A Global Findex Database kitüntetett figyelmet szentel a hátrányos helyzetű csoportok és a nők pénzügyi integrációjának, a legfrissebb, 2021-es tanulmányban pedig a kártyahasználat mellett a mobilos és az internetes fizetési lehetőségek elérhetőségéről is látványos statisztikákat tettek közzé. - írja a Portfolio

Összességében elmondható, hogy világszinten javult a pénzügyi hozzáférhetőség szintje, vagyis egyre többen nyitnak számlát valamilyen szabályozott pénzintézetnél. A számlatulajdonosok arányát tekintve hazánk régiós összevetésben némileg le van maradva, ami nem behozhatatlan hátrány, de kijózanító, hogy szomszédaink közül többen is közelítenek már a teljes lefedettséghez.

A pénzügyi szolgáltatások növelik a stabilitást

Az első felmérés eredményeit 2011-ben tették közzé, amelyet két további kiadvány követett 2014-ben és 2017-ben. A 2021-es kutatásban - amely a koronavírus-járvány alatt zajlott, 125 000 ember megkérdezésével 123 országból - felállított indikátorok a formális és informális pénzügyi szolgáltatások igénybevételének, valamint hozzáférhetőségének szintjét mutatják. A tanulmányban elsősorban a kártyahasználatot, valamint a mobilos és internetes fizetési lehetőségeket vizsgálták. A Global Findex emellett igyekszik betekintést nyújtani olyan szokásokba, amelyek a pénzügyi stabilitást erősítik, és a nők, valamint a szegény sorban élők helyzetére részletesebben is kitér.

Számlák nélkül az emberek informális úton kezelik a pénzüket, és általában készpénzt vesznek igénybe. Ezek az eljárások biztonságban és megbízhatóságban elmaradnak a formális eljárásoktól, ráadásul társadalmi költségeiket tekintve is kevésbé hatékonyak. A számlák - akár banknál, akár valamilyen szabályozott pénzügyi szolgáltatónál, például hitelszövetkezetnél, mikrofinanszírozási intézménynél vagy mobilpénz-szolgáltatónál vezetik – segítségével tulajdonosaik pénzt küldhetnek, biztonságosan tárolhatják a vagyonukat, vállalkozást indíthatnak, illetve félretehetnek egészségügyi vagy oktatással kapcsolatos kiadásokra.

Az adatok azt mutatják, hogy azok a háztartások, amelyek hozzáférnek a pénzügyi szolgáltatásokhoz ellenállóbbnak bizonyulnak a pénzügyi válságok idején. A mobilos fizetések segítségével a felhasználók biztonságosan és olcsón utalhatnak egymásnak, amely növeli a fogyasztás és a befektetések szintjét is.

Sikersztorik

A tanulmány jó néhány sikertörténetet is felsorol, amelyek megmutatják, hogy segíthetnek a pénzügyi szolgáltatások a felzárkóztatásban:

• Amikor Kenyában csökkent a lakosság jövedelme, a mobilpénzes számlával rendelkezők könnyen kérhettek pénzügyi segítséget a tőlük távolabb élő családtagjaiktól és a barátaiktól.
• Bangladesben a szegényebb, vidéki háztartásokból munkalehetőségért városokba költözők közül a mobilpénzes számlával rendelkezők kisebb valószínűséggel kerültek extrém szegénységbe.
• Chilében az alacsony keresetű nők, akik ingyenes megtakarítási számlát nyithattak valamilyen mikrofinanszírozási intézménynél, kisebb valószínűséggel adósodtak el, és válság esetén is a felszínen tudtak maradni.
• A Fülöp-szigeteken azok a nők, akik valamilyen kötelezettségvállalással - például rendszeres betételhelyezéssel - járó megtakarítási terméket vettek igénybe, növelni tudták a döntéshozatali erejüket a háztartásban, és olyan termékeket tudtak vásárolni, amelyek tehermentesítették őket a házimunkában.
• Indiában egy kormányzati program keretében véghezvitt pénzosztás rámutatott: amennyiben a nőknek járó támogatásokat közvetlenül az ő számlájukra fizetik ki, ahelyett, hogy a háztartást vezető férfiaknak utalnák, nő a pénzügyi önállóságuk, és azok a hagyományos genderszerepek is a háttérbe szorulnak, amelyek akadályoznák őket a munkakeresésben.
• A dolgozók, akiknek a bérét közvetlenül a számlájukra utalták, több megtakarítással rendelkeztek, mint azok, akiket készpénzben fizettek ki.
• A kormányzati kifizetések digitalizálása bizonyítottan csökkenti az adminisztratív költségeket és a szivárgást (olyan kifizetések, amelyek nem a kedvezményezettekhez jutnak el).

