A múlt szombati népszavazás egyik érdekes jelensége a magyar szavazók viselkedése volt: a déli járásokban nagyon alacsony volt a részvétel, a magyarlakta települések többségében 5–10 százaléknyian voksoltak.

Miközben a kutatások szerint a magyaroknak ugyanaz a véleményük a feltett kérdésekről, mint a szlovák többségnek.

A cikk címébe nem szerencsés kérdő mondatot tenni, mivel azt sejteti, hogy a szerző sem tudja a választ. Ebben az esetben ez így is van: nemcsak a cikkíró, az általunk megszólaltatott szakértők is csak hipotéziseket tudnak felállítani. Ami egyébként nem meglepő, a pontos válaszhoz ugyanis mélyebb kutatásra lenne szükség.

A népszavazás részvételi aránya országosan 21,4 százalék volt, a magyarok által jelentősebb arányban lakott településeken jórészt 5–15 százalék. Csokorba szedtük a jelenség lehetséges magyarázatait. Az alacsony részvételben feltehetően változó súllyal, de több ok is közrejátszott.

Nem magyar téma

Az egyik magyarázat, amely már a referendum előtt felmerült (a Focus ügynökség 35%-os országos részvétel mellet 27%-os magyar részvételt vetített előre) a magyar választók általános hozzáállása a választásokhoz. Martin Slosiarik, a Focus vezetője szerint a magyarok akkor mennek nagyobb arányban voksolni, ha saját képviseletükről dönthetnek, vagy ha a témának van valamilyen magyar vetülete. Ezúttal nem volt.

„Elképzelhető, hogy ez is benne volt a pakliban, de nem hiszem, hogy ez játszhatta a főszerepet” – véli Lampl Zsuzsanna szociológus. Ha ez lett volna az egyik ok, ez azt jelentené, hogy a magyar választók az össztársadalmi kérdésekben nem kívánnak annyira megnyilvánulni.

Kisebbség szavaz kisebbségről?

A referendumtól való távolmaradást – attól függetlenül, hogy mit gondolnak a kérdések tartalmáról – a sajtóban és a szociális médiákban sokan azzal magyarázták, hogy nem tartják szerencsésnek, ha a többség szavaz egy kisebbségről. „Befolyásolhatta az embereket, hogy a kisebbségi kérdés össze volt mosva” – véli Lampl Zsuzsanna, aki szerint ez az érvelés tarthatta távol az emberek egy részét a szavazóurnáktól. Közte azokat is, akik megfelelőnek tartják a jelenlegi törvényes állapotot (aminek megerősítését kérte a referendum), ám erről nem kívántak egy népszavazáson véleményt mondani.

Nem volt, aki mozgósított volna

A népszavazás témáját nem volt, aki a magyarok között rendszeresen és „hivatásszerűen” propagálta volna. A témát a Szövetség a Családért (AZR) jelenítette meg a közbeszédben, a magyarok egy részének úgy tűnhetett, egy szlovák szervezet „szlovák akciójáról” van szó, őket külön nem szólította meg senki. Igaz, hogy voltak magyar óriásplakátok és szórólapok is, ám nem volt belőlük sok.

Nem rezonált a magyarok között

A referendum témája sokkal jelentősebben rezonált a szlovák médiában és a Facebook szlovák használói között, mint a magyaroknál. Ez részben összefügghet az előző ponttal is. Ráadásul a magyar választók jelentős része a magyar médiát is nézi – sőt, sokszor nagyobb arányban, mint a szlovákot –, ott pedig értelemszerűen a referendum nem volt téma. Ezt a hipotézist gyengíti némileg, hogy kutatások szerint a magyarok túlnyomó többsége figyeli a szlovák adók híreit is, tény viszont, hogy nem olyan arányban, mint a szlovák anyanyelvűek. „A homoszexualitás kérdésköre inkább a polgárosodott társadalmi rétegeket fogja meg. A magyarok sokkal nagyobb aránya él falvakban, mint városokban” – tette hozzá Gyurgyík László szociológus.

Nem magyar műfaj

Ha megnézzük az utóbbi negyedszázad választói viselkedését, azt látjuk, hogy az utóbbi évtizedben az országos átlaghoz mérten csökkent a magyarok szavazókedve. A referendumok pedig egyáltalán nem számítanak „magyar műfajnak”. Ennek egyik oka, hogy egy részüket a HZDS vagy a Smer kezdeményezte, ám 2010-ben is lényegesen alacsonyabb volt a részvétel a déli járásokban, pedig azt a népszavazást a Híd koalíciós partnere, az SaS akarta. A 2003-as, EU-referendumot kivéve az összes népszavazáson – beleértve a mostanit is – sokkal alacsonyabb volt a részvétel a magyar vidéken.

Kevesebb a hívő

A kampány során az egyházak is az igenre buzdítottak, pásztorlevél is íródott a témában. Az országos adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a hitüket gyakorló keresztények (ezen belül elsősorban a katolikusok) nagyobb arányban mentek voksolni, mint az átlag. A magyarok között viszont alacsonyabb a vallásosság aránya, mint a szlovákiai átlag, így ez is hozzájárulhatott a kisebb részvételhez.

ujszo.com (Címlap: Nem kellett összetörni magukat a bizottsági tagoknak - Somogyi Tibor felvétele)