h i r d e t é s

Még nincs vége az élelmiszerek drágulásának

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Még nincs vége az élelmiszerek drágulásának

2022. augusztus 25. - 06:35

Az éves infláció júliusra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint 13,7 százalékra emelkedett, azon belül az élelmiszerek éves drágulása 27 százalékot mutatott.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Féléves átlagban 15 százalékos drágulást látunk – ezzel az értékkel a KSH által mért kategóriák közül a legnagyobb inflációs értéket az élelmiszereknél látunk. Emellett európai összevetésben is hazánkban látható az egyik legmagasabb élelmiszerár-növekedés. Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár és élelmiszeripari üzletágának vezetője elemzője a drágulás okaira, illetve az előttünk álló időszak trendjeire keresi a választ.

Az élelmiszer termékpályák árazási tendenciái

Az, hogy manapság a boltokban a megszokott háztartási élelmiszer-vásárlás lényegesen többe fog kerülni, már 2020 végén látszott, amikor mind a növényi, mind az állati termékpályát befolyásoló terményárak rendkívüli drágulásnak indultak. Például az európai árviszonyokat érdemben befolyásoló párizsi árutőzsdén 2020 decemberében közel 20 százalékkal volt magasabb a búza fronthavi jegyzése, 2021 decemberében az előző évhez képest újabb 40 százalékos drágulást jegyezhettünk fel, míg az idei aratást követően ez további közel 40 százalékkal lett magasabb.

Amíg tehát 2020 év végén 180 euró volt a búza tonnánkénti ára, a 2022-as aratási időszakra 340 euró közelébe emelkedett.

Fontos tudni, hogy a mai bolti árakban még az előző aratási árviszonyokat fizetjük meg, tehát az élelmiszer termékpályának az átárazási sebessége lassabb, mint egyéb termékkategóriák esetében.

A mezőgazdasági piacok sajátossága, hogy rendkívül nagy kilengéseket láthatunk éves alapon az árakban. Ezt a magas volatilitást részben követi le az élelmiszeripar, azt is igazából 4-6 hónap késéssel, ami aztán a fogyasztói árakban további 1-3 hónapot követően mutatkozik meg. A mezőgazdasági termelés költségviszonyait (ezen keresztül végül a kibocsátási árakat) nagymértékben befolyásolják az energiaárak. A műtrágya fő alapanyaga a földgáz, így a kibocsátási szint növelésében a növénytermesztésben ez jelentkezik; továbbá, mivel az erőgépek gázolajfelhasználók, a kőolaj világpiaci ára jelentősen módosítja az adott évi ráfordítások árát. Ezen felül az állattenyésztésben is akadnak példák: egy naposcsibe fogadásakor brojlertelepen 36 fokos hőmérsékletet kell biztosítani, a fűtést pedig gázzal oldják meg a termelők. Előbbiek mind a költségalapú árazást támogatják. (mfor.hu)