Orbán Viktor miniszterelnököt faggatta az ellenzék hétfőn az Országgyűlésben, az azonnali kérdések között, egyebek között a koronavírusról.

Jobbik: menjen ki a nép közé a miniszterelnök!

Jakab Péter (Jobbik) úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök egy olyan országról beszél, ahol soha nem volt még ilyen jó az élet, mint most. Ám "ezt az országot úgy hívják, hogy Svájc, ön viszont Magyarország miniszterelnöke" - mondta a kormányfőnek, megjegyezve: Magyarországon él az EU második legszegényebb nemzete, a kormánya pedig a második legkorruptabb. A Jobbik elnöke szerint Orbán Viktor "elveszítette a kapcsolatot a valósággal". Az ellenzéki politikus azt mondta, nem "konzultálgatni" kell, hanem ki kell menni a nép közé, és meg kell nézni, hogyan élnek az emberek.
A kormányfő úgy reagált: Magyarország 2010-ben pénzügyi csődbe jutott, és a Jobbik mostani szövetségesei vitték csődbe. Tízmillió ember 2010 óta azért küzd, hogy amit a Jobbik szövetségesei elkövettek, sikerüljön semlegesíteni - közölte, majd úgy fogalmazott: "a klímaválság elérte a Jobbikot, olvadásnak indult, mint a jéghegy". A Jobbikból kilépőknek az nem tetszik - mondta -, hogy nem szeretik a pártelnök "gyurcsányista irányvonalát", mert "bolsevik típusú leszámolások és a nemzeti, értékelvű politizálás teljes feladása történik". A kormány és az ország hangos szidalmazása helyett inkább kapják össze magukat, amíg nem késő - mondta Jakab Péternek.
A jobbikos politikus erre azt felelete: "a dunaújvárosi jéghegynél erőteljes léket kapott a fideszes Titanic". Hozzátette: az elmúlt tíz évben Magyarország annyi pénzt kapott az EU-tól, amennyiből csodákat lehetett volna tenni, fel lehetett volna készülni például a közelgő gazdasági válságra és a koronavírus hatásaira. A nemzeti konzultáción ne "propagandaanyagot" küldjenek, hanem egészségvédelmi tájékoztatót - szólított fel.
A miniszterelnök viszonválaszában gratulált az új dunaújvárosi képviselőnek, ez a siker - jelezte - felhívja a figyelmet arra, hogy a Jobbik a Gyurcsány-féle baloldallal szerezte a mandátumot. Idézte Jakab Péter korábbi szavait, miszerint "ne gondolja, hogy nekem annyira egyszerű mondjuk, Dobrev Klárával egy színpadon állni, igenis akkor nyelnem kell nagyokat, meg ki kell lépnem a komfortzónámból". "Jó nyeldeklést kívánok önnek (...), és csak arra hívom fel a figyelmet, hogy amikor eljön az igazság pillanata, és ön lesz az utolsó Jobbik-párttag, aki elhagyja a székházat, ne felejtse el lekapcsolni a villanyt" - zárta válaszát.

MSZP: ma egy faluszéli vályogházból el lehet jutni egyetemre?

Harangozó Tamás (MSZP) egy 1989-es interjúból idézett, amelyben Orbán Viktor arról beszélt, hogy egy faluszéli vályogházból indult az élete, majd gimnazista, egyetemista lehetett. "Ön szerint (...) egy olyan országot épített az elmúlt tíz évben, ahol egy faluszéli vályogházból bárki el tud menni egyetemre?" - kérdezte a kormányfőt. Azt is mondta, hogy ma "szinte a zsidótörvények időszakát idéző hangulatkeltés" zajlik a cigánysággal szemben.
Orbán Viktor erre azt mondta: az MSZP azon gondolkodjon el, hogy egy olyan párttal van szövetségben, amelynek az alelnöke a zsidó származású képviselők és kormánytagok összeírását javasolta. A fiatalok esélyeiről a miniszterelnök úgy nyilatkozott: 2010 után egy olyan Magyarországon élünk, ahol a nehéz helyzetből induló fiataloknak jóval több esélyük van, mint 2010 előtt.
Harangozó Tamás úgy reagált: a miniszterelnöknek fogalma sincs arról, milyen országot vezet.
A kormányfő viszonválaszában kiemelte: míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott az országban, addig ma 4,5 milliónyian.

DK: hogyan fog megbirkózni a magyar egészségügy a koronavírus-járvánnyal?

