A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának francia tanszékén volt tanársegéd. 1980-ban gyártotta az első szamizdatot „Încercarea labirintului“ (A labirintus próbatétele) címen, melyeket újabb szamizdat-fordítások követtek, amelyeket előszóval és jegyzetekkel látott el.

1982 és 1989 között 31 szöveget és tiltakozást juttatott el a Szabad Európa Rádióhoz. 1983-ban elbocsátották az egyetemről, és vizsgálatoknak, kihallgatásoknak, veréseknek és fenyegetéseknek vetették alá. Fia, Leontin Iuhas közreműködésével 160 röpiratot terjesztett az 1987-es brassói felkelés során, ezért mindkettőjüket 5 hétre letartóztatták. Ezután gyakorlatilag házi őrizetben volt 1989. december 21-éig. Részt vett az 1989. december 21-ei utcai tüntetésen, a lövöldözések ellenére.

Ezután beválasztották a Nemzeti Megmentési Front Tanácsába, de erről a tisztségéről 1990. január 23-án lemondott, mivel úgy ítélte meg, hogy a Front Gorbacsovnak van alárendelve. 1990. augusztus 6-án Kolozsváron egyik alapítója volt a romániai Totalitariánusellenes Demokratikus Fórumnak, amelynek utóbb elnökévé választották. Ez volt a demokratikus ellenzék egyik első egyesítési kísérlete, amelyből később kialakult a Romániai Demokrata Konvenció. Alapító tagja a Csoport a Társadalmi Párbeszédért, a Civil Szövetség és a Memoria Kulturális Alapítvány szervezeteknek. Több mint 100 cikke jelent meg különböző újságokban és folyóiratokban, például a 22, România liberă, Vatra, Memoria kiadványokban. (maszol.ro)