A román gazdaság első ránézésre megállíthatatlanul száguld, a felszín alatt azonban egyre aggasztóbb kép rajzolódik ki. A külső és belső egyensúlyi helyzet romlása miatt fenntarthatatlan a GDP elmúlt két évben látott bővülési dinamikája, vagy ahogy az UniCredit szakértői fogalmaztak régiós kitekintésükben, a látszólagos román növekedési sikersztorinak hamarosan vége. Itt persze nem arra kell gondolni, hogy a román gazdaság rövid időn belül recesszióba süllyed majd, egyszerűen csak nem fenntartható a jelenlegi gazdasági helyzet, ezért már rövid távon kiigazításra lesz szükség, ami növekedési áldozattal fog járni. 

Első ránézésre úgy tűnhet, hogy kisebb gazdasági csoda, ami jelenleg Romániában zajlik. Az ország GDP-je a második negyedévben 6,1%-kal bővült a tavalyi év azonos időszakához képest, amivel egész Európát állva hagyta. Ráadásul nem is egyszeri kiugró teljesítményről van szó, hiszen már tavaly is közel 5%-kal tudott gyarapodni a román GDP. 

Forrás: potfolio.hu

Annak köszönhetően, hogy az ország növekedése köröket vert még a régiós vetélytársakra is, 2014 óta újabb lendületet kapott az Európai Unió átlagos életszínvonalához való felzárkózásuk. 

Forrás: potfolio.hu

Az elmúlt 10 év távlatában nagyon látványos volt Románia felzárkózása, hiszen 2005-ben a vásárlóerő-paritáson vett egy főre eső GDP-je még csak az EU-s átlag 35%-a volt, szemben a lengyel 50%-kal, a szlovák 60%-kal, a magyar 62%-kal, illetve a cseh 79%-kal, 2016-ra viszont ez az arány 59%-ra emelkedett, amivel mindössze 8 százalékpontra csökkentette lemaradását Magyarországgal szemben.

A kiemelkedő növekedési dinamika elsősorban a lakossági fogyasztás gyors bővülésének köszönhető, amit az emelkedő béreken felül a tavalyi és az idei áfacsökkentések is támogattak. Egy belső fogyasztás által vezérelt növekedéssel önmagában még nem lenne probléma, a román helyzet azonban egyre több elemző szerint fenntarthatatlan, ezért rövid időn belül véget érhet a csoda.

Románia elmúlt időszakban mutatott növekedési teljesítménye csábító, főként az EU-s mércével nézve, a felszín alatt azonban egyre nagyobb egyensúlytalanságok épülnek ki, vagyis kezd túlhevülni a gazdaság.

- így összegezték tapasztalataikat a Romániában tett látogatásukat követően a Societe Generale elemzői.

A szakértők több kockázatra is felhívták a figyelmet.

A fogyasztás-vezérelt növekedés jelentős mértékben hozzájárult a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlásához. A lenti ábrán látszik, hogy a válságot követően (a szükségszerű gazdasági kiigazítás következtében) javulni kezdett az ország külső egyensúlyi pozíciója, 2015-ben már csak 1% körüli volt a GDP-arányos folyó fizetési mérleg hiány. 

Forrás: potfolio.hu

2016-ban azonban a kormány 24%-ról 20%-ra, majd 2017-ben 19%-ra csökkentette az áfakulcsot, ami a fogyasztáson keresztül felpörgette az importot, így a folyó fizetési mérleg hiányának növekedéséhez vezetett. Bár a SocGen szakértői szerint egyelőre nem aggasztó mértékű ez az egyensúlytalanság, a jelenlegi trend a többi régiós országgal (például Magyarországgal) összevetve intő jel lehet a jövőre nézve. Még úgy is, hogy a következő években várhatóan felpörög majd az EU-s források beáramlása, ami így lassíthatja ezt a folyamatot.

Romániával kapcsolatban sokkal aggasztóbb a költségvetés helyzete, ami miatt sokan kongatják a vészharangot. Rövid távon még kezelhető a helyzet, hiszen idén még tarthatónak tűnik a 3%-os GDP-arányos költségvetési hiány, ráadásul 39% körüli GDP-arányos államadósságával Románia nem tartozik a legsérülékenyebb országok közé.

Közép távon viszont már nem ilyen biztató a helyzet, hiszen az idei hiányt is csak úgy sikerül (remélhetőleg) 3%-on tartania a kormánynak, hogy 2,8 milliárd euróval csökkentette a beruházásokra fordítandó idei forrásokat, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatokból osztalék formájában pénzt vett ki. 

Forrás: potfolio.hu

A helyi elemzők erősen szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a következő években 3%-on, vagy azalatt sikerül majd tartani a költségvetési deficitet - olvasható a SocGen beszámolójában. Főként úgy, hogy a kormány

• a jelenlegi 19%-ról 18%-ra csökkentené jövőre az áfakulcsot,
• a társadalombiztosítási hozzájárulás rendszerének átalakításával 39,25%-ról 35%-ra mérsékelné ezt a közterhet,
• a jelenleg 16%-os szja-kulcsot 2018-tól 10%-ra vágná,
• továbbá a közfoglalkoztatottak körében 25%-os béremelést hajtana végre januártól,
• ezen felül pedig további 20%-os emelést kapnának a tanárok, míg az orvosok fizetése 5 éven belül duplázódna,
• miközben NATO-s vállalásainak eleget téve a hadikiadásokat is növelné.

Bár az EU-s források növekvő felhasználásának köszönhetően 2018-tól kezdve élénkülhet majd a beruházási aktivitás, ez valószínűleg nem fogja tudni ellensúlyozni az egyéb tényezőkből fakadó lassulást. Az áfacsökkentés fogyasztásélénkítő hatása már nem fogja úgy húzni az ország szekerét, miközben a szűkülő költségvetési mozgástér miatt egyre kevesebb állami beruházás valósulhat meg a központi büdzséből.

Az UniCredit elemzői szeptemberben közzétett régiós elemzésükben hasonló képet festettek Romániáról: ők úgy fogalmaztak, hogy a látszólagos román növekedési sikersztori a végéhez közeledik, már csak az a kérdés, hogy a kormány a költségvetés megzabolázásával még idejében rálép a fékre, vagy megint elköveti azt a hibát az ország vezetése, ami miatt Románia a 2008-as válságot követően a kontinens egyik legdurvább megszorítócsomagját kapta a nyakába. Itt persze nem arra kell gondolni, hogy a román gazdaság rövid időn belül recesszióba süllyed majd, egyszerűen csak nem fenntartható a gazdasági helyzet, ezért már rövid távon kiigazításra lesz szükség, ami növekedési áldozattal fog járni.

portfolio.hu