Arató Gergely (DK) azt kérdezte, hogyan fog megbirkózni a magyar egészségügy a koronavírus-járvánnyal, amikor sokmilliárdos adóssága van a kórházaknak, ahonnan 971 orvos hiányzik. Arra is választ várt, miért rekesztik ki a szegény sorsú diákokat az oktatási rendszerből például a tankötelezettségi korhatár leszállításával, tandíjakkal és a szakképzés rendszerének "tönkretételével".
A miniszterelnök a koronavírus ügyében azt felelte: még nincs ilyen fertőzés Magyarországon, de nagyon valószínű, hogy lesz, ezért fel kell rá készülni. Ez azonban alapvetően szakmai kérdés, az ellenzék viszont politikát csinál belőle - tette hozzá. A kormány felkészült, az operatív törzs felállt, a szakemberek teszik a dolgukat, "képesek leszünk arra, hogy amikor ideér a fertőzés, akkor azt majd kezelni tudjuk" - közölte, kérve az ellenzéket is az egészségügyi dolgozók és döntéshozók támogatására.
A DK képviselője szerint a választókat nem nyugtatja meg a miniszterelnöki reagálás, mert nem válaszolt arra, hogyan biztosít a kormány megfelelő feltételeket a "tönkretett egészségügynek".
Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta: 2003-2009 között, a baloldal kormányzása idején, egyedül Magyarországon csökkent az egy főre jutó egészségügyi kiadás az egész OECD-térségben. A Gyurcsány-kormányok alatt 600 milliárd forintot vettek el az egészségügytől, 16 ezer aktív ágyat számoltak fel, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, és a baloldali kormány volt az is, amely bevezette a tandíjat, "amit nekünk egy népszavazással kellett megsemmisíteni" - sorolta.

A kormányzati kommunikációról, a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolázásáról, a szállásadók online adatszolgáltatásáról, a pedagógusbérekről, a vízközmű-felújításokról is faggatták a kormány tagjait a kérdések órájában a képviselők.

A DK a kormányzati kommunikációról érdeklődött

A kormány hátralévő hivatali idejében "propagandára" költhető 150 milliárd forintról kérdezte a Miniszterelnökség vezetőjét Sebián-Petrovszki László (DK), aki azt hangoztatta: ez az összeg nagyobb, mint amennyit 2016-ban elnökválasztási kampányára költött Donald Trump.
Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: nyilvános közbeszerzésen, az eljárás szabályai alól fel nem mentve választották ki a pályázat nyertesét.
Azt mondta: Magyarországon 2010 előtt olyan baloldali rendszer működött, amelyben "nagyjából tízezer milliárd forint értékű vagyont hordtak szét, ezzel szemben a nemzeti kormányzás alatt a másfélszeresére nőtt az állami vagyon értéke".

LMP: milyen a gyógypedagógusok területi eloszlása?

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek iskoláztatásáról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét Ungár Péter (LMP). Mint mondta, sok esetben 60-80-100 kilométernyit kell utazniuk a gyerekeknek és szüleiknek, hogy a fiatalok megfelelő képzéshez juthassanak.
Válaszában Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára azt emelte ki: tíz éve egy, ma már nyolc helyen képeznek gyógypedagógusokat és konduktorokat, a pályán lévők száma 70 százalékkal, 9700-ra emelkedett.
Közlése szerint mindez azt mutatja, hogy míg száz SNI-s gyerekre 2010-ben 7, addig most 10,5 szakember jut átlagosan, a kormányzat pedig e mutatók tovább javítására törekszik.

Jobbik: teljesíthetetlen feltételek a magánszállás-kiadók előtt

A magánszállások kiadóinak terheire hívta fel a figyelmet Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik), aki arról beszélt: az érintettek közül sokaknak nincsen számítógépe, így nem tudják teljesíteni a napi online adatszolgáltatás kötelezettségét.
Válaszában Dömötör Csaba államtitkár kiemelte: a rendszer feladata a gazdaság kifehérítése és az aktuális turisztikai adatok begyűjtése, aki pedig nem tud számítógépen adatot közölni, az használhatja az e célra kialakított mobiltelefonos alkalmazást is.
Hozzátette: a kormányzat célja az, hogy az országot Közép-Európa idegenforgalmának központjává tegye.

MSZP: mikor állítják le a lakossági lignitértékesítést?

