kilakoltatását, ez azonban nem sikerült. A kódexkutató, mindössze 300 ezer forintos közüzemi tartozás miatt utcára került.

A 67 éves Zsuzsa összesen 8 évet lakott az önkormányzati lakásban, a kilakoltatást megelőző időszakban azonban, romló egészségügyi állapotából kifolyólag már nem tudta elhagyni otthonát.

A kilakoltatás után a nő először a Dózsa György úti szállóban kapott helyet, majd mielőtt a Fővárosi Önkormányzat segítségével újra lakhatáshoz juthatott volna, a Szabolcs utcai kórházba került.

Zsuzsa mindössze négy hónappal a kilakoltatása után hunyt el, úgy, hogy nem volt egy hely, amit otthonának nevezhett volna.

Arról csupán nagyon kevés adatunk van, hogy évente hány hajléktalan hal meg valamilyen betegségben, vagy külső okok miatt. Az utcára került embereknek igen rohamosan romlik egészségügyi állapotuk, hiszen nem férnek hozzá alapvető szociális szolgáltatásokhoz, orvosi ellátáshoz, vagy egyáltalán meleg ételhez, vagy emberhez méltó lakhatási körülményekhez. Zsuzsa esete tehát nem egyedi. A jelenlegi rendszer nem biztosít szociális hálót a kiszolgáltatott, létminimum alatt élő emberek számára, ráadásul ahelyett, hogy segítene nekik, inkább őket „hibáztatja” helyzetük miatt.

Nem sokkal azután, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat kilakoltatta, a propagandamédia még egy lejárató anyagot is közölt az utcára került nőről, amelyben megismételték a városvezetés valótlan állításait. Zsuzsát a kormánymédia gyakorlatilag élő pajzsként rántotta bele a kilakoltatások körüli politikai botrányba, hogy saját imázsát mentse, mondván, az idős nőért úgysem kár, hiszen „nem tudott együtt élni a közösséggel”.

Zsuzsa elvesztése újra rámutatott arra, hogy egyéni jó cselekedetekkel, segítő munkával nem lehet érdemben változtatni a fennálló társadalmi-politikai rend kárvallottjainak helyzetén, ha a hatalmon lévők részéről hiányzik az egyenes igyekezet. Nem egyszerűen arról van szó, hogy Zsuzsa esetében ez az igyekezet elmaradt – itt már az is sokat számított volna, ha az önkormányzat kevésbé igyekezik azon, hogy hajléktalanná tegye őt

-írja az AVM. (Mérce)