A magyar béreknek ezer euróval, azaz nagyjából 310 ezer forinttal szabadna csak elmaradniuk a nyugatiaktól, hogy meg lehessen állítani az elvándorlást – a Kisalföld.hu kérdésére ezt állította Dalányi László, a Manpower-Group Magyarország ügyvezető igazgatója. 

A szakember a számot azzal indokolta, hogy ennyivel kerül többe, ha valaki a Lajtán túl lakik (és dolgozik), mintha ugyanezt hazánkban teszi. A bérkülönbség azonban ennél jóval nagyobb.
 
Az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat 2014-es adatai szerint Ausztriában évi 27.843, Németországban pedig 27.782 euró volt az átlagkereset, ami havi 2320, illetve 2315 eurós – vagyis 310 forintos árfolyammal számolva csaknem 720 ezer forintos – összeget jelent. A magyar átlag ezzel szemben mindössze évi 6385, azaz havi 532 eurót (tehát mintegy 165 ezer forintot) tett ki abban az esetben, ha valaki nem tudott érvényesíteni gyermekek utáni adókedvezményt. Ennél is nagyobb baj, hogy a hazai bérek már a kelet-európaiaktól is elmaradtak. Címoldali hírgrafikánkból látható, hogy a dolgozók Litvánia, Románia és Bulgária kivételével mindegyik volt szocialista országban többet keresnek, mint nálunk. Ha az éves összeget havira és forintra számoljuk át, kiderül, hogy a lett átlagfizetés 178 ezer, a lengyel 197 ezer, a szlovák 206 ezer, a horvát 220 ezer, a cseh 225 ezer, az észt 258 ezer, a szlovén pedig 308 ezer forint körül volt tavalyelőtt. Emiatt lehet, hogy míg néhány éve még Szlovákiából jöttek át sokan dolgozni Magyarországra, például a győri Audi- vagy az esztergomi Suzuki-gyárba, addig mostanra fordulni látszik az irány, és – ahogy arról január 21-i számunkban írtunk – északi szomszédunktól toboroznak magyar munkásokat ottani üzemekbe.

Forrás: kisalfold.hu

Javuló alkupozícióban

Dalányi László, a Manpower-Group Magyarország ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy részben az alacsony magyar bérek következményeként mára sok területen – az építőipartól az egészségügyön át a járműgyártásig – rendkívüli mértékű munkaerőhiány alakult ki, s így a dolgozók jobb alkupozícióban vannak. A szakember megjegyezte, hogy például az informatikusok tavaly 20 százalék körüli béremelést értek el Magyarországon átlagosan, de az ilyen lépések egyre kevésbé kerülhetők el más területeken is. Nem véletlen, hogy az Auchan tavaly év közben 10 százalékkal növelte alkalmazottai fizetését, hogy meg tudja tartani őket.

Nincs elég szakmunkás

Az ő szavaival egybecseng az, amit Paár Attila, a győri West Hungária Bau Kft. ügyvezető igazgatója mondott a Kisalföldnek. „Azoknál a tevékenységeknél, amelyek gépesítettek – tipikusan ilyen az útépítés –, nincs gond, de óriási a baj a kézi erőt igénylő szakipari munkáknál. Nagy a hiány ács-állványozóból, kőművesből, hideg-meleg burkolóból, gipszkartonozóból, hogy csak néhányat említsek. Mi is azonnal fel tudnánk venni száz jó szakmunkást" – fejtette ki.

Az ügyvezető szerint ennek nem csak a „munkabérhiány" az oka, javítana a helyzeten, ha a szakmunkásképzést tovább erősítenék. Kőfaragóképzés például már jó ideje nincs az országban, így az ilyen szakmával rendelkezők olyan kevesen vannak, hogy maguk határozzák meg, mennyiért hajlandók elvégezni egy munkát.

Paár Attila úgy látja, e kényszer hatására tavaly más területen is megkezdődtek a nagyobb ütemű béremelések, alvállalkozóiknál például 20–30 százalékkal nőtt a bérköltség. „A folyamat erősödni fog, mert a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok kibővítése miatt sokkal több lakásra lesz igény, amit valakiknek fel kell építeni" – adott előrejelzést az üzletember.

Rejtélyes lemaradás

A munkaerőhiány egyik legnagyobb érintettje – főleg térségünkben – az autóipar. A győri ipari parkban működő, beszállítóként dugattyúkat, karosszériaelemeket és műanyag alkatrészeket gyártó Erbslöh Hungária Kft. gazdasági vezetője, dr. Antreter Ferenc szerint a helyzet az utóbbi két évben lett sokkal rosszabb. A szakember számára – mint azt a Kisalföldnek elmondta – rejtély, hogy az elmúlt nyolc-kilenc esztendőben miért maradtak le a magyar fizetések. Márpedig hogy így történt, számára is világos, német anyacégük ugyanis tavaly többek között ezt is felmérte hazánkra, valamint Szlovákiára, Cseh- és Lengyelországra vonatkozóan.
Ahogy sok más cég, úgy az Erbslöh Hungária Kft. is a szokásosnál nagyobb béremelést adott dolgozóinak tavaly, a törzsgárdajuttatásait pedig még jelentősebb mértékben növelte. Emellett igyekeznek a dolgozókra más téren is odafigyelni, és családias légkört fenntartani, mert sokaknak a pénzen túl ez is számít.
A kérdés csak az, mikor jön el a magyarországi cégek többségénél az a pillanat, amikor felismerik, hogy ha nem zárkóztatják fel a béreket legalább a szlovák, lengyel, cseh szintre, akkor nem lesz, aki megfelelő színvonalon elvégzi a munkát. Egyelőre még nem tartunk itt: a Korn Ferry Hay Group decemberi, több mint 500 hazai cég válaszai alapján készült felmérése szerint az érintett vállalkozások 2,9 százalékos béremelésre készülnek idén, ami a várható inflációnál ugyan magasabb, de áttörésnek nem nevezhető.

kisalfold.hu