A bizottság várható vizsgálata amiatt lesz, hogy a Magyar Tudományos Akadémia közgazdászai közös állásfoglalásban támadták a jegybank alapítványait - írja a Magyar Nemzet. Az akadémikusok akciójával a hazai közgazdaságtan régi konfliktusai törtek felszínre.

A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) holnapi ülésén külön napirendi pontban tárgyalja a jegybank alapítványainak oktatási tevékenységét – tudta meg lapunk. A MAB vizsgálata amiatt lesz esedékes, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kétszázmilliárd forinttal feltőkésített Pallas Athéné Alapítványt múlt héten éles hangvételű állásfoglalással támadta a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottsága. Ebben az akadémikusok kifogásolták a jegybank látványos térnyerését a magyar felsőoktatásban, szerintük az MNB költséges ösztöndíjprogramjai nem felelnek meg a tudományos és törvényességi normáknak. A közgazdászok külön kitértek a PhD-képzésben részt vevő doktoranduszok támogatására. Állásfoglalásukban sérelmezték, hogy az MNB a PhD-iskolák legjobb hallgatóit igyekszik bevonni az akkreditációt nélkülöző programjaiba, nagyon magas, esetenként háromszázezer forintos plusz ösztöndíjat ígérve nekik. A közgazdászok szerint a doktori iskolák legkiválóbbjai, akiket az MNB a hatókörébe von, oktatói utánpótlásként elveszhetnek a saját egyetemeik számára.

A Magyar Akkreditációs Bizottság titkársága lapunk kérdésére közölte, hogy a sajtóból értesültek a jegybank oktatási programjai körüli problémákról. Mint mondták, először a Pallas Athéné által kedvezményezett intézetekben, a Pécsi Tudományegyetemhez és a Corvinus Egyetemhez fordulnak majd információért a Pallas Athéné programjait illetően.

Nem az MNB a fő probléma

Azt, hogy az MNB képzéseit nem akkreditálták, a MAB is elismerte. – Semmilyen megkeresés nem érkezett a jegybanktól a MAB-hoz – mondta lapunknak a szervezet elnöke, Balázs Ervin. A tudományos tanács vezetője szerint azonban erre nem is volt feltétlenül szükség. – Amíg a MAB által nem akkreditált szakokat indíthatnak az egyetemek, addig nincs miről beszélnünk – véli. Balázs Ervin személyes véleményét is megosztotta velünk. Mint mondta, a közgazdászközösség jellemzően nehezen reagál az újításokra, pedig a jegybank támogatási programjával csak a nemzetközi viszonyokhoz alkalmazkodik. Ha a piacon egy új partner jelenik meg, a források ott értelemszerűen jobban eloszlanak majd – mondta. Megkérdeztük Balázs Ervintől azt is, nem tartja-e problémának, hogy a forrásokat így a MAB által akkreditált intézetektől vonják el. A szervezet elnöke szerint azonban, a tudományos minőség-ellenőrzést illetően nem az MNB a fő probléma.

A Pallas Athéné Alapítvány szerint azonban a képzést igenis akkreditálták. Lapunknak küldött válaszukban azt írják, a valóság az, hogy az MNB által támogatott doktori program a Pécsi Tudományegyetem akkreditált Földtudományok Doktori Iskolájában indult el, ezért újabb akkreditációra a jogszabályok szerint nincs szükség. Az MNB alapítványa szerint a Pécsi Tudományegyetemmel kötött együttműködési megállapodás keretében indult el az egyetem doktori iskolájában a geopolitikai doktori képzés, hatvankét hallgatóval.

Ideológiailag kérdéses munkatársak eltávolítását kérték

Más véleményen van Mellár Tamás közgazdász, az Akadémia állásfoglalását aláíró akadémikus, az akkreditációs bizottság tagja. Milyen közgazdaságtant oktatnak egy földrajzi doktori iskolában? – reagált megkeresésünkre Mellár, aki a Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola témavezetőjeként maga is érintett az ügyben. – Két doktoranduszom is megkapta az ösztöndíjat, a képzésük azonban nem Pécsett, hanem Budapesten zajlik – mondta Mellár, szerinte ez is arra utal, hogy a földtudományi doktori iskolával legalizálja tevékenységét a jegybank. A professzor elmondta, az MNB eredeti elképzelése szerint a gazdálkodástudományi doktori iskolán keresztül adott volna ösztöndíjakat, az egyetem vezetése azonban az együttműködés ilyen formájától elállt. A professzor nem tudta megmondani ennek okát, lapunk azonban úgy értesült, a támogatásokért cserébe az MNB-alapítványok egyes, ideológiailag kérdéses munkatársak eltávolítását kérték. – Nem megnyugtató jelenség, hogy kellő jogosítványok nélkül megjelenik egy tőkeerős szervezet, majd a hazai doktori képzés terén diktálni kezd – reagált értesüléseinkre Mellár Tamás.

