Brüsszel nem engedi a paksi beruházást - erről tudósítanak a külföldi lapok.

A Reuters azt írja, egy uniós diplomata a hivatalos magyar cáfolat ellenére megerősítette a Financial Times jelentését, miszerint az európai Bizottság támogatja az Euratom kifogását a paksi bővítés ügyében. Nem engedik, hogy Moszkva szállítsa a fűtőelemeket. A magyar kormány szerint tárgyalnak még az ügyben. Friss: Bejelentést tett a Roszatom.

Reggel 9-kor pár perces kormányszóvivői tájékoztatót tartott Kovács Zoltán a paksi beruházás ügyében. Itt felolvasott egy kormányzati állásfoglalást, kérdésekre nem volt lehetőség. 

"Az Euratom ellátási ügynöksége is áttekintette a nukleáris beszállításról szóló megállapodást. Ebben kért változtatásokat, azonban ez nincs hatással a beruházásra" - hangsúlyozta Kovács.

Magyar kormány: A nyugati lapok hazudnak

A magyar kormány szerint a Financial Times csütörtök esti híradása hamis és félrevezető.
"Tekintettel arra, hogy minden további részlet minősített adat, jelenleg nem áll módunkban további információkat közölni" - zárta felolvasását Kovács Zoltán.

Mit mond a Roszatom?

Az orosz atomenergia-ügyi ügynökség, a Roszatom azt közölte pénteken, hogy a paksi atomerőmű bővítésének ügyében nincs mit hozzátennie a magyar kormány álláspontjához, amely szerint nincs szó arról, hogy az Európai Unió megtiltotta volna az orosz nukleáris fűtőanyag beszállítását Magyarországra.

Az állami tulajdonú orosz cég szóvivője a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy a szerződést, amelyet a paksi bővítésről kötöttek, Magyarország egyeztette az Európai Bizottsággal - írja az MTI.

A nyugati lapok szerint a Paks II. csúnyán bebukott

A Financial Times megjegyzi, a döntés egyben vereség Orbán Viktor számára, aki az ukrán válság ellenére udvarol Moszkvának. A Der Strandard a brókerbotrányról számol be. 

Reuters

Egy uniós diplomata a hivatalos magyar cáfolat ellenére megerősítette a Financial Times jelentését, miszerint az európai Bizottság támogatja az Euratom kifogását a paksi bővítés ügyében, mármint hogy Moszkva szállítsa a fűtőanyagot. Ily módon Magyarország rákényszerülhet, hogy felülvizsgálja az ügyletet. Ugyanakkor Kovács Zoltán szóvivő tagadta, hogy Brüsszel leállította a bővítést. EU-források szerint még lehet módosítani az egy éve kötött megállapodást, amely aggályokat váltott ki, mivel szorosabbra fonja kapcsolatokat a magyarok és Oroszország között, miközben utóbbi egyre ellenségesebb az Unióval szemben.

Financial Times

Az Európai Unió leállította a 12 milliárd eurós paksi szerződést, ami várhatóan felszítja a feszültséget a Kreml és Brüsszel között. A döntés egyben vereség Orbán Viktor számára, aki az ukrán válság ellenére udvarol Moszkvának. Az egyezmény nagymértékben kiterjesztette volna az oroszok gazdasági befolyását Közép-Európában. A bírálók attól tartottak, hogy a megállapodás csak tovább fokozná Magyarország amúgy is súlyos energiafüggőségét a kétoldalú kapcsolatokban. De sok uniós tisztségviselő is aggályait fejezte ki amiatt, hogy Putyin az energiapolitikát Európa megosztására és a szankciók ügyében fennálló egyetértés megtörésére használja ki. A paksi bővítés ügyében az ellenérvek hetek óta záporoztak a műszaki és pénzügyi feltételek, illetve a fűtőanyag szállítása kapcsán. Utóbbi kérdéskörben a tagállamoknak be kell szerezniük az Euratom jóváhagyását és éppen az unión belül működő atomenergia közösség szólt közbe, mivel a tervek szerint a hasadóanyagot kizárólag a Roszatom szolgáltatná. A magyar fél fellebbezett, de a tárgyalások három jó ismerője szerint a brüsszeli Bizottság a múlt héten teljes súlyával a szakmai testület mögé állt. 
A következmény az, hogy megfeneklik a teljes Paks II.-terv. Hogy kimozduljon a holtpontról, ahhoz Magyarországnak új tárgyalásokat kellene kezdenie a fűtőrudak vásárlásáról, illetve jogi eljárást kellene kezdeményeznie a Bizottság ellen. A mostani határozat azonban gátat vet a beruházásnak, amelyet Orbán a stratégia központi elemének tekint, hogy még szorosabb kapcsolatokat alakítson ki az oroszokkal. Jávor Benedek szerint, ha Moszkva most nem hajlandó módosítani az eredeti egyezményt, akkor ez végleg becsukja a kaput a két új reaktor megépítése előtt. Közben még folyik az uniós vizsgálat az ügyben, mennyire felel meg a közösségi normáknak, hogy a feladat túlnyomó többségét verseny, közbeszerzés nélkül adták oda a Roszatomnak, és Brüsszel ellenőrzi az állami támogatás körülményeit is.

