Felmentő – ha semmiképp nem is szerencsés – a körülmény, hogy a jelek szerint ebbe beleszólása épp csak a választóknak nincsen.

Ahogy arról a csanádpalotai időközi választás is egyértelműen tanúskodik. A függetlenként induló Nyergesné Kovács Erzsébet körülbelül annyira lehet független, mint Tarlós István, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a kampányidőszakban Lázár János mellette tört lándzsát. A Csongrád megyei, határ menti településen az előző polgármester halála miatt rendezett időközi választás kampányrendezvényén nem fogadták osztatlan örömmel sem Lázárt, sem a mindenfajta érdemi tartalmat nélkülöző beszédet tartó Nyergesnét.

Lázár arcán szokásos sunyi vigyorral adta tudtára, a szavazóknak, kire is kell szavazni, tette mindezt a csak fideszes politikusokra jellemző, émelyítően behízelgő modorral, ami okkal váltott ki ellenszenvet a jelenlévők némelyikéből. Mielőtt azonban ez megtörtént, mondott néhány, egyéb vérlázító dolgot

„Nem javaslom a széthúzást, nem javaslom a felesleges vitákat, nem javaslom a mocskolódást és nem javaslom azt, hogy egymás ellen harcoljanak egy olyan helyzetben, amikor mindenki segítségre szorul…”

Arról persze mélyen hallgatott, hogy a megosztottsághoz Lázárnak és pártjának vitathatatlan köze volt.

Ezek után egy hölgy osztotta meg Lázárral nem feltétlenül barátságos gondolatait, idézve a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentését miszerint „aki nem tud megkeresni 200 ezret, az egy lúzer”. Miután nagy nehezen le tudta csendesíteni a felszólalót, Lázár egyszerűen a jelenlévők arcába vágta, hogy a kijelentés „szemenszedett hazugság”.

Igaz, ez valóban nem ebben a formában hangzott el, a híres nyilatkozat 2011-ben hangzott el és a 24.hu fel elevenítette, így teszünk hát mi is:

„Én soha nem szégyelltem, hogy mim van. Én dolgozok keményen. Én abban a miliőben nőttem föl, hogy a munka nem szégyen, a munka eredményét sem kell szégyellni. Az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára. Aki erre nem képes, akinek nincs semmije az annyit is ér. Azt gondolom, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér. Ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem egyébként.”

Bárhogy is a mintegy 2800 fős településen sikerült Lázárból kihozni a valódi személyiségét, különösen akkor, amikor a másik jelöltről Debreczeni Istvánról nyilatkozott. Állítása szerint Debreczeni 2014-ben festékkel fújta le Lázár plakátjait és az ez ügyben tartott tárgyaláson „összeszarta” magát. Milyen kár, hogy nem volt tárgyalás, csak szembesítés, amin Lázár valamiért nem jelent meg. Debreczeni annyira tojta össze magát, hogy kifizette a bírságot és nagy félelmében elindult ezen az időközin is. Logikus, nem? Hogy elvesztette, az már igazán nem rajta múlt.