A Külügyi Kapcsolatok Német Tanácsa (DGAP) múlt heti berlini konferenciájának központi kérdése az volt, kínálhat-e alternatívát Orbán Viktornak Moszkva – esetleg Peking –, hogy az esetleg kétsebességessé váló EU belső köréből – az euróöveztből – kimaradva Brüsszel helyett tényleg keletre forduljon.

Oroszországnak nem Magyarország érdekes

Első ránézésre van jele annak, hogy Moszkva ezért sok mindent megtenne, másodjára a kép már nem ennyire egyértelmű – derült ki Rácz András előadásából. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Oroszország-szakértője szerint ennek több oka van:

• Oroszországnak Magyarország nem önmagában érdekes, hanem az EU és a NATO tagjaként. A Visegrádi régió országcsoportként sem önálló elem, utoljára 1997-ben készült olyan orosz stratégiai dokumentum – jóval az EU- és NATO-csatlakozás előtt, amely megemlíti őket – azóta csak a NATO és az EU keretén belül értelmezi őket.
• nincs történelmi orosz kisebbség, amely kiemelt érdeket jelentene,
• nem nagy ország és nem nagy piac,
• a társadalom nem oroszpárti – a kapcsolatok erősítését legnagyobb arányban a Fidesz szavazói körében támogatnák, de ez ott is csak 39 százalék, szemben a 40 százalékkal, amely az Egyesült Államokkal fűzné szorosabbra a kapcsolatot. A Jobbiknál ez az arány 48 az USA javára, az oroszoké csak 27 százalék, a demokratikus ellenzéknél 72 és 18 százalék.

Paks, paks, paks, gáz, gáz, gáz

Persze ez nem jelenti, hogy a Kreml ne látna gazdasági érdeket Magyarországon és hogy az ne volna politikailag is hasznos eszköz az EU-n belüli feszültség növeléséhez:

a Paksi atomerőmű bővítésének projektje a 10 milliárd eurós orosz hitel miatt önmagában is számottevő tétel, de jelentőségét az is emeli, hogy ez maradt a Roszatom utolsó biztosnak tűnő projektje az EU-ban: Bulgária inkább 600 millió eurót fizetve kihátrált az építkezésből, Csehország elállt a tendertől, újabban pedig az eddig a magyar kormánynak is hivatkozási alapot adó finn projekt ingott meg.

Az Orbánék által nagyrészt titkosított szerződésben lefektetett feltételekkel létrejövő projekt – amely jövőre indulhat el, és könnyen lehet, hogy augusztusban emiatt Vlagymir Putyin páratlan módon fél év után ismét Magyarországra látogat – így még kiemeltebb lett.

Paks 2 után is kell gáz

Ráadásul hosszú távon növelheti a magyar energiafüggést, ellensúlyozva így a gázfogyasztás csökkenéséből és az olcsóbbá váló gázárakból adódó bevételkiesését is. (A gázszállítási szerződés 2019-ben jár le, Oroszország mindenképp szeretné újabb szerződéssel biztosítani exportját.) A közeljövőben a Gazprom elnöke, Alekszej Miller Magyarországra látogat és a gáztárolókról, valamint az ismét feléledőben lévő, Déli Áramlat tervéről tárgyal.

A paksi beruházás értékének 40 százalékát végeznék magyar cégek az orosz ígéretek szerint – ha csak az orosz hitelhez viszonyítjuk, akkor ez négymilliárd, ha a teljes beruházáshoz, akkor ötmilliárd euró – ez a kormányközeli cégeknek óriási lehetőség, és Orbánnak is újabb eszközt ad a kezébe a rendszere fenntartásához. 

index.hu