fbpx Magyarország erősödik, már harmadik! | CIVILHETES

h i r d e t é s

Magyarország erősödik, már harmadik!

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Magyarország erősödik, már harmadik!

2017. január 06. - 07:04
0 komment

 

2016-ban ismét bebizonyosodott: a Fidesz számára nem az a legfontosabb, hogy a magyar lakosság életminősége miként alakul, hanem az, hogy elhitessék, az elmúlt években mindenki jól járt a különböző intézkedéseknek köszönhetően, miközben a kormány mindent megtett, hogy megvédje a magyarokat. 

Ennek apropóján a Ténytár összegyűjtött 2016-ból tíz fontos grafikont, amelyek jól bemutatják a fő eseményeket, valamint az ország valós helyzetét.

Magyarország továbbra is az egyik legszegényebb ország az Unióban

A Tárki által kétévente kiadott Társadalmi Riport című szociológiai kiadvány alapján ismét bebizonyosodott, hogy a magyar társadalom állapota lesújtó, és Bulgária, valamint Románia után az Európai Unió legszegényebb országának számít. A magyar lakosság közel egynegyede néz szembe súlyos anyagi deprivációval, de a középosztály sem számít igazán középosztálynak uniós összevetésben: aki nálunk már jövedelme és anyagi helyzete alapján középosztálybelinek számít, a legtöbb uniós országban szegénynek minősülne. 

Bár a kormány szerint sokat javult a szegénységi helyzet, valójában nem történtek olyan lépések, amelyek jelentősen mérsékelték volna a mélysegénységben élők számát. Olyannyira nem, hogy a KSH például már nem is publikál adatok arról, hogy hányan élnek a megélhetési küszöb alatt. 

Nem a kormány gazdaságpolitikája, hanem az uniós pénzekrepítették a magyar gazdaságot


Forrása: portfolio.hu

A Portfólió által bemutatott ábra már 2015-ben is szerepelt egyik bejegyzésünkben, azonban idén vált nyilvánvalóvá, hogy az uniós pénzek nélkül tényleg egy nagy nulla a magyar gazdaság teljesítménye. 

A magyar kormány mindent megtett az elmúlt években, hogy elhitesse a magyar lakossággal, hogy a gazdaságpolitika sikeres, valójában Brüsszelnek és az uniós újraelosztási rendszernek köszönhetjük, hogy valamennyire felpörgött az elmúlt években a magyar gazdaság. 

2016 első negyedévében, amikor az uniós transzferek beáramlása jelentősen visszaesett  a magyar gazdaságból a növekedés gyakorlatilag el is tűnt. 

Emelkednek a reálbérek, de a termelékenység nem

Az elmúlt években a munkaerőhiánynak köszönhetően több szektorban is jelentősen emelkedtek a reálbérek, és a tendencia a következő években is folytatódhat a jelentős minimálbér emelés miatt. 

A magyar bérszínvonal ennek ellenére továbbra is a versenytársak átlaga alatt marad (az uniós bérszínvonallal nem is érdemes összehasonlítani a magyart), ami elsősorban a termelékenységi adatokra vezethető vissza. 

Hiába azonban a bérdinamika, a termelékenység javulása a következő években sem fog beindulni, így várhatóan az ország versenyképessége tovább fog romlani. 

A munkaerőhiány szinte már az összes gazdasági szektorban jelen van

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) próbálja tagadni, a legtöbb gazdasági szektorban Magyarországon súlyos munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években. A munkaerőhiány oka az alacsony bérek, és az ebből fakadó kivándorlás, valamint egyre több magyar vállal a környező országokban munkát, vállalva az ingázásból fakadó nehézségeket. A statisztikák alapján az elmúlt 5 évben több mint duplájára nőtt azoknak a száma, akik a környező országokban lévő telephelyeken dolgoznak, de hazai lakcímmel rendelkeznek. 

A munkaerőhiány a cégeket béremelésre kényszeríti, a munkaerő minőségi viszont csöppet sem javult az elmúlt években, ez pedig a jövőben komoly problémákhoz vezethet. 

A magyarok fele elhagyná az országot, ha lehetősége adódna rá

ű

A Randstad által készített felmérés jól tükrözi, hogy a magyarok mennyire elégedetlenek a hazai viszonyokkal. A kutatás alapján a magyarok fele külföldre költözne, ha találná megfelelő állást. A kivándorlási kedv pedig csak 2012-ben volt magasabb a mostaninál. 

A magyarok többsége nyilvánvalóan az anyagi helyzete miatt hagyná itt az országot, hiszen, ahogy már többször is említettük, a hazai bérszínvonal nagyon alacsony, és még a kormány által bejelentett minimálbér-emelés sem lesz elegendő ahhoz, hogy utol tudjuk érni a régiós versenytársakat. 