Az évente 13 ezer ember halálát okozó légszennyezés visszaszorítása kapcsán a lakossági lignitértékesítés leállításának mikéntjéről érdeklődött Gurmai Zita (MSZP), példaként hozva fel, hogy a kialakult helyzet miatt két és félszeresére emelkedett Magyarországon az asztmás gyerekek száma.
Válaszában farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a témában az utóbbi években tett jelentős kormányzati intézkedésekről és a levegő állapotának javítása érdekében tett, 300 milliárd forintnál is nagyobb mértékű beruházásokról beszélt.
Elkötelezettek vagyunk a hatékony kibocsátás-csökkentési lépések megvalósítása ránt - jelentette ki, hozzátéve, eközben arra is figyelnek, hogy ne hozzák a magyar családokat nehéz helyzetbe.

DK: mikor lesz érdemi pedagógus béremelés?

A pedagógusbérek emeléséről kérdezte az emberi erőforrások miniszterét Arató Gergely (DK), azt kifogásolva, hogy a bejelentett, öt százalék körüli infláció mellett nem érdemi javulás a szeptembertől érkező, tíz százalékos pótlék, amely ráadásul nem is épül be a fizetésbe.
Hangsúlyozta: a folytatódó leszakadással tovább nő majd a jelenleg is súlyos pedagógushiány, ráadásul az életpályamodell bevezetésével a tanárok elveszették pótlékaikat, miközben nőttek munkaterheik.
Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára azt felelte: míg 2010-ben 122 ezer forint volt, addig most 231 ezer 660 forint az átlagos pedagógusbér, ami 78 százalékos emelkedést jelent, miközben ez idő alatt a GDP a negyedével nőtt.

LMP: mi lesz az elavuló víziközmű-rendszerekkel?

A hazai víziközmű-hálózatok felújításáról kérdezett Keresztes László Lóránt (LMP), aki szerint a 65 ezer kilométernyi felújítandó csőhálózat ivóvizet szállító része kétszer olyan gyakran hibásodik meg, mint nyolc éve, a szállított víz közel egyharmada pedig elvész.
Hozzátette: egyes szakmai elemzések 1500 és 3000 milliárd forint közé teszik a rendszer felújítására fordítandó összeget.
Schanda Tamás, az Innovációs és technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki: ismerik az ágazat helyzetét, évtizedes problémáit, kihívásait, a kormány elkötelezett a jó minőségű vízszolgáltatás fejlesztése, korszerűsítése iránt, céljuk a rendszerek integrációja, a fenntartható szolgáltatás folyamatos biztosítása.

A játszóterekről, a szolidaritási hozzájárulásról, a lakhatási helyzetről is kérdeztek képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: felül kell vizsgálni a játszóterek szabályozását

Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni a játszóterekkel kapcsolatos szabályozást.
Közölte: a budapesti XVI. kerületben tavaly októberben adtak át egy játszóteret, és láthatóan siettek, hogy az önkormányzati választás előtt "eldicsekedhessenek vele". Csakhogy azóta kiderült, hogy a csúszdák rendkívül veszélyesek - mutatott rá.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára elmondta: a magyar kormánynak fontosak gyermekek, fontos, hogy biztonságban élhessenek és a közterületeken is biztonságban lehessenek. Magyarországon semmilyen olyan áru, eszköz, építmény nem kerülhet forgalomba, amely szabályszerű használat mellett sérülést okozhat - közölte. Hozzáfűzte: a játszótéri eszközök esetében is szigorú szabályok érvényesek.

DK: mikor számol el a kormány a szolidaritási hozzájárulással?

Hajdu László (DK) azt vetette fel, hogy miután a közoktatás épületeit államosították, az önkormányzatoktól vonnak el pénzt. Mennyi bőrt húznak még le az önkormányzatokról, elszámol-e a kormány a szolidaritási hozzájárulással? - kérdezte.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: az épületeket nem államosította az állam, a működtetésüket vette át, de az önkormányzatok tulajdonában maradtak. Valóban szolidaritási hozzájárulást kell fizetni azoknak az önkormányzatoknak, ahol magasabb a helyi adóbevétel, az intézkedés célja, hogy igazságos legyen a forráselosztás - vélekedett.
Közölte: a forrásátrendezést a költségvetési beszámolók tartalmazzák, az Állami Számvevőszék és állami szervek is ellenőrzik.

