h i r d e t é s

Minden, amit a letelepedési kötvényekről tudnunk kellene

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Minden, amit a letelepedési kötvényekről tudnunk kellene

2016. november 06. - 10:26
0 komment

durva népszavazási kampány után elég komoly visszatetszést kelthet közvéleményben az a hamukázás, ami letelepedési kötvények kivezetése körül zajlik. Először azt hittük, hogy a kormány csak jó szokásához híven kicsit pávatáncol egyet a kötvénybiznisz körül, hogy elterelje a figyelmet a Jobbik ultimátumáról, de később kiderült, ez a szurka jobban fáj Orbán Viktornak, mint első látásra tűnt. Mi lehet annak hátterében, hogy egy életbevágóan fontos ügyként bemutatott alaptörvény-módosítás kedvéért nem hajlandó a kormány beáldozni egy kis hezitálás után az állítólag már elavult konstrukciót? Íme, egy válasz a sok közül:

Úgy tűnik, a Jobbik megtalálta azt a fogást a Fideszen, melyet a baloldali ellenzék hiába keresett az utóbbi hat esztendőben. Nem mintha nem hemzsegett volna az ellentmondásoktól a kormány több korábbi kommunikációs akciója és intézkedése, ám a Jobbik tudott először élni azzal a lehetőséggel, hogy a 2014-es választások után időközi választások során apránként elvesztette a kétharmados többségét a Fidesz-KDNP-s frakció. Olyan ügyben állították falnak Orbán Viktort és csapatát, amelyben elvileg szövetségesek voltak, hiszen a két jobboldali párt egymással versengve migránsozott a népszavazási kampányban, és támogatóik többsége tette ki azt a több mint 3 milliós tömeget, melynek tagjai elmentek és nemmel szavaztak a kormány által feltett kérdésre.

A letelepedési kötvények ügyében egy dolgot semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ha egy kormány arra büszke, hogy a migrációs válság ellenére hazánk „tisztán keresztény” ország tud maradni, akkor valahogy nehéz megmagyarázni azt, miért ad el magyar állampolgárságot mindenféle etnikumú, vallású, identitású és politikai nézetű külföldieknek. A letelepedési kötvény volt az a konstrukció, amely a kormány minden szereplője számára hasznot hozott eddig. A gazdaságba pénzt pumpált, a forgalmazó cégeken keresztül gazdagodtak a kormányhoz közel álló körök és személyek, ugyanakkor a konstrukció lényegét el lehetett rejteni a közvélemény elől.

És pont itt jön a történet buktatója. Ha ugyanis kivezetik a kötvényeket a piacról, olyan háttérben megkötött alkuk, jövőbeli egyezségek borulhatnak, melyek fontosak a kormány számára. A kötvénybiznisz ugyanis alkalmas volt arra, hogy a színfalak mögött lehessen üzletelni, szívességeket kérni és adni cserébe gazdasági vagy politikai előnyökért. Ez lehet az egyik magyarázata annak a kínos malőrnek, amely az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén esett meg. Ott ugyanis a kormánypárti szavazatokkal átment egy olyan módosító indítvány még november 2-án is, amely engedélyezi, hogy a ciprusi Migrat Immigration Asia (MIA) Ltd. Malajzia, Mongólia és Dél-Korea mellé a Seychelles-szigetek állampolgárai és vállalkozásainak tulajdonosai körében is forgalmazhassa a magyar letelepedési kötvényeket. Később persze visszavonták a már elfogadott előterjesztést, mert kínosan kilógott a lóláb.

És itt jön a képbe az FBI és az Interpol által is körözött szaudi milliárdos, Ghaith Pharaon, akiről kiderült, hogy nem csak egy hozzá köthető cég székháza működik Orbán Viktor lakásával szemközt, de tavaly Magyarországon fotózták le egy seregélyesi falunapon, és nyáron ugyanabban a kikötőben horgonyzott ugyanazon a napon, amikor Mészáros Lőrinc is arra járt a luxusjachtján. Túl sok a véletlen, ráadásul még senki sem adott arra megnyugtató választ, hogy miért nem kapcsolták le a magyar hatóságok Pharaont, amikor Fejér megyében járt. Nyilván jó lenne tudni, hogy van-e vízuma, esetleg magyar útlevele a gyanú szerint terroristákkal üzletelő férfinak. Annak fényében, hogy a miniszterelnök maga is beismerte, ismeri Pharaon professzort (aki a hivatalos verzió szerint nem azonos a körözött személlyel), komoly nemzetbiztonsági kockázatok merülnek fel.

A Jobbik tehát nem véletlenül feszegeti a letelepedési kötvények ügyét, hiszen erős a gyanú, hogy azok között a külföldiek között, akik pénzért vettek maguknak magyar és uniós állampolgárságot több olyan is van, akiknek finoman szólva is problémás a múltjuk és a kapcsolatrendszerük. A nemzetbiztonsági átvilágítás ellenére rés tátong a pajzson, és így hiába építenek a magyar hatóságok szuperkerítést a déli határra, olyan migránsok érkezhetnek feltűnés nélkül az országba, akik sokkal veszélyesebbek a háború pokla elől menekülő átlagos menekülteknél. Ha csak közvetett bizonyítékok mutatnak arra, hogy Orbán Viktor nyitott a muszlim szélsőségesek felé, azzal a Jobbik megszerezheti az egyetlen nemzetmentő párt titulusát.

Úgy tűnik, a kormány most időt szeretne nyerni magának azzal, hogy valószínűleg egyelőre nem megy át az alaptörvény-módosítás a Parlamenten. A fideszesek mossák kezeiket, ők jót akartak, sőt, már a Jobbik előtt gondoltak e konstrukció megszüntetésére. A letelepedési kötvényeket ugyanis kevésbé ismert, ám jól érzékelhető hátsó okok miatt nem lehet megszüntetni az egyik napról a másikra. Megy a hamukázás, a hazaárulózás, de egyelőre tovább folyik a bizniszelés a háttérben, a Jobbik pedig erősödik attól, hogy tovább ütheti a vasat a kötvények ügyében. A baloldali pártok pedig passzív szemlélői a történetnek, mert nekik nem osztottak lapokat ebben a játékban. Ha Vona Gábor el tudja hitetni a közvéleménnyel, hogy ő mentette meg a nemzetet a nemzetközi terrorizmus e különleges gazdasági termékétől, akkor valóban egyedüli kihívóként szállhat ringbe Orbán Viktor ellenében 2018-ban. És ez még nagyobb gond lehet, mint a rejtélyes kötvények adásvétele. Ahogy egy ősi dakota bölcsesség tartja: „Aki hazugságon kapja a törzsfőnököt, abból előbb utóbb törzsfőnök lesz.” 

szeka.blog.hu