A kivándorlási kedv leginkább a fiatalok körében nagyon magas, és már nemcsak a felsőoktatási körben lévőknél, hanem a középiskolások között is egyre többen fontolják meg, hogy tanulmányaikat külföldön folytassák. Mivel az elmúlt években nem körvonalazódtak olyan folyamatok, amelyek hatására a trend megfordulna, várhatóan a következő években a tehetséges fiatalok körében rekord szintet érhet a kivándorlás aránya. 

Botrányos állapotok az egészségügyben, pénz pedig nincs

2016-ban az egészségügyben sem tapasztaltunk javulást, ami nem meglepő, hiszen ahogy a fenti ábra is szemlélteti, az OECD-országok között Magyarországon költik az egyik legkevesebbet az egészségügyi ellátórendszerre. Bár az elmúlt években uniós támogatásoknak köszönhetően rengeteg kórházi szárny megújult, a kórházak többségében az eszközpark továbbra is elavult, a legtöbb helyen hiányoznak az újítások, ha van is pénz, azt rosszul költik el, az egészségügyben dolgozók többségét pedig nem becsülik meg, sem anyagilag, sem emberileg.

Magyarországon a legtöbb helyen csak az jut normális orvosi ellátáshoz, aki hálapénzt tud fizetni orvosának, hiába a társadalombiztosítás. Ez gyakorlatilag mindent elmond az egészségügyi ellátórendszer színvonaláról. 

Lehangoló teljesítmény az oktatásban: egyre rosszabb Pisa-eredmények


Forrás: index.hu

Nem csak az egészségügy, az oktatás helyzete sem javult az elmúlt években. 2016 december elején mutatták be a friss Pisa-eredményeket, ami annyira lehangoló lett, hogy a kormányközeli megmondó emberek vagy hárítottak, vagy tagadtak, vagy az elmúlt 8 évvel jöttek elő, annak ellenére, hogy már 6 éve ők vannak kormányon.

Ahogy a fenti ábra is szemlélteti, a magyar középiskolások teljesítménye gyakorlatilag minden területen romlott, ami nem meglepő, hiszen az oktatás minősége is sokat romlott a közoktatás átalakítása (államosítás, erős centralizáció, könyvpiacon a verseny megszüntetése). Év elején erre a tanárok is felhívták a figyelmet több nagyobb tüntetéssel. 

Letarolt médiapiac: egyre több kormányzati propagandára számíthatunk


Forrás: Democracy Reporting International / Mérték Médiaelemző Műhely

Ha valamiben sikereket tudott elérni a Fidesz 2016-ban, az a médiapiac letarolása volt. A TV2 a Fidesz közeli Andy Vajna kezébe került, a Népszabadságot beszántották, akárcsak a Class FM-et. Habony Árpád folytatta a Fidesz médiabirodalmának kiépítését, a Lokál című napilappal például sikeresen kiszorították a Metropolt, ami nyáron meg is szűnt. 

Az állami kontroll erejét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a népszavazással kapcsolatban jelentős elfogultság volt tapasztalható azokban a médiákban, amelyek a Fideszhez köthetőek. Az M1 és a TV2 híradója gyakorlatilag a kormány szócsövévé váltak, hiteles tájékoztatást nem is nagyon lehet várni tőlük. 

Megbukott vasárnapi népszavazás: még a Fideszt is meghátrálásra lehet kényszeríteni


Forrás: portfolio.hu

2016-ban az is bebizonyosodott, hogy illiberális demokrácia ide vagy oda, bizonyos kérdésekben meghátrálásra lehet kényszeríteni a kormányt. Tavasszal megbukott például a vasárnapi zárvatartás, miután több balhét követően az MSZP népszavazási kezdeményezése eljutott abba a szakaszba, ahol már a kormánypárt is érezte, hogy valamit lépniük kell, ha el akarják kerülni a népszavazási buktát. 

A vereség pedig egyértelmű lett volna, hiszen egy éven keresztül a legtöbb közvélemény kutató folyamatosan azt mérte, hogy az emberek többsége nem ért egyet a boltzárral, de még a kormánypárti szavazóknak sem tetszett az intézkedés. 

A Fidesz végül nem tehetett mást, minthogy visszavonta a boltzárat. 

Egy elbukott népszavazás: milliárdok a semmire

Soha nem látott pénzeket pumpált a kormány egy teljesen értelmetlen népszavazásba, ami aztán akkora bukta lett az érvénytelenségnek köszönhetően, hogy a fideszesek még a mai nap sem merik használni ezt a szót.

Pedig a kormány mindent megtett a siker érdekében, például több pénzt költöttek el a népszavazással kapcsolatos lejárató kampányra, mint a britek a Brexit-népszavazásra. Ez pedig nem kis szó. 

A magyar társadalom helyzetét elnézve sokkal okosabban is fellehetett volna használni ezeket a pénzeket, de az már az elmúlt években kiderült, hogy a Fidesz nem ésszerű költekezés híve. A tendencia várhatóan idén sem fog megfordulni, hiszen a 2018-as választás közeledtével, a kormányzati propaganda egyre jobban fel fog pörögni a baráti médiában. 

tenytar.hu


 

h i r d e t é s