LMP: a lakhatási tragédia az egész ország problémája

Csárdi Antal (LMP) hangsúlyozta: a lakhatási tragédia az egész ország problémája, a magyar lakhatási helyzet siralmas, az ingatlanárak elszabadultak, és az albérletek is lassan megfizethetetlenek átlagos fizetésből. A kormány látványberuházásokra büszkén költi a pénzt, de e kérdés rendezésére is kellene pénzt juttatni - mondta.
Tállai András kiemelte: a kormány célja, hogy minden magyar család saját otthonhoz jusson, képtelenség azt mondani, hogy ez a kormány nem foglalkozik a magyar családok lakhatásával. Már hatodik éve folyamatosan nő a kormányzati intézkedések hatására az új építésű lakások száma - tette hozzá.

Párbeszéd: a kormány miért nem bünteti a Volkswagent?

Jávor Benedek (Párbeszéd) azt mondta, hogy az EU-n belül egyedül Magyarországon nem szankcionálták, hogy a Volkswagen meghamisította a járműveinek a kibocsátási adatait. A megtévesztett magyar fogyasztóknak legalább 50 milliárd forint kártérítés járna - hangsúlyozta.
A mai napig milyen szankciókat vetettek ki a dízelbotrány miatt a Volkswagenre - kérdezte.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára azt felelte, hogy a klímavédelem árát a legnagyobb szennyező vállalatoknak és országoknak kell megfizetniük, nem pedig az embereknek. Hangsúlyozta, hogy a Magyarországon működő multinacionális cégeknek előírják, hogy környezetbarát technológiát folytassanak.
Az érintett tagállamok, köztük Magyarország is kezdeményezte, hogy hívják vissza és ellenőrizzék azokat a járműtípusokat, amelyek esetében a gyártó elismerte, hogy a környezetvédelmi jellemzőik pontatlanok - közölte.

Fidesz: mikorra várhatóak a 8-as főút veszprémi szakaszát érintő beruházások?

Ovádi Péter (Fidesz) felszólalásában rendkívül fontosnak nevezte a 8-as számú főút Veszprémet délen elkerülő szakaszának kivitelezését. A politikus azt kérdezte, mikorra várható az elkerülőút befejezése, valamint a 8-as és 82-es főút átkötésének megvalósítása.
Schanda Tamás államtitkár azt válaszolta, hogy az Út program keretében 3200 milliárd forintból folyik közútfejlesztés.
A 8-as és 82-es főút összekötéséhez hamarosan várható a jogerős építési engedély, a déli elkerülőút első ütemének kivitelezési szerződést pedig az elmúlt hetekben írták alá - jelentette be.

Jobbik: áldatlan állapotok uralkodnak a Volánnál

Bana Tibor (Jobbik) azt mondta, hogy a Volánbusz Zrt.-nél olyan áldatlan állapotok uralkodnak, amelyek az utasok és a dolgozók életét veszélyeztetik. A politikus túlhajszolt sofőrökről, életveszélyes járművekről, heti hatvan vagy hetven munkaóráról és meghamisított menetlevelekről beszélt.
A képviselő felszólalása végén többek között a dolgozók bérfelzárkóztatását, a vezetési és pihenési időkre vonatkozó jogszabályok betartatását és az elavult buszok lecserélését követelte.
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt felelte, hogy a Volánbusz Zrt. a járművezetőket a vezetési és pihenőidőre vonatkozó hatályos jogszabályok és a kollektív szerződés rendelkezései alapján foglalkoztatja. A cég minden autóbusza megfelel a jogszabályok által előírt feltételeknek - emelte ki.

MSZP: miért fizettek jól prosperáló cégeknek?

Szabó Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy az adófizetői pénzből kártalanított Szeviép károsultak között vannak olyan cégek, amelyek nem, hogy nem mentek tönkre, de még nyereségesek is voltak. A képviselő azt kérdezte, hogy miért fizettek ki közel három milliárd forintot jól prosperáló cégeknek.
Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a Szeviép Zrt. károsultjainak rendkívüli állami kárrendezését kormányrendelet alapján hajtották végre. A szabályozás nem tett különbséget az alapján, hogy a károsultaknak milyen volt az anyagi, gazdasági helyzete - tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy 55 szegedi székhelyű vagy lakóhelyű jogi vagy természetes személy részesült kárrendezésben.

A pedagógusbérekről, a koronavírusról, az újpestiek egészségügyi ellátásáról, az uniós költségvetésről, a balatonőszödi esetleges parti sétányról, közúti fejlesztésekről, a fiatalok foglalkoztatásáról is szó volt a kérdések között, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: mikor kötik a minimálbérhez a pedagógusok bérszámításának alapját?

