h i r d e t é s

Miért megint Franciaország?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Miért megint Franciaország?

2015. november 14. - 09:26
0 komment

Európában Franciaország veszítette el a legtöbb embert a szélsőséges iszlamizmus menetelése során. Nagyon úgy néz ki, hogy az ország 4,7 milliós muszlim lakosságának egy részét nehezen tudják távol tartani a dzsihádista eszméktől.

Mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy Franciaországot legutóbb terrortámadás érte: a Charlie Hebdo című szatirikus lap szerkesztőségében zajló vérengzés után 17 halott maradt. Most, hogy egy újabb összehangolt terrortámadásban mintegy 160 áldozatot gyászol az ország, a Guardian emlékeztet azokra a becslésekre, miszerint Európában Franciaország veszítette el a legtöbb embert a szélsőséges iszlamizmus menetelése során. A francia szenátus áprilisi jelentése szerint a Szíriában és Irakban az Iszlám Államhoz csatlakozó nagyjából háromezer európai közül legalább 1430 francia. A francia hírszerzés további 1570 embert figyelt meg azzal a gyanúval, hogy valamiképpen kapcsolódtak a szíriai terrorhálózatokhoz, további hétezer emberről pedig azt feltételezték, hogy nagy eséllyel kapcsolódni fognak - írja a VS.

A franciákat nem nyugtathatja meg, hogy jelenleg több mint 150 szélsőséges tölti a büntetését a börtönökben, és Francois Hollande elnök is egyenesen fogalmazott a péntek esti párizsi terror után:

"Tudjuk, honnan jönnek ezek a támadások. Jó okunk van arra, hogy féljünk."

Például az, hogy az Iszlám Állam felségterületein megfordul francia dzsihadisták közül mintegy kétszázan visszatértek Franciaországba.

A francia hatóságok eddig sem spóroltak azokkal a kampányokkal, amelyek a szélsőségesekkel próbálták felvenni a harcot, de nagyon úgy néz ki, hogy az ország 4,7 milliós muszlim lakosságának jó részét így is nehezen tudják távol tartani a dzsihádista eszméktől. Az Iszlám Állam így könnyen megtalálja a maga embereit. A Charlie Hebdo szerkesztősége és a párizsi kóser bolt elleni támadás Amedy Coulibalyn keresztül kötődött az Iszlám Államhoz, a januári terror másik elkövetője az al-Kaida egyik jemeni kiképzőtáborában fordult meg.

Franciaországban tíz évvel ezelőtt, a 2005-ös külvárosi zavargások idején rendeltek el rendkívüli állapotot. Párizs egyes helyszínei most is szinte háborús övezetté alakultak.

Charlie Hebdo után Manuel Valls miniszterelnök a francia parlamentben arról beszélt, hogy az ország hadban áll, de hangsúlyozta, hogy nem az iszlámmal – egyértelmű üzenetet küldve Európa legjelentősebb muszlim közösségének. A francia politikusok szavai azonban minden jel szerint nem lesznek elegek arra, hogy csillapítsák a feszültséget a muszlim közösségekben.

Biztonsági szakemberek a Charlie Hebdo elleni támadások után figyelmeztettek arra, hogy további terrorakciók várhatók, de hasonló nagyságrendű támadásról szó sem volt.

A mostani összehangolt támadást ugyanúgy a városi hadviselés jegyeit viseli magán, mint a Charlie Hebdo-nál zajló lövöldözés vagy a kóser boltban zajló túszejtés. A támadások a hírek szerint most is AK-47-eseket használtak, mint több más franciaországi lövöldözésnél.

Franciaország már a januári Charlie Hebdo elleni támadás előtt terrorkészültségben volt, és január óta is volt oka arra, hogy készültségben maradjon. Júniusban az Iszlám Állam egyik lelkes szimpatizánsa lendült támadásba Lyon mellett, ahol a terrorszervezet módszereit megidézve lefejezte a munkáltatóját. Áprilisban egy diákot tartóztattak le, mert erős volt a gyanú, hogy a tekintélyes kalasnyikov-készletével támadásra készül néhány párizsi templom ellen. Augusztusban pedig egy terroristagyanús férfit fegyvereztek le az Amszterdamból Párizsba tartó vonaton. Nála is egy AK-47-es volt.


Fotó: AFP / DOMINIQUE FAGET

Elemzők szerint a terrornak ez a gyors egymásutánisága megerősíti a franciaországi muszlimok elszigetelődését, és egyben felerősíti a szélsőjobboldal hangját – Marine Le Pen Nemzeti Frontjának feltehetően lesz majd néhány figyelmeztető szava a francia polgárokhoz –, ami aztán tovább tolja a radikalizálódás felé a muszlim közösség arra érzékeny tagjait. Őket nem hagyja hidegen az sem, hogy a januári terrortámadások után Franciaország a korábbinál aktívabb szerepet vállalt az Iszlám Állam elleni légi támadásokban Szíriában – eddig meg nem erősített hírek szerint a támadóknak épp ez volt az egyik indokuk a párizsi vérengzésre.

Franciaország évek óta komolyan kiveszi a részét a dzsihadista terror elleni harcból. Több ezer francia katona vesz részt 2013 óta terrorellenes akciókban Maliban és a környező afrikai országokban. 2014 óta tagja az Iszlám Állam elleni koalíciónak Irakban, idén pedig csatlakozott a szíriai támadásokhoz is.

A mostani támadást érdekes módon épp akkor hajtották végre, amikor az Iszlám Állam több vereséget is elszenvedett Észak-Irakban, ahol a kurdok indítottak szárazföldi offenzívát ellenük, amelyet a Washington vezette nemzetközi katonai szövetség légicsapásokkal támogatott. Nem sokkal korábban pedig ismeretlen fegyveresek kettős öngyilkos robbantást hajtottak végre Bejrútban. A negyven halálos áldozatot követelő merényletért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.

 

vs.hu (Címlap: Fotó: AFP / FRANCOIS GUILLOT)