Az Azénpénzem.hu számításai szerint jelenleg mintegy 1,1 millió olyan pénztártag lehet, akiknek számláját munkáltatója hizlalja. Kérdés, közülük hányan hajlandóak majd egyénileg takarékoskodni. Már most is van, ahol 40 százalékra rúg a nem fizetők aránya. A „béresített” cafeteria kerete alacsonyabb lehet a mostani átlagosnál.

A nemzetgazdasági miniszter a következő évi változásokatismertetve szót sem ejtett a béren kívüli juttatásokról (bár azért ez is érintheti a költségvetést). Egyelőre annyi biztos, hogy a miniszterelnök egy hónappal ezelőtt az uniós elmarasztalásrareagálva bejelentette, hogy a béren kívüli juttatások mai rendszerét kettős bérrendszerré alakítják át. Ötletek, javaslatok és vad találgatások keringenek, de sokatmondó, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán úgy tárgyaltak a kérdésről, hogy a kabinet semmilyen írásos anyagot nem mutatott be.

A konzultáción a Világgazdaság értesülése szerint az elhangzott: a kormány kitart amellett, hogy jövő januártól a cafeteria-rendszer épüljön be a bérbe. Az alacsonyabb adóterhű, nyugdíjra, gyesre, táppénzre a béren kívüli juttatással egyezően nem jogosító bérrész összegét havi 20 ezer forintban maximálnák. A lap arról is írt, hogy azok a munkáltatók, amelyek eddig nem adtak béren kívüli juttatást, a jelenlegi tervek szerint csak akkor csatlakozhatnának az új, bérbe beépülő cafeteria-rendszerhez, ha kétszázalékos béremelést hajtanak végre.

Az átlagkeret magasabb a tervezett maximumnál

Az évi 240 ezer forintos maximális új kerettel némi gond lehet, hogy a béren kívüli juttatásban most részesülők áltagosan több mint 270 ezer forintot kapnak. Ez az átlag pedig – mint mindig – jókora eltéréseket takar, hiszen benne van például az a nem kevés munkavállaló, aki mindössze a 8 ezer forintos Erzsébet-utalványra (tehát évi 96 ezer forintra) számíthat. Elképzelhető tehát, hogy miközben a kormány hatalmas béremelkedéssel tud majd kampányolni, valójában sokak havi jövedelme még csökken is. (A cafeteria nem része a bérstatisztikáknak.)

Szinte egyáltalán nem esik szó arról, hogy a béren kívüli palettán nem csak SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány szerepel (a cafeteria jelenlegi rendszerének itt nézhet utána). A ma adómentes elemek, mint a sportbérlet vagy a lakáshitel törlesztésének támogatása, akár külön is vehető és megtartható lehet (kérdés, mi lesz ezekkel a kormány szándéka). A kedvezményes adózású elemek között – tulajdonképpen ez tekinthető a cafeteriának – szerepel a céges üdülő, munkahelyi étkezés, bérlet, sőt képzés is (az internetet már régen kivették).  Az igazán nagy falat pedig az önkéntes pénztári juttatás.

Az egészségpénztárak (ep.) egymillió feletti taglétszámából mintegy 700 ezer lehet azoknak a száma, akik munkáltatói juttatást kapnak. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál már csak ennek alig több mint a felének gyarapítja számláját a céges befizetés. Egyes becslések szerint akár 80 százalékuk is lemorzsolódhat, mi úgy véljük, hogy elérheti az egyharmadot azoknak az aránya, akik hajlandóak saját zsebből folytatni a tagdíjfizetést. Így is 260 ezer nyugdíj-, és 480 ezer egészségpénztári tag távozhat a rendszerből.
 

Már most is nagyok sok a nem fizető

A helyzet azonban valójában nem ennyire egyszerű. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint 2015-ben a teljes kalkulált befizetéseknek majdnem negyedét a meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés tette ki. A csúszásokat (a tagdíjak egy része utólag azért befolyik) is figyelembe véve a nem fizetés aránya mintegy 17 százalék volt. Utóbbi egyébként – alighanem az egyéni befizetések terjedésének köszönhetően – a korábbihoz képest határozottan csökkent. Pénztáranként jelentős az eltérés, de a kasszák tapasztalata abban általános, hogy éppen azok esetében szűnik meg a rendszeres tagdíjfizetés, akik korábban munkáltatójuktól kaptak juttatást. 

Az egészségpénztáraknál a tagdíjfizetést szüneteltetők száma a válság idején megugrott, de azóta szépen mérséklődött, 2015-ben azonban az egy évvel korábbi 4,6 ezerről 11,7 ezerre nőtt. A szüneteltetést viszont a parlament elé már benyújtott törvénymódosításban gyakorlatilag megtiltják. Azokat tehát, akik munkáltatói juttatás híján nem fizetnek tagdíjat, rövid úton kizárhatják a pénztárak (mint egyébként sokan már most is teszik). A legnagyobb egészségpénztárnál az egyéni befizetés aránya 30 százalék, az „alvó” pénztártagok viszont 40 százalékot képviselnek – tudtuk meg Studniczky Ferenctől, az OTP Ep. ügyvezető igazgatójától.

A bizonytalanságot, a nem fizetők kizárását is figyelembe véve akár egymilliós létszámzsugorodás sem zárható ki az önkéntes pénztáraknál összesen (az esetleges átfedések alapján ez kevesebb családot érinthet, és persze a számban nem szerepelnek az újonnan belépők). A pénztáraknak mindenképpen erőfeszítést kell majd tenniük – a kisebbeknek és kevesebb egyéni taggal rendelkezőknek esetenként a túlélésért. Ehhez adhat segítséget a tagtoborzási jutalékkorlát eltörlése (a többek között ezt is tartalmazó, a parlament napirendjén már szereplő javaslatot itt nézheti meg).

szenpenzem.hu