A jobbikos Ander Balázs arra várt választ, mikor kötik a pedagógusok bérének számítási alapját a minimálbérhez. A képviselő kevesellte az ágazatban dolgozók 10 százalékos béremelést, és kifogásolta, hogy egy kezdő tanár bére megegyezik a szakmunkás bérminimummal.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára rámutatott: 2010 óta 25 százalékkal nőtt a nemzeti össztermék, ehhez képest a pedagógusok korábban átlagosan 50 százalékos béremelést kaptak, most pedig újabb 10 százalékot. Egy pályakezdő pedagógus jövedelme 78 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben és emelkedett az állami ösztöndíjasok száma is - folytatta.

MSZP: hogyan fertőtlenítik a vonatokat?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérdezte, hogyan tudják fertőtleníteni a vasúti kocsikat, ha ideér a koronavírus? Kifogásolta, hogy a MÁV-hoz olyan fertőtlenítőt szállított egy cég, amelyről kiderült, hogy nem tartalmaz megfelelő hatóanyagot. Lesz-e következménye ennek - tette fel a kérdést.
Fónagy János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára közölte: a MÁV folyamatosan tartja a kapcsolatot a szükséges egészségügyi szervekkel és az operatív törzzsel. Hangsúlyozta: a vasútállomásokon rendelkeznek a védekezéshez szükséges készletekkel, amelyekből szükség esetén újakat is rendelhetnek, és az utasokkal érintkező dolgozók is egészségügyi egységcsomagot kaptak, kézfertőtlenítővel, szájmaszkkal és gumikesztyűvel.

DK: fontos-e az újpestiek egészsége?

Varju László (DK) azt kérdezte, fontos-e a kórháznak az újpestiek egészsége? Bírálta az Árpád-kórház 2014-es bezárását és azt is, hogy a kormány munkásszállót tervezett oda. Azt kérdezte: jó ötlet volt-e a kórházbezárás? Mikor épül meg a fekvőbeteg-ellátó épület? Hogyan hasznosítják az egykori kórházat? - sorolta kérdéseit.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára úgy felelt: "az önök kormányzása alatt óriási kárt okoztak az egészségügynek", a jelenlegi kormány pedig igyekszik elhárítani a Gyurcsány-korszak által okozott károkat az egészségügyben. Óriásinak nevezte a fejlesztéseket, és azt mondta: az újpesti lakosoknak is biztosított az ellátást. Várhatóan másfél év alatt tervezik meg a kórházat, ezután kezdődhet a közbeszerzés és a kivitelezés.

LMP: az emberek érzik-e majd a következő uniós büdzsé előnyét?

Demeter Márta (LMP) a következő uniós költségvetés prioritásaira kérdezett rá, azon belül is arra, hogy a magyar emberek valós problémáinak megoldására jut-e abból. A hazai kis- és közepes vállalkozások fejlődhetnek-e abból, vagy továbbra is a multik? - sorolta kérdéseit.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára ambiciózusnak nevezte a kormány terveit, rámutatott ugyanakkor arra, hogy jelenleg még a befizetendő összeg mértékéről sincs megegyezés. Így annak szétosztásáról sem lehet még beszélni.
Kijelentette: a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb és legversenyképesebb országok egyike legye.

Párbeszéd: Balatonőszödön építhető-e parti sétány?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint a balatonőszödi állami ingatlan értékesítésével a parti 30 méteres sávot át kellene adni az önkormányzatnak, hogy ott mindenki által látogatható parti sétány jöhessen létre. Szerinte ez felel meg a Balaton-törvénynek is.
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt felelte: az ingatlan-együttes értékesítési feltételeinek módosítása nem indokolt, mivel az árverezési hirdetményben is szerepel, hogy a nyertesnek szabad átjárást kell biztosítania a parton. Ehhez nem kell az önkormányzati tulajdon- vagy vagyonkezelői jogának bejegyzése.

Fidesz: fontosak a közúti fejlesztések

Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy fontosak a közúti fejlesztések, mert általuk biztonságosabbá és kényelmesebbé válik a közlekedés.
A képviselő azt firtatta, mikorra várható a jászberényi elkerülő út utolsó szakaszának befejezése. A térségben az elmúlt időben már jelentős fejlesztések voltak - mondta.
Schanda Tamás közölte: Magyarországon a közúti közlekedési fejlesztések stratégiai jelentőségűek, fontos cél, hogy a megyei jogú városok gyorsabban és biztonságosabban megközelíthetők legyenek. A kormány elkötelezett e cél mellett, mert a közúti fejlesztések a magyar emberek, a vállalkozások és az egész gazdaság számára fontosak - jelentette ki.
Az államtitkár elmondta: a jászberényi szakasz esetében a szerződéskötésre még tavasszal sor kerülhet, a fejlesztés befejezése 2022 második felére várható.

