A Napi.hu bécsi körökből származó információi szerint akár heteken belül bejelenthetik azt a megállapodást, amely keretében a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonába kerülhetne a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) - írja a napi.hu.

Az egyelőre nem világos, hogy a BÉT-en jelenleg 6,94 százalékos részesdéssel rendelkező Magyar Nemzeti Bank csak a Wiener Börse tulajdonában lévő CEESEG AG 50,46 százalékos tulajdonrészét vásárolná-e meg, vagy az üzlet része lenne az osztrák elszámolóház, az Österreichische Kontrollbank AG 18,34 százalékos részvénycsomagja is.

Ha ez utóbbi is az MNB-hez kerülne, akkor közelebb kerülhetne annak a régebbi koncepciónak a megvalósítása, amellyel tőzsdére mehetne a tőzsde. Így ugyanis a Kontrollbank csomagjának nyilvános kibocsátása és tőzsdére vitele után az MNB még mindig bőven 50 százalék felett maradhatna a BÉT-ben. Ennek most megfigyelők szerint kisebb a valószínűsége.

Az MNB részéről a vételi szándék mindenesetre egyértelműnek tűnik, Windisch László, az MNB alelnöke a Magyar Idők mai számában megerősítette, hogy a jegybank növelné részesdését a BÉT-ben. Mint mondta, a tőzsde akkor tud egészségesen működni, ha a legnagyobb szereplők - akár a részvénykibocsátók, akár a befektetési szolgáltatók - megjelennek a piac irányításában, és tulajdonosként részt vesznek a munkában. Mint kiderült, konkrét intézkedési terveik is vannak a BÉT hatékonyan működő piaccá válásához. Szerinte szóba jöhet például állami vállalatok bizonyos tulajdonhányadának a tőzsdére vitele, vagy olyan programok elindítása, amelyek segítik a hazai cégek tőzsdére lépését.

Az MNB kidolgozott egy értékpapírosítási törvényjavaslatot is, amit megküldtek a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Ez elsősorban azt célozza, hogy kisebb vállalkozásoknak is lehetőségük legyen a tőkepiacon keresztül forráshoz jutni - mondta az alelnök.

Szertefoszló osztrák álmok

A Wiener Börse az Österreichische Kontrollbankkal karöltve 2008-ban vásárolta ki ki a BÉT-ben 2004-ben többségi tulajdont szerző banki konzorciumot, s így váltak a budapesti tőzsde legnagyobb tulajdonosává. A bécsi tőzsde célja az volt, hogy regionális központtá váljon, ennek érdekében folyamatosan szerzett tulajdonrészt leányvállalata, a CEESEG AG több régiós tőzsdében is. Bár a megvásárolt részesdésekkel térképen egy viszonylag jól festő régiós birodalmat sikerült létrehozniuk, benne a prágai és a ljubljanai tőzsdével, azonban igazán integrált egészként működő piacként sosem sikerült összeolvasztania érdekeltségeit.

A BÉT-en működő brókercégek a bécsi tőzsdéből mindössze legfeljebb annyit érzékeltek, hogy a korábbi MMTS kereskedési rendszert lecserélték a frankfurti tőzsde által kifejlesztett, s a bécsi tőzsde által is használt Xetra rendszerre. Ennek várt jótékony hatásaiból azonban meglehetősen kevés vált érzékelhetővé. Az ettől remélt forgalomnövekedés nem érkezett meg a BÉT-re, igaz, ez nem csak a bécsiek hibája volt, de jócskán szerepet játszhatott benne az is, hogy a külföldi nagybefektetők a magyar kormány különböző szektorokat megadóztató gazdaságpolitikája és a magyar államadósság bóvliba történt levágását követően inkább alulsúlyozták a magyar részvénypiacot.

A megszerzett régiós tőzsdéken vásárló kisbefektetők sem nagyon érzékelték, hogy egységes piacon mozognának, a cseh, a magyar és a szlovén kisbefektetők ha nem a hazai cégek részvényeit kívánták vásárolni, akkor rendszerint nem a régió más országaiban, hanem rendszerint a frankfurti, a londoni vagy valamelyik amerikai tőzsdén keresték az általuk is ismert nemzetközi cégek részvényeit.

Bár az elmúlt években többször is felröppentek hírek arról, hogy a CEESEG AG aktívan érdeklődik a régió legnagyobb és leglikvidebb tőzsdéje, a Varsói Értéktőzsde megvásárlása, illetve az azzal történő szorosabb kapcsolat kialakítása iránt, ebből végül semmi sem lett.

Azt, hogy a bécsi tőzsde végül más útra lépett egyértelművé vált, amikor idén júliusban bejelentették, értékesítik a ljubljanai tőzsdében meglévő 100 százalékos részesedésüket a zágrábi tőzsdének. Az eladáskor Michael Buhl, a bécsi tőzsde vezérigazgatója már arról beszélt, hogy az eladással egyidőben aláírt együttműködési megállapodással a Wiener Börse tovább erősíti régiós pozícióit, mint a kereskedési infrastruktúra szolgáltatója.

Mennyit érhet a BÉT?

Arról, hogy a BÉT részvényeiért mennyit fizethet majd a vásárló MNB, egyelőre nincs információ. A BÉT-nek összesen 5 413 481 darab 100 forintos névértékű részvénye van. A BÉT részvények értékét - a többségi tulajdon eszmei értékén felül - alapvetően két tényező határozhatja meg. Az egyik a tőzsdei szolgáltatások által megtermelt profit. A BÉT jelentése szerint tőzsdei tevékenysége az idei első félévben 358 millió, tavaly egész évben 544 millió profitot termelt.

Ezen kívül a BÉT 46,67 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a központi elszámolóházban, a Keler Zrt.-ben, amelynek saját tőkéje tavaly év végén 25,76 milliárd forint volt. A Keler Zrt. 99,72 százalékos tulajdonosa a Keler KSZF-nek, amelynek saját tőkéje 5,4 milliárd forint volt tavaly év végén.

E két tétel összeadva alsó hangon mintegy 18-20 milliárd forintos cégértéket sejtet.

napi.hu