h i r d e t é s

Már nem házibarkács a palesztin terrorszervezetek saját fejlesztésű rakétái

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam

Már nem házibarkács a palesztin terrorszervezetek saját fejlesztésű rakétái

2021. május 15. - 09:23

 

A Gázai övezetben húsz év alatt sikerült a kezdetleges rakétáktól indulva egy olyan fegyverrendszert fejleszteni, amellyel a Hamasz és más terrorszervezetek Izrael területének jó részét fenyegetés alatt képesek tartani, több millió izraeli lakosnak okozva ezzel álmatlan éjszakákat. - írja a akibic.hu

A Vaskupola a Gázai övezetből érkező rakéták befogására készül - Forrás: akibic.hu

Meglepte Izraelt az a rakétaáradat, amelyet az elmúlt pár napban a Hamasz és az Iszlám Dzsihád zúdított az ország több települése felé. Bár a Vaskupola légvédelmi rendszer a Gázai övezetből indított rakéták közel 90 százalékát megsemmisítette, a támadások intenzitása és változatos célpontjai miatt így is az eddigieknél jóval nagyobb arányban sikerült rettegésben tartani Izrael lakosságának nagy részét. Rakéták szálltak Jeruzsálem és Tel-Aviv felé, illetve a Gáza közelében lévő városokra, több civilt megölve, köztük egy öt éves gyereket.

A húsz éve tartó rakétatámadások eddig leginkább a Gázai övezet környékén lakók életét keserítették meg. Hogy mennyire, azt jól mutatja az izraeli hadsereg felmérése, amely szerint az első kilőtt ballisztikus rakéta óta a Gáza közelében felnőtt, úgynevezett „Kasszám-nemzedék” közel 30 százaléka már poszttraumás stressz szindrómában szenved bevonulásának idején. A kezdeti rakéták tehát hiába számítottak primitívnek, a házibarkács jellegük ellenére is komoly károkat tudtak okozni a Gázai övezet környékén élő izraeliek körében.

A Hamasz és az Iszlám Dzsihád ráadásul nem elégedett meg a kezdetleges Kasszám rakéták időnkénti kilövésével. Az elmúlt húsz évben nemcsak a sokszor közlekedési táblák oszlopaiból tákolt rakétáknál többszörösen fejlettebb harcászati eszközökre tettek szert, de arra a tudásra is, hogyan kell ezeket a rakétákat nagy mennyiségben legyártani, és miként lehet a hatékony Vaskupola ellenére is sikereket elérni a rakétázással.

Mint sok másban a ballisztikus rakéták használatában is a Hezbollah szolgáltatta a példát a palesztinok számára. A libanoni terrorszervezet már korábban megmutatta, hogy zavart lehet okozni Izrael hátországában a rakétatámadásokkal. Gázából először a második intifáda idején adoptálták ezt a fajta harcmodort, a kezdetben aknagránátokkal kezdték bombázni a határ menti, illetve az akkor még az övezetben található izraeli településeket, majd 2001 őszén négy Kasszám típusú rakétát lőttek ki Szderot város irányába.



Kasszám rakéták

Forrás: akibic.hu

Ezek a rakéták a Hamasz katonai szárnyának saját fejlesztései voltak, nagyjából három kilométeres távolságra szálltak el kis szerencsével, és egészen minimális mennyiségű robbanóanyagot hordoztak. A Kasszám-széria fejlesztése során több verziója is született a rakétának fokozatosan javítva a hatótávolságot és a robbanófej erejét. A Kasszám 3-as rakétákat például akár 11 kilométerre is ki lehetett lőni, így már Askelon városát is képes volt elérni a palesztin terror.

A Kasszám-programért felelős Adnan al-Ghoult ugyan 2004-ben likvidálta az izraeli hadsereg, ám ez csak némileg lassította a palesztin rakétafejlesztési törekvéseket, megállítani viszont nem tudta azokat. Al-Ghoul ugyanis már továbbadta a tudását, a Hamasz pedig egyre több emberét küldte ki külföldre, főleg Iránba, hogy kis idő múlva már a ballisztikus rakétagyártás területén megszerzett tudással térjenek vissza az övezetbe.

Ezzel egy időben a Hamasz és az Iszlám Dzsihád szintén Irán közreműködésével egy fegyvercsempész-hálózat kiépítésén is dolgozni kezdett. Az Iránból érkező szállítmányokat Szudán közbeiktatásával juttatták el az övezetbe az egyiptomi határ alá fúrt alagutakon, illetve a tengeren keresztül. Így jutottak a palesztin terrorszervezetek orosz BM-21 Grad típusú rakétákhoz, amelyeket először 2006-ban vetettek be egy Askelon elleni támadás alkalmával.

A katyusa továbbfejlesztett változatának számító Grad rakétákat 20 kilométer távolságig lehet kilőni. Két évvel később Gázából már ezeknek a rakétáknak egy még fejlettebb verziójával 40 kilométerre is sikerült ellőni, célba véve ezzel Asdod és Beer Seva városokat. A terrorszervezetek eközben arra is figyelmet fordítottak, hogy képesek legyenek egyszerre több rakéta kilövésére, és a csempészhálózatot is tovább alakították a Sinai-félszigeten keresztül. A rakétákat darabokra szedve hozták át az alagutakon és már az övezetben szerelték össze azokat, de a kész fegyvereken túl rakétagyártáshoz szükséges alapanyag is érkezett a csempészútvonalakon keresztül.