Jobbik: kiemelten figyelni kell a fiatalok munkaerőpiaci helyzetére

Farkas Gergely (Jobbik) hangsúlyozta: a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét kiemelt figyelemmel kell kísérni, mert a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen, hogy megfelelő számú és képzettségű fiatal munkavállaló legyen. Közölte: az elmúlt években nőtt a 15-24 év közötti munkanélküliek száma, és ehhez hozzájárult a kormány számos hibás döntése.
Schanda Tamás válaszában kifejtette: politikai szólamok helyett a tényekre kellene figyelni, ugyanis mióta átvették a kormányzást, jelentősen nőtt a fiatalok foglalkoztatási rátája. Az előző kormányzás idején sem lehetőséget, sem jövő nem tudtak adni a fiataloknak - jelentette ki.
Kiemelte: a kormány egyik legfontosabb foglalkoztatáspolitikai célja a fiatalok támogatása, és eddig is sok intézkedést hoztak az érdekükben.

Az állami élelmiszertartalékról, a Magyar Falu Programról és a koronavírusról volt szó napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben.

Jobbik: állami élelmiszertartalékra lenne szükség

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy hazánknak 2015 óta nincs állami élelmiszertartaléka, vagy ha van, jól eldugták és nem kommunikálják. Egy krízishelyzetben, amikor pánikszerű felvásárlás következik be, erre mindenképpen szükség lenne - hangsúlyozta. Ez most még indokolatlannak tekinthető, de bármikor eljöhet az az idő, hogy indokolt lesz. Úgy látta: a multinacionális vállalatok aktuális raktárkészletén és kapacitásán múlik, hogy az emberek hozzájutnak-e az alapvető élelmiszerekhez. Az Európai Unió és a világ más részein az állami élelmiszertartalék bevett gyakorlat - hangoztatta, és több nemzetközi példát említett. Jogosan elvárható lenne, hogy az emberek mindenkor hozzájussanak minőségi és megfelelő mennyiségű élelmiszerhez.
Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára úgy reagált: óvnának attól, hogy a koronavírussal összefüggő félelmeket bárki kihasználja, abból politikai tőkét kovácsolva elbizonytalanítsa a magyar családokat. Visszautasította, hogy a kormány nem kommunikál világosan és érthetően, hangsúlyozta: a magyar államigazgatás felkészült, és megfelelően működik a védelmi mechanizmus. Az operatív törzs folyamatosan ülésezik, és meghozza azokat a döntéseket, amelyek Magyarország és a magyar emberek biztonságához szükségesek. Előző héten egyeztettek a különböző szakmai szövetségekkel, kereskedelmi láncokkal, ezek a megbeszélések hétfőn folytatódnak. Megértik a félelmeket, de Magyarországon az ellátásbiztonság minden szempontból megfelelő, a kereskedők és beszállítók is rendelkeznek jelentős tartalékkal. Az elmúlt napok sajtóhírei és a felfokozott, a nyilvánosság megvezetésére is alkalmas megnyilvánulások ellenére a bevásárlási kedv nem jelentősebb, mint egy enyhébb karácsonyi időszakban - mutatott rá az államtitkár.

KDNP a Magyar Falu Programról

Móring József Attila (KDNP) a Magyar Falu programról szólva kiemelte: a kormány tavaly 150 milliárddal támogatta a programot, ennek a felét ítélték oda pályázati úton, a másik feléből alsóbb rendű utak felújítására 50 milliárdot, a falusi családi otthonteremtési kedvezményre 25 milliárdot biztosítottak. A falvak számára a program pályázatai hatalmas lehetőséget jelentenek, nem kell hozzájuk ugyanis önerő - hangsúlyozta, hozzátéve: valós igényeket elégítenek ki, és segítik a falvakban élők életminőségének folyamatos javítását. A KDNP-s politikus üdvözölte, hogy a program idén is folytatódik, és erre kérte a jövőben is a kabinetet.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte a kormány elkötelezettségét a kistelepülésen élők számának megtartása, növelése, a települések fejlesztése iránt. A program komplex megközelítést alkalmaz, cél a kistelepüléseken az életminőséggel összefüggő hátrányok enyhítése.
Kitért az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére, és rámutatott: azt szeretnék, hogy a legkisebb településeket is érintő fejlesztésekkel mérséklődjenek az egészségügyi alapellátás egyenlőtlenségei. Ismertette: az orvosi ellátással összefüggő elemek idén is folytatódnak, a pályázatok több ütemben jelennek majd meg.
A teljes programra pedig idén is 150 milliárd forint áll rendelkezésre - ismertette Orbán Balázs.

