A politológusok dolga, hogy mindenféle politikai ügyben elmondják a véleményüket.

Én az utca embereihez fordultam, hátha többet tudok meg tőlük erről a kérdésről.

A válaszok hol indulattal, hol lemondással, hol pedig csak egyszerű legyintéssel jöttek. A megye igazából három részre osztható. A hagyományosan jobboldali Esztergomra, a többi, régen baloldali városra, valamint a köztük elhelyezkedő csendes vidékre. Ez az a megye, ahol az egyházon kívül szinte minden megszűnt. A bányák, az alumíniumkohó, az erőművek, az Eternit, ma már a cementgyártás is, a papírgyár, a tsz-ek, az állami gazdaságok, a tejipari vállalat és még hosszan sorolhatnánk az építőipari és a hozzá kapcsolódó tervező vállalatokat. A megyére rátört a szegénység, 40 év normális lét után. Az itteni rendszerváltás nem hozott semmi jót, csak a reményt, ami viszont lassan elkopott. Az MSZP fennhangon hirdette a szakértelmet, az SzDSz sosem tudott megkapaszkodni, a FIDESZ pedig csendben építkezett. Volt egy generáció Salkhammerestől, Titmannostól, Keletistől, Zatykóstól, Tatai Tóthostól és Schwarczostól, akikről elhitték, hogy tudnak valamit csinálni. Igazából nem tudtak, de a személyes és a pártból jövő hitelességükből fenn tudtak tartani egy szavazásra hajlamos hitet, ami elég volt a győzelemhez. Ennek a csapatnak a hátterében alakult ki az ifjúsági mozgalom, Lukácsostól, Winkfeinestől és Szaniszlóstól. Az öregek szép lassan kiléptek a rendszerből, utoljára Tatai Tóth találta meg Gyurcsányékat, helyükre pedig bejött az életrajz nélküli nemzedék. A felsorolt volt ifi urak együtt sem képesek egy olyan életrajzra, amely bármelyik komoly vállalkozó vagy szavazó figyelmét felkeltené.

Szakértésben, hitelességben és alázatban teljesen lepusztult a baloldali része a megyének, helyettük jött az új nemzedék, gyengébbnél gyengébb tanulmányi háttérrel, nyelvtudás és világ, de ország és társadalom ismeret nélkül.

Velük szemben szép csendben lépésről-lépésre feljöttek olyan nevek, mint dr. Völner, Czunyiné dr. Bertalan Judit, aki 2006-ban még önkormányzati képviselőnek indult Tatán egyéniben és meg is nyerte. Michl József, aki ma már elfogadott vezetője városának, de beszélhetnénk Bencsikről is, aki az április 6-i választáson több mint 2000 szavazattal több szavazatot kapott, mint a pártja listája, ellentétben Lukács Zoltánnal. A megyei közgyűlésben még nincs megfelelő képességű emberük, Popovics úr igencsak gyengélkedik. Komárom is megy Zatykó nélkül, és a többi város is a szocialisták nélkül. Tittmann hozza a formáját, hiteles kulturált vezetője Dorognak, ez látszik is a városon. Mikor megkérdeztem, Nyergesújfalun, Lábatlanon, Esztergomban, Kisbéren, Bábolnán az utca emberét, hogy ki is az a Lukács Zoltán, Winkfein Csaba, csak rázták a fejüket, Nyergesen egy ember visszakérdezett, nem ez az ember indult szembe a Völnerrel? Oroszlányban már Lukácsról többen tudtak, személyiségi jogokat nem akarok sérteni, ezért a válaszokat kihagyom. Székely Antalt ismerik és elfogadják, Winkfeinnek még a nevét sem tudják. Kisbér maga volt a dráma, mert ott még mindig a múltban járnak.

Nehéz lesz a baloldalnak, ha tényleg akarnak valamit, mert nem létező valakikkel kell hiteles politikát csinálni a semmivel. Nincs média felületük, a Facebookot verik nap, mint nap, de nem hangzik el tőlük egy egyenes mondat, a lényeget Tatabányán mondták, ja az a mutyis társaság. Állítólag a választások előtt Lukács posztokról beszélt és miniszteri beosztást remélt, mosolygott rajta az egész város, csak azok nem, akik szerettek volna egy még élhetőbb baloldali szabadabb világot. A megyét végig utazva és kérdezve nem találkoztam sehol a politikai teljesítménnyel. Dorogot kivéve, meg talán Esztergomot, ahol túl vannak a mélyponton. Nincs gazdája a tudásnak, nincs helye a kritikának, és senki nem tesz energiát a munkába.

Mesterházynak, ha volna mersze, messzire zavarna minden olyan embert a párttól, aki nem a szervezet erősítésén dolgozik, hanem csak erősíti az egyéni pozícióit. Változás kell, nem is kicsi, hiszen Tittmann is egy-két ciklus után kiöregszik, akkor pedig nem marad más, csak a hit meg a remény, amint tudjuk, a politikához ez kevés.

név és cím a szerkesztőségben

{flike}

{jcomments on}