Legalább is ezt bizonyítja a nemrég bejelentett 13. kínai ötéves tervben szereplő drasztikus CO2-csökkentési cél, illetve az abból következő brutális szélenergia kapacitás növelés, amit az idei évre (is) belengettek - írja a hvg.hu. A tavalyi ígéreten már túljutottak - megcsinálták.

Azt tervezi Kína, hogy az idei évben megnöveli a szélenergia kapacitását. Ez eddig rendben is van, mivel az ázsiai ország Egyesült Államokkal vívott harcainak egyike éppen a megújuló energiatermelő kapacitások dinamikus installálása - legyne szól napenergiáról, vagy szélről.

Az azonban hajmeresztő, hogy a tervek szerint 2016-ban 22 százalékkal emelnék feljebb a beépített szélenergiatermelő kapacitások szintjét - erről határozott a kormány, és ezt a kínai energiahivatal be is jelentette -, mivel a kínaiak eddig sem voltak kispályások: a tavalyi globális, 63 GW méretű iparági kapacitásbővülésnek csaknem a felét (30,5 GW) Kína adta. Ezzel meg is előzte az EU-t, mivel a teljes beépített kapacitásuk így 145,1 GW lett, szemben az európai uniós tagországok összesített 141,6 gigawattjával.

A számokból kimatekozható, hogy e dimenzióban is szuperhatalommá nőtt országban minden gazdasági lassulás és globális beruházási fékezés ellenére lényegében megismételnék a tavalyi növekedést. A kínai energetikai hivatal szerint ez egészen pontosan 30,83 GW új pluszt jelent majd a rendszerben.

Csak hogy ne mindig, kizárólag Magyarországgal vessük össze ezeket a gigantiks számokat: tavaly októberben amikor az amerikai Szélenergia Szövetség (AWEA) közzétette az Egyesült Államok szélenergia-iparának harmadik negyedéves jelentését, abban az a győzelmi jelentés állt, hogy a július-szeptember közi 3 hónapban sikerült több mint 1,6 GW új szélenergia-kapacitást a hálózatba kötni, így a 2015-re számított a teljes kumulatív új kapacitással átlépték az egy évvel korábbi szint dupláját - vagyis: nagyon tepernek. De az is jó viszonyítási pont lehet a tavalyi kínai szélenergiapotenciál-növekedéshez, hogy az a teljes francia megújulóenergiás kapacitás háromszorosa!

A Bloomberg által a kínai tervekkel kapcsolatban megszólaltatott beruházási szakértő, Shi Yan szerint "a cél nagyon magas", azt azonban, hogy az ázsiai országban mindezt komolyan gondolják, jelzi, hogy a nemrég elfogadott 13. ötéves terv, amely a World Resources Institute (WRI) olvasatában azt fogalmazta meg, hogy 2016-2020 között végigvezeti az országot a következő gazdasági és társadalmi fejlődésen, tartlamazza azokat az új megújuló energiás számokat is, amelyekben a szélenergiás vállalások besimíthatók.

Az új ötéves tervben szerepel, hogy a kínai energiamixben 15 százalékkal csökkenteni kell a szén jelenlétét 2020-ra - a 2015-ös értékekhez képest. A WRI úgy véli, hogy ezzel az ország szén-dioxid kibocsátási intenzitása valójában 48 százalékkal lesz csökkenthető (amit viszont a 2005-ös kibocsátási értékekhez mérnek), s így Kína túl is teljesíti az eredeti 2020-as vállalásait. És ugyebár ez az egyenletnek az egyik oldala, mert a szénerőművek lekapcsolását ki kell váltani más termelő egységekkel, plusz a folyamatosan növekvő fogyasztói igényeket is ki kell elégíteni a rendszerben.

Eközben Magyaroroszágon

Ami hazánkat illeti: nálunk 2009 óta mindössze 329 MW (azaz: 0,329 GW) szélenergia-kapacitás termel - azt is még az eddig egyetlen, 2006-ban botrányos körülmények között lezongorázott kvótaosztásnak köszönhetően. Pedig a villamos energia rendszerirányítója (Mavir) már hét éve azon a szakmai állásponton volt, hogy a magyar hálózatba - mindenféle különösebb hálózatfejlesztési kényszer nélkül - még újabb 410 MW szélfarmi energia beengedhető lenne. Azóta ez a szektor - köszönhetően a világban óriásit robbantó megújuló energiás rendszerek "szűk keresztmetszeteire" (mint amilyen az ingadozó termelési volumen is) megoldást kereső cégeknek, így nem is kérdés, hogy a jelenlegi szélenergiapotenciálunk többszörösét is zökkenőmentesen kezelni lehetne.

Az elmúlt években a magyar kormányzati hozzáállásnak (vagyis: gyakorlatilag a tagadásnak) az is a következménye lett, hogy olyan, e területen hozzn képest is évekkel később startoló országok, mint amilyen például Románia, rég maga mögött hagyta Magyarországot.

hvg.hu