Fidesz: meg kell akadályozni, hogy pánikhangulat alakuljon ki

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte: két hónapja még nem gondolták volna, hogy a migrációs nyomás mellett Európának egy olyan kihívással kell szembe néznie, mint a Kínából kiinduló koronavírus. Jó hírnek nevezte, hogy Magyarországon nincs még érintettje, a rosszabbnak, hogy a környező országok adatait tekintve, kicsi az esély, hogy el lehet kerülni. A magyar kormány megtesz mindent, hogy megvédje az emberek egészségét, nemcsak követi, és végrehajtja a WHO ajánlásait, hanem ezen túl is tesz intézkedéseket. Kitért az operatív törzs 28 pontos akciótervére, és azt mondta: ezek tartalmazzák a határátkelők, repülőterek szűrési mechanizmusait, a vasúti társaságok megelőző intézkedéseit, a védőszerelések gyártására vonatkozó feladatokat. Értetlenségének adott hangot Arató Gergely (DK) felszólalása miatt, és felidézte, hogy a Demokratikus Koalíció tavaly a költségvetéshez olyan módosító javaslatokat nyújtott be, amely az országvédelmi alapot megfelezte volna, és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt forrást lenullázta volna. Kocsis Máté három feladatot jelölt meg: szükség esetén az Országgyűlés bármilyen javasolt törvénymódosítást kész napirendre venni, akár rendkívüli eljárásban. Fontosnak tartotta, hogy ne alakuljon ki pánik, különösen ok nélkül. Ebben óriási felelőssége van minden politikai szereplőnek és a médiának egyaránt, a politika színterén se legyenek olyan bírálatok, amelyek alkalmasak álhírterjesztésére - rögzítette.
A belügyi tárcát kérik, tegyen javaslatot adott esetben miként lehet ezt megfékezni, ha elterjedne. Szintén fel kell lépni azok ellen, akik nyerészkednek a hatástalan gyógyászati termékeken - mondta.
Orbán Balázs kiemelte: eddig sikeresen védekeztek, de fel vannak készülve arra is, ha a vírus megjelenik. A 28 pontos akcióterven túl, azt a 10 pontos felhívást, amit a lakosság felé fogalmaztak meg. Ez tartalmazza, hogy kérik, az emberek ne utazzanak fertőzött területre, ha mégis, akkor regisztrálják magukat a konzuli szolgálaton. Az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és ha szükség van rá, akkor további intézkedéseket foganatosít.
Az országos tisztifőorvos és a Nemzeti Népegészségügyi Központ folyamatosan dolgozik, felkészítette a kórházakat és a háziorvosokat, a Szent László Kórházban megfigyelés alatt 18-an vannak - közölte.

A társadalmi egyenlőtlenség, a pedagógusok béremelése valamint a koronavírus-járványra való felkészülés miatt bírálták a kormányt az ellenzéki képviselők hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Párbeszéd: a kormány "perverz újraelosztási politikája" egyenlőtlenségeket okoz

Tordai Bence (Párbeszéd) a Fidesz és az Orbán-kormány "perverz újraelosztási politikáját" bírálta. Mint mondta, az Európai Bizottság jelentése szerint a kormány nagy mértékben növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig még szegényebbek, míg az átlagmagyar nem tud ötről a hatra lépni.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a felszólalást úgy értékelte: a képviselő lesajnálja az ország teljesítményét, holott 2010 óta 1,3 millióval csökkent a szegénységnek kitettek száma, és negyedére csökkent a mélyszegénységben élők aránya. Eközben több mint 800 ezerrel többen dolgoznak többen és a minimálbér is megduplázódott - hangsúlyozta.
Bírálta az ellenzéket, mert szerinte mára kiderült, hogy Budapesten megszegnek minden választási ígéretet, amit pár hónapja a kampányban tettek.