A Gázai övezetből kilőtt rakéták hatótávolsága

Forrás: akibic.hu

Ez utóbbira nagy szükség volt, mivel az övezetben akkortájt sorra alakították ki a rakéták gyártására alkalmas földalatti üzemeket, ahol a külföldön kiokosított mérnökök irányításával iráni és szíriai rakéták hazai változatai készültek. A palesztin terroristák kényszerből álltak át a gyártásra, a 2010-es évek elején ugyanis az izraeliek mellett Egyiptom is nagyobb erőket vetett be a gázai fegyvercsempészet felszámolásának érdekében, így nehezebbé vált a már kész iráni és szíriai rakéták becsempészése az övezetbe. Ennek ellenére, ha kisebb mértékben is, a csempészet a mai napig folytatódik.

Hogy milyen mértékben folyt korábban a csempészet, azt jól mutatja egy, 2014-ben, az izraeli haditengerészet által elfogott hajó példája. Az Iránból Szudánba tartó hajón 40 darab szíriai gyártmányú M-302 típusú rakétát találtak, amelyeket a Hamasz számára „postázott” az iráni rezsim. Ezeknek a rakétáknak már 100 kilométeres a hatótávolságuk és 150 kilós robbanófejjel rendelkeznek. Ezekkel a rakétákkal a szintén csempészés útján érkezett iráni Fajr-5-ösökkel együtt már Tel-Aviv és Jeruzsálem is elérhető célponttá vált a terroristák számára. Szintén csempészáru az iráni Fajr-3-as rakéta, amely ugyan csak 20 kilométerre lőhető ki, cserébe 200-250 kiló robbanóanyagot hordoz magával.

Gázában nem estek kétségbe a fegyvercsempészet visszaszorulása miatt, ehelyett még jobban ráálltak a sajátgyártású rakéták előállítására. A Fajr-5 gázai változata M-75 néven került a palesztin terrorszervezetek fegyverarzenáljába, az M-302 pedig R-160 néven lett utángyártva az övezetben. Ez utóbbival már Haifát is el lehet érni Gázából. A szám egyébként a hatótávolságot, a betű pedig egy-egy korábban, az izraeli védelmi erők által likvidált Hamasz-parancsnok nevének kezdőbetűjét jelöli. Gyártanak még ezeken kívül J-80-as rakétát, ami az M-75-ös feljavított változata, de ott van az Askelon pokla elnevezésű rakéta is, amelyet méretéhez képest látványosan nagy robbanófejjel láttak el.



Palesztin terroristák egy M-75-ös rakéta előtt pózolnak

Forrás: akibic.hu

A rakéták hatótávolságának és pontosságának javítását különböző technológiai fejlesztésekkel érik el a „gyártók”. Ilyen az általában a föld alá rejtett kilövőállomások helyzetének és a kilövés szögének állítgatása, vagy a rakétákat a levegőbe emelő és a csúcsig repítő üzemanyag finomhangolása. Ezek segítségével nagyjából képesek a terroristák belőni, hogy hol érjen célba a rakéta, már ha sikerült átjutnia a Vaskupolán. A hazai gyártású rakéták azért még messze vannak a haditechnológia csúcsától, az elmúlt napokban kilőtt 2000 körüli rakétának 10-15 százaléka még a Gázai övezet elhagyása előtt földet ért.

A Hamasz legújabb fejlesztésének eddig a jelenlegi konfliktus elején Jeruzsálem irányába lőtt A-120-as rakéta számít, amely nehéz robbanófejjel rendelkezik és komoly károkat okozott azokban az épületekben, ahová becsapódott a Jeruzsálem közelében fekvő településeken. De igazán az a rakéta okozott meglepetést az izraeli hadsereg számára, amely az Eilat közelében található Ramon repülőteret célozta meg. Ez ugyanis már kívül esik azon a 160 kilométeren, ameddig a palesztin terroristák képesek voltak eddig rakétákat lőni az izraeli védelmi erők ismerete szerint. A Hamasz bejelentése szerint az új rakétájuk Ayyash-250 néven fut, és 250 kilométeres távolságra tudják elrepíteni. A rakéta végül a reptértől távol ért földet.



Az állítólagos Ayyash-250-es rakéta

Forrás: akibic.hu

A palesztin terrorszervezetek tehát folyamatosan fejlesztenek, míg az izraeli hadsereg macska-egér játékot űz velük a csempészútvonalak és az utóbbi években a gyártósorok felszámolásának érdekében. A mostani konfliktus kezdetén feltételezések szerint a Hamasz és az Iszlám Dzsihád is 8000-8000 rakétával rendelkezett, ezekből nagyjából 2000 körül lőhettek ki eddig, tehát elméletileg még lehetnek tartalékaik a folytatásra, függően attól, hogy az izraeli védelmi erők mennyire hatékonyan tudják felszámolni a sokszor civilek által sűrűn lakott, iskolák és kórházak közelébe telepített raktárakat és kilövőállásokat.

A ballisztikus rakétákon túl az elmúlt napokban robbanóanyaggal megrakott drónokkal és eredetileg harckocsik ellen szánt páncéltörő rakétákkal is próbálkoztak a Hamasz és az Iszlám Dzsihád emberei. Ez utóbbival lőttek ki a gázai határ mellett egy izraeli katonai járművet, amely egyik utasa életét vesztette a támadás során. A 120 milliméter átmérőjű, komoly károk okozására képes aknagránátok segítségével pedig folytonos terror alatt tudják tartani az övezet körüli izraeli településeket. Ezek ellen ugyanis még a Vaskupola is teljesen hatástalan. (akibic.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s