Javult a helyzet, de még van hova fejlődni

A számlatulajdonosok aránya mind a 140 vizsgált országban látványos ütemben nőtt. Világszinten 76 százalékra, míg a fejlődő országokban 71 százalékra nőtt az arányuk. A tanulmány a koronavírus-járvány alatt készült, amikor sokat nőtt a digitális pénzügyi szolgáltatások penetrációja, amelyhez a kormányok által kiutalt pénzügyi segélycsomagok is hozzájárultak.

Világszinten 85 millió banki szolgáltatásokból kiszorult ember jut hozzá készpénzben a kormányzati kifizetésekhez. Forrás: Világbank

Ennek ellenére még mindig sokan kapják készpénzben a kormányzati kifizetéseket. A térképen, bár nem vehető ki jól, a pont mérete alapján úgy tűnik, Magyarországon még mindig 1 milliónál többen kapják készpénzben ezeket a transzfereket.

A tanulmány néhány fontosabb megállapítása számokban:

• A 2011 és 2021 között eltelt évtizedben a felnőtt lakosság körében 51 százalékról 76 százalékra nőtt a számlatulajdonosok aránya. 2017 és 2021 között a fejlődő gazdaságokban a számlatulajdonosok aránya 8 százalékponttal, vagyis 63 százalékról 71 százalékra nőtt. A szubszaharai Afrikában ez a bővülés nagyrészt a mobilpénz bevezetésének volt köszönhető.
• További siker, hogy a fejlődő országokban a nemek közti különbség a számlatulajdonosok arányában 6 százalékpontra csökkent a korábban hosszú ideig "befagyott" 9 százalékpontról.
• A fejlődő országokban a digitális fizetési lehetőséggel élő lakosok aránya 35 százalékról 57 százalékra nőtt 2014 és 2021 között. A magasabb keresetű országokban ugyanez az érték szinte mindenhol 95 százalék volt.
• A fejlődő országokban a válaszolók fele aggódott amiatt, hogy nem tud kifizetni egy-egy nagyobb egészségügyi kiadást. Az itt élő felnőttek 82 százalékánál a legnagyobb aggodalmat koronavírus-járvány pénzügyi következményei okozták.

Miért nem nyitnak számlát az emberek, és mi lehet a megoldás?

A legtöbben azért nem nyitottak számlát, mert nem állt rendelkezésükre elegendő pénz, vagy mert egyszerűen túl messze éltek a legközelebbi pénzügyi intézménytől. A Világbank kutatói szerint azonban ezek a hiányosságok könnyen kezelhetők.

A kulcs a megbízható személyazonosító rendszerek és a mobileszközök hozzáférhetőségének növelése lenne. Ebben a folyamatban a kormányok és a távközlési szolgáltatóknak jutna a legnagyobb szerep.

A tranzakciók digitalizációja is bizonyítottan növeli a számlatulajdonosok arányát. A fejlődő országokban a felnőtt lakosságok 39 százaléka kifejezetten azért nyitott számlát, hogy fogadni tudja a bérkifizetéseket és a kormányzati transzfereket.