LMP: jelentős pedagógus-béremelésre van szükség

Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt: a kormánynak be kell látnia, hogy nem elég a 10 százalékos pedagógus-béremelés, nemcsak inflációkövetésre van szükség, hanem valódi bérfejlesztésre. Azt szorgalmazta, hogy a pedagógus bértáblát kössék a minimálbérhez. Felhívta a figyelmet arra: GDP-arányosan ma alacsonyabbak az oktatási kiadások, mint 2010-ben.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: 2010 után, amikor először lehetőség nyílt béremelésre, akkor a kormány elsőként a pedagógus életpálya-modellt dolgozta ki, amely több évre elosztva, összesen 50 százalékos béremelést jelentett. Ezzel szemben - folytatta - 2010 előtt, az LMP mai szövetségesei 15 ezer pedagógust tettek utcára, a maradóktól pedig elvettek egy havi bérnek megfelelő összeget, és 300 helyen megvonták a diákoktól a helyben tanulás lehetőségét.
Az államtitkár a pedagógusok életpályamodelljét méltatta és beszámolt az iskolaigazgatók fizetésemeléséről is, felhívva a figyelmet arra, hogy az LMP ezt nem támogatta az Országgyűlésben. Jelezte: a kormány ma 660 milliárddal költ többet az oktatásra, mint 2010-ben, és ebből több mint 335 milliárd forint béremelésre fordítható.

DK: a kormány nem ad megfelelő információkat az embereknek a koronavírussal kapcsolatban

Arató Gergely (DK) azért bírálta a kormányt, mert véleménye szerinte nem megfelelően tájékoztatja az embereket a koronavírussal kapcsolatban a megbetegedésről és a karantén esetén szükséges teendőkről, valamint öt nap alatt sem sikerült létrehoznia egy honlapot. Mi lesz, ha a tényleg komoly baj lesz? - tette fel a kérdést. Hangsúlyozta: a DK nem akar pánikot kelteni, ugyanakkor nyugtalanítónak tartják, hogy az Olaszországból közúton érkezőket nem ellenőrzik. Aggasztónak nevezte azt is, hogy a mentők, a háziorvosok és a kórházak eszköz-, pénz- és a emberhiánnyal küzdenek évek óta.
Közölte: a DK olyan törvényjavaslatot nyújt be, amelynek elfogadása esetén a karantéban lévők is megkapnák a fizetésüket és "sárga csekkek miatt sem kellene aggódniuk". Azt is javasolta, hogy a kormányzati kommunikációra félretett összegeket csoportosítsák át a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatásra és felkészülésre.
Dömötör Csaba államtitkár arra figyelmeztetett: a koronavírus olyan ügy, amely nemzeti összefogást igényel, azonban egyes pártok hisztériakeltésre használják a témát. Megerősítette: továbbra sincs Magyarországon koronavírussal diagnosztizált beteg, a Szent László kórházban 16 fő van karanténban, mindannyian jól vannak, tünet- és a panaszmentesek.
Felsorolta a kormány eddig tett intézkedéseit és jelezte: a kabinet folyamatos tájékoztatást ad az interneten, ingyenes zöld számon, valamint az elmúlt időszakban közel 50 alkalommal álltak a nyilvánosság elé.
Köszönetet mondott az egészségügyi és rendvédelmi dolgozóknak, illetve minden állami és nem állami alkalmazottnak, akik azon dolgoznak, hogy a koronavírus Magyarországon a lehető legenyhébb következményekkel járjon.

MSZP: pánikra nincs ok, aggodalomra van

Korózs Lajos (MSZP) a koronavírussal kapcsolatban úgy értékelt: pánikra nincs ok, de aggodalomra van. Hangsúlyozta: biztosítani kell a megfelelő eszközöket, anyagi forrásokat és humánerőforrást is, annak érdekében, hogy gátat szabjanak a járványnak.
Felvetette: Romániában jelenleg 200 ember van karanténban, akik jellemzően Magyarországon keresztül utaztak haza. Úgy vélte: a kormány csak kommunikációban jeleskedik, de a tárgyi, anyagi feltételeket nem biztosítja a járványra való felkészüléshez.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára is megerősítette, hogy Magyarországon jelenleg nincs koronavírussal fertőzött beteg, ugyanakkor közölte: ha hazánkban is megjelenik a fertőzés, akkor a szükséges feltelek megvannak, hogy ez ne terjedjen tovább és a magyar emberek biztonságban legyenek. Elmondta: a kórházakat, az orvosi kamarát és háziorvosokat is tájékozatták, ahogyan a parlamenti pártok is napi tájékoztatást kapnak és rendelkezésre állnak a szükséges eszközök, anyagi források is. (MTI)