Lóránt Károly közgazdász, az Európai Parlament korábbi szakértője azonban élesen bírálta az állásfoglalást aláíró kollégáit. A szakember keddi, Magyar Hírlapnak adott interjújában azt nyilatkozta: az Akadémia bizottsága csírájában akarja megakadályozni a neoliberális tanokkal ellentétes doktrínák terjedését. Lóránt Károly szerint az MNB felsőoktatási térnyerése esélyt jelent arra, hogy a közgazdaságtanban évtizedek óta uralkodó neoliberális tanoknak alternatívája jöjjön létre. Lóránt szerint az aláíró MTA-tagok ezt akadályoznák meg.

Szemben az árral

Mellár Tamás szerint azonban ez teljes félreértése a történteknek. Szerinte az MTA-bizottság nem ideológiai alapon, a neoliberális tanok mellett foglal állást. Hangsúlyozta azt is, Szemben az árral címen korábban ő maga is a neoliberális elveket kritizáló könyvet jelentetett meg.

A pécsi professzor elismeri, hogy a hazai közgazdász doktori képzés korántsem tökéletes. A képzés megosztott, az egyes iskolák tagoltan, hatékony együttműködés nélkül képzik a hallgatókat. Szükséges lenne tehát a szervezetek közötti koordináció, követve a nemzetközi standardokat.

– Ha a Magyar Nemzeti Banknak valóban segítő szándéka lenne, akkor az egyetemeket ennek kialakításában támogathatná – véli Mellár Tamás, a professzor szerint azonban az oktatás tartalmáról minden esetben a tudománynak kell döntenie. – Ehelyett mintha klientúraépítés történne – jegyezte meg. Mindezt alátámasztja, hogy egyes doktoranduszok havonta háromszázezer forint hozzájárulást kapnak. – Összehasonlításképp, egy több mint tízéves szakmai múltú egyetemi tanár bruttó 460 ezer forintot keres – tette hozzá a professzor.

Fenntartással kezelik az MNB tudományos nyomulását

Nem csak az MTA Közgazdaságtan Bizottságának tagjai kezelik fenntartással az MNB tudományos nyomulását. László Mátyás, a Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) tanára szerint az MNB alapítványainak a hírek szerint nincs meg a hátterük ahhoz, hogy egy doktori iskolák feletti intézményként működhessen.

– Formailag jó ötletnek tűnhet, a tartalom azonban mintha hiányozna – mondta megkeresésünkre a CEU professzora. László Mátyás szerint nincs az MNB mögött kellő humánerőforrás, miközben a különböző doktori iskolákból toborzott diákság is más háttérrel érkezik a programba.

A professzor kérdésünkre elmondta, korábban már felvetődött a gazdaságtudományokat oktató doktori iskolák közötti együttműködés ötlete. Az azonban éppen az akkreditációs folyamatok miatt akadt el. A tudományos műhelyek ugyanis nem akarták kockáztatni  jogosítványaik elvesztését.

Nem volt konfliktusmentes

Úgy tűnik, ami a közgazdász doktori iskoláknak nem sikerült, a jegybank alapítványainak igen. Megtudtuk, az MNB a Corvinus Egyetemen újabb állásokat foglalt el. A Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézetet tavaly ősszel helyezték át a gazdálkodástudományi karról a társadalomtudományi karra, az akkori hírek szerint a Corvinus önállóságát köszönhette a jegybanknak. A kar dékánja, Csicsmann László megkeresésünkre megerősítette: az intézeten belül geostratégiai központ néven új szervezeti egység alakul.

A februárral kezdődő szemeszterben az intézet régi és újonnan felvett kollégái gondozzák a regionális környezeti mesterszakot, amelyre 28 főt tudtunk felvenni – írta Csicsmann László. Az új központ létrehozása állítólag nem volt konfliktusmentes. A társadalomtudományi kar dékánja megerősítette, az új szervezet az egyetemen működő Antall József Tudásközpont Közraktár utcai irodáit foglalja el. A hírek szerint a tudományos műhely munkatársainak sietve kell távozniuk helyükről. Erről szerettük volna megkérdezni a rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnök fiát, a központot vezető Antall Péter azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyről.

A hitelesség mulandó

Mély ideológiai megosztottsága miatt a közgazdaságtan elveszti értékét a közvélemény szemében – írja legutóbbi számában a The Economist. A brit hetilap publicisztikájában a közgazdászok közötti átpolitizált viták káros mellékhatásaival foglalkozik. – Míg kortárs kutatók már géneket manipulálnak vagy új bolygókat fedeznek fel, a magukat „precíz társadalomtudósként” feltüntető közgazdászok nem sok eredményt tudnak felmutatni – írják. A The Economist következtetése szerint – eltérően a természettudományoktól – a közgazdaságtan nem járul hozzá a társadalmi konszenzushoz, épp ellenkezőleg, a politikához hasonlóan a megosztottságot segíti elő. (B. V.)

mno.hu