Így összegezhetők az Iránytű Intézet a Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatásának az olimpiarendezéssel kapcsolatos adatai.

A budapesti olimpia elutasítottsága országosan 59,3 százalék, tehát a társadalom abszolút többsége inkább nem szeretne ötkarikás játékokat a fővárosba. A támogatók aránya valamivel meghaladja az egyharmadot (35,4 százalék). Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek nagyon magas arányban tudtak egyértelműen állást foglalni a kérdésben, alig több mint öt százalék volt bizonytalan vagy zárkózott el a válaszadástól.

Egyedül a Fidesz–KDNP szavazói között vannak többségben a támogatók (65 százalék), de e csoportban is harminc százalék álláspontja, hogy inkább ne rendezzünk olimpiát. A Jobbik táborában 28, az MSZP-ében 26 százalékos a budapesti pályázat támogatottsága. A fővárosban a megkérdezettek 33 százaléka támogatná, 63 százaléka elutasítaná az olimpiarendezést.

Az Iránytű Intézet az ügyben tartandó népszavazás esélyeit is felmérte. Az országos mintavétel szerint a magyar társadalom ebben a kérdésben kifejezetten híve a referendumnak: 62,1 százalék inkább fontosnak tartja a népszavazás megrendezését, míg 34,2 százaléknyian mondták azt, hogy inkább nem fontos. A kormánypárti szavazók megosztottak a kérdésben, itt 47-48 a támogatók és az elutasítók aránya. Egy most vasárnap tartandó népszavazásra a megkérdezettek 59,5 százaléka biztosan, 20,1 százaléka pedig valószínűleg elmenne. Nem meglepő módon a baloldali ellenzéki pártok hívei a legelszántabbak. Az adatok alapján valószínűsíthető, hogy a kérdésben érvényes és eredményes népszavazást lehetne rendezni.

A referendum lehetséges eredménye pedig összecseng a felmérésnek az olimpiarendezés támogatottságára vonatkozó megállapításaival. A megkérdezettek 57,8 százaléka szavazna a rendezés ellen, míg mellette 35,3 százalék. Szintén nem meglepő adat, hogy egyedül a Fidesz–KDNP hívei állnának ki az olimpia mellett, mégpedig 67-26 arányban. A felmérés telefonos módszerrel, február 12. és 19. között – a pályázattól való visszalépés bejelentése előtt – készült, ezerfős, a szavazókorú lakosságot reprezentáló mintán. Az Iránytű Intézet felméréseit a jövőben lapunk rendszeresen közölni fogja.

Visszavonják Budapest 2024-es olimpiai pályázatát – ebben állapodott meg egymással Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerdán – tudta meg a Magyar Nemzet. A döntés meghozására Tarlós István várhatóan a jövő hétre összehívja a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését.

A kormány, a főváros vezetése, a Fidesz elnöksége és a Fidesz-frakció kölcsönös megbeszéléseket folytatva egymással úgy látja, hogy ma egyetlen felelős döntés lehetséges: megakadályozni Magyarország nemzetközi presztízsveszteségét, így az olimpiai pályázat visszavonását tanácsolja a MOB-nak és a fővárosnak – közölte Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt parlamenti frakcióvezetője. A kormányzati kommunikáció összevisszaságát jelzi, hogy Kósa Lajos korábban a fővárosra tolta az olimpia ügyét. A Fidesz országgyűlési frakcióvezetője azt mondta: „az olimpia Budapest ügye, az olimpiát városok rendezik, nem kormány, nem parlament”. Tarlós István főpolgármester arcátlanságnak nevezte Kósa nyilatkozatát. A frakcióvezető hétfőn az ATV-ben próbálta megmagyarázni és újraértelmezni mondatait, azt mondta: „egyszerű félreértésről van szó”.

Ezzel szemben Gundel Takács Gábor, a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) frissen igazolt szóvivője azt mondta: „Mi viszont azt támogatjuk, hogy igenis meg kell tartani a népszavazást, igenis oda kell menni, igenis meg kell hallgatni az emberek véleményét, és természetesen a BOM is el fogja mondani a véleményét, miszerint szavazzanak arra, hogy Magyarországon legyen olimpia.”

A budapesti olimpiarendezésről kiírandó népszavazáshoz a Momentum Mozgalom (egyes ellenzéki pártokkal kiegészülve) gyűjtött aláírásokat. A múlt pénteki határidőre több mint 266 ezer jött össze, míg egy fővárosi helyi referendumhoz mintegy 138 ezer érvényes szignó kell.

(Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 23.)

Forrás: Magyar Nemzet