AFP

Magyarország tagadja, hogy az Európai Unió megvétózta az oroszokkal megkötött nukleáris tervet. Giró-Szász András azt közölte, hogy nem igaz a hír, miszerint a Bizottság csatlakozott az Euratom véleményéhez és elutasítja, hogy a magyar fél Oroszországtól szerezze be a fűtő rudakat, ami meghiúsítaná az egész megállapodást. A szóvivő szerint helyesbítésre kérték a Financial Times-t. A francia hírügynökség is kitér arra, hogy a szerződés az egyre szorosabb magyar-orosz kapcsolatok jele volt és aggályokat keltett Brüsszelben az ukrán válság miatt. A jelentés egyúttal megemlítette, hogy az Országgyűlés – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – a múlt héten 30 évre titkosította az ügyet, ám az ellenzők szerint a Fidesz a lépéssel a korrupciót leplezi.

Wall Street Journal

Három év elteltével sem lett semmi az európai gazdasági és pénzügyi unió tervéből, beleértve az euroövezetben készítendő közös költségvetést, a bankbetét-garanciát, valamint a közös kötvénykibocsátást. Mind a három tételt azzal támasztanák alá, hogy a tagállamok szuverenitásuk további részéről mondanának le, amennyiben a nemzeti kormányok köteleznék magukat a Bizottság által jóváhagyandó gazdaságpolitikára. Eredmény még nincs, de a vita sem halt el teljesen. Juncker júniusban teszi le az asztalra a jelentését a további lépésekről. Csakhogy bennfentesek szerint a nézetek igencsak eltérnek. Az egyik szélsőséget Magyarország képviseli, amely nem akar semmiféle változást, főként nem hogy Brüsszelnek adja át szuverenitása újabb elemét. Attól tart, hogy még nehezebb lesz majd helyzete az eurozónában, ha a mostani tagok szorosabb integrációra szánják rá magukat.

Nagyjából tíz ország, köztük a franciák, olaszok és spanyolok támogatják az együttes büdzsét, és hogy központi testület állítsa ki a közös adósságpapírokat. De a németek cserében azt akarják, hogy az államok kötelezzék el magukat a szerkezeti reformokra. Ez megint csak jelentős mértékben érintené a nemzeti szuverenitást. A britek, akik nincsenek benne az euroövezetben, egyetértenek a szorosabb integrációval, ha az tekintettel van a kívül maradókra. A legfőbb gond azonban az, hogy a gazdasági és monetáris unióhoz valószínűleg módosítani kell a szervezet alapszerződését, ami sok éves tárgyalást és több országban népszavazást feltételez. Azon kívül egyelőre a brit választások miatt is jegelik az elképzelést. Továbbá a görög válság sorsa is bizonytalanná teszi a terv jövőjét.

Der Standard

Őrizetbe vételek, zárolt számlák, tomboló befektetők – kemény brókerbotrány robbant ki Magyarországon. Idáig három céget zártak be hatalmi szóval, közülük az egyiket kiváló kapcsolatok fűzik a jobboldali-populista Orbán Viktor kormányához. A hatóságok súlyos csalást, fél milliárd euró értékű hűