A megkérdezettek bő háromnegyede hallott róla, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a pápalátogatás alkalmából kegyelmet adott a terrorizmus miatt elítélt Budaházy Györgynek és társainak, ám ezt csak ötödük tartja jónak, míg közel kétharmad szerint nem helyes az államfői döntés – derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséből.

A kutatás rámutat, az embereknek alapvetően nincs problémájuk az elnöki kegyelmi lehetőségével, 54 százalék szerint normális, hogy a törvény ezt lehetővé teszi. Igaz, a Fidesz-KDNP szavazóinak csaknem kétharmadával szemben az ellenzékieknek csak négytizede vélekedett így. Novák Katalin, mint azt lapunk megírta, a Budaházy-ügy előtt is a szokásosnál gyakrabban élt kegyelmi jogkörével: míg elődei jellemzően 100 esetből kettőt, ő a kérvények 5,67 százalékát hagyta jóvá, ami az elmúlt 25 év legnagyobb aránya.

Míg az államfői kegyelem alapvetően nem zavarja az embereket, Budaházy ügye már igencsak megosztotta a közvéleményt, és ebben az esetben a kormánypártiak is kritikusabbak a táborukból érkezett Novák Katalinnal.

Kevesebb, mint felük szerint hozott jó döntést a hazai szélsőjobb ikonikus alakjának szabadon engedésével, míg az ellenzékieknek csak öt, de még a bizonytalanoknak is mindössze nyolc százaléka vélte megfelelőnek az intézkedést.

Iskolai végzettség szerint leginkább a szakmunkások (31 százalék), kor alapján pedig a 30-60 közöttiek szimpatizáltak az elnöki döntéssel, mely legkevésbé a diplomások és a 30 alattiak körében váltott ki pozitív érzéseket. Még drasztikusabb a kép rajzolódott ki a válaszokból, amikor úgy szólt a kérdés: Ön helyesnek tartja, hogy kegyelmet kapott Budaházy György, akit többek között terrorcselekmény bűntette miatt ítélték el? A kérdezettek 75 százalék vélte úgy, hogy ez nem vagy inkább nem helyes. Ennél a kérdésnél  a Fidesz-szimpatizánsok 50 százaléka nem értetett egyet az államfővel, csak 41 százalékuk helyeselte Novák döntését.

Az államfői kegyelemről Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója korábban úgy vélekedett lapunknak, hogy ezzel a szélsőjobb, a Mi Hazánk szavazói, valamint a Fidesz radikálisai felé tett gesztust a hatalom Novák Katalinon keresztül. Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügyi miniszter pedig arról beszélt, hogy regnálása alatt ő bizonyosan nem terjesztette volna fel kegyelemre Budaházyt és társait, hiszen egy rendkívül erőszakos cselekményű ügyről van szó, melyben ráadásul nem is merült fel semmi olyan körülmény, ami alkalmassá tenné a kegyelmi kérvény támogatására.

Láthatóan a felmérés résztvevői közül is sokan így vélekedtek. Budaházy esetében ugyanis az elnöki kegyelem nagyobb elutasítása arra vezethető vissza, hogy a megkérdezettek fele úgy gondolta:

jogosan ítélték el, hiszen bűnös volt, s csak ötödük állította, politikai okokból került rács mögé. 

A Fidesz-KDNP szimpatizánsoknál is a koholt vád miatti bűnhődés került jobban előtérbe, másfélszer többen gondolták, hogy Budaházy ártatlanul senyvedett, mint ahányan bűnösnek tartották. Ezzel szemben az ellenzékieknél hatszor kevesebben tartották politikai elítéltnek Budaházyt, mint ahányan jogszerűen bezártnak. A bűnösség, mint elítélési ok a megkérdezettek körében a kor előrehaladtával egyre növekedett, s minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek a válaszadók, annál kevésbé hittek benne, a politika szerepet játszott a terrorista lecsukásában. (Népszava)