Az alulbankoltak kétharmada nyilatkozott úgy, hogy hiába nyitott számlát, segítség nélkül nem tudta volna használni azt. Azok a számlatulajdonosok, akik családtagjaikra, vagy banki ügynökökre szorulnak a számlakezelésben a pénzügyi visszaéléseknek is sokkal jobban ki vannak téve. A fejlődő országokban ötből egy ügyfél, aki a bérét a számlájára kapta, váratlan díjakkal szembesült a tranzakció során. A felsorolt problémák rámutatnak, hogy a tapasztalatlan ügyfelek sokkal jobban ki vannak szolgáltatva a csalóknak. Éppen ezért a kormányoknak növelniük kell a pénzügyi képzettség szintjét, a szolgáltatóknak pedig a terméktervezés során olyan design-elveket kell követniük, amelyek figyelembe veszik az ügyfelek felhasználási szokásait és képességeit. A tanulmány szerint a fogyasztóvédelmet is erősíteni kell, hogy az ügyfelek valóban nyerjenek a pénzügyi szolgáltatásokon, és nőjön a bizalom a pénzügyi rendszer iránt.

A régió és hazánk helyzete

A magasabb jövedelmű országokban nincs nagy szakadék a számlatulajdonosok arányában a gazdagabb és a szegényebb rétegek között. Ezekben a gazdaságokban szinte mindenki rendelkezik számlával. Van azonban néhány kivétel: a tanulmány Horvátországot, Magyarországot és Uruguay-t emelte ki, mint olyan országokat, ahol a számlatulajdonosok arányát illetően kétszámjegyű különbség mutatható ki a háztartások leggazdagabb 60 százaléka és a legszegényebb 40 százalék között.

A Világbank kutatása egyébként 88 százalékra mérte Magyarországon a számlatulajdonosok arányát a felnőtt lakosságon körében, a számlatulajdonos nők aránya 87 százalék volt, a háztartások legszegényebb 40 százalékán belül pedig 81 százalék rendelkezett számlával.

A helyzet azért nem annyira drámai, ugyanis az MNB idén közölt, 2020-ban elvégzett felmérése szerint még a háztartások legalsó vagyoni decilisében is 80 százalék volt a folyószámlával rendelkezők aránya.

Lengyelországban 96, Csehországban 95, Szlovákiában 96, Szlovéniában 99, Romániában 69 százalék volt a számlatulajdonosok aránya a felnőtt lakosságon belül. Régiós összehasonlításban a lemaradás tehát nem jelentős, de látványos, hogy a közvetlen szomszédaink közül többen is közelítenek már teljes lefedettséghez.

Európában és Közép-Ázsiában a számlatulajdonososok aránya a képzettebb felnőttek körében majdnem kétszerese az alacsonyabb iskolai végzettségűekénél. Az idősek körében mindenhol alacsonyabb a számlatulajdonosok aránya. Ennek egyik oka, hogy az idősebbek vonakodnak a pénzügyi tranzakciók új módjait elfogadni, különösen, ha ezek olyan technológiai újítással járnak, amelyeket nem ismernek.

A banki szolgáltatásokat egyáltalán nem igénylő lakosok egyharmada mondta , hogy azért nem nyitott számlát, mert bizalmatlan a bankrendszerrel szemben.

A hazai pénzforgalmi rendszer

A pénzügyi integráció, vagyis a banki szolgáltatásokból kiszoruló rétegek bekapcsolása a pénzügyi körforgásba, a CBDC-projekteknek is fontos célkitűzése. Legfrissebb tanulmányában az MNB így értékeli a bevezetés előnyeit a hazai pénzforgalom jellemzőiből kiindulva:

"A hazai elektronikus pénzforgalom jellemzői alapján a DJBP (digitális jegybankpénz, CBDC) széles körben történő hozzáférhetővé tétele elméletileg több szempontból is támogathatja a pénzforgalom fejlődését Magyarországon, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a fejlesztési célok más eszközökkel is elérhetők lehetnek."

Az MNB kiemeli, hogy a magyar lakosság gyors és hatékony infrastruktúrához férhet hozzá az azonnali fizetési rendszernek köszönhetően, de megemlíti azt is, hogy a bankszámlával nem rendelkezők aránya még mindig 13 százalék (ez nagyjából megegyezik a Global Findexben szereplő értékkel) körül van. A tanulmányból nem derül ki, milyen más eszközökre gondol az MNB, amelyekkel elérheti a kitűzött célokat, de vélhetően az azonnali fizetési rendszer további fejlesztésére és a banki szolgáltatásokból kiszorult rétegek felkarolására gondolnak. (Portfolio)