Számokban:

• Január és március között a kiskereskedelmi forgalom volumene éves szinten 9,5 százalékkal csökkent – a lakosság jelentősen visszafogta a bolti költéseit.
• A turizmusból ugyanezen időszakban eltűnt a magyar vendégéjszakák 9,6 százaléka, ezt a külföldiek 15 százalékos növekedése épphogy ellensúlyozta, de mivel ők jellemzően Budapestre koncentrálódnak, a vidék bajban van.
• A magyar építőipari vállalkozásoknak március végén 27,9 százalékkal kevesebb megrendelésük volt, mint egy évvel korábban.
• Ahogy a Portfolio nemrég bemutatta, a vendéglátásban is hasonló a helyzet, az egységek száma 2022 végére 40 ezer alá csökkent, holott a 2010-es évek elején még 50 ezer felett volt. A csődhullám közvetlen oka, hogy a magas árak miatt nincs elég vendég.
• A KSH adatai szerint a cégek is befékezték a beruházásaikat, ezek volumene az első negyedévben 2,8 százalékkal csökkent.

Felülnézet:

• A hónapok óta Európa-rekorder magas infláció megeszi a lakossági, de részben a céges vásárlóerőt is, emiatt bezuhan a kereslet, ami csődökhöz és bezárásokhoz vezet. (Ennek látványos jeleit egyébként már hónapokkal ezelőtt is láttuk például a budapesti Nagykörúton.)
• Csalóka a kép, mert az infláció miatt sok statisztika értékben emelkedést mutat, a problémát azonban a volumen számai mutatják, amelyek rendre visszaesést jeleznek.
• Nem jönnek az uniós pénzek, sőt egyelőre nem is látszik, hogy sínen lennének a tárgyalások.
• Ráadásul az állami megrendeléseket is satufékezték, ami egész ágazatoktól vesz el forrást – ezt nemrég a Telex mutatta be vállalati sztorikon keresztül.
• A keresetek messze nem emelkednek olyan mértékben, hogy a jövedelmek reálértéke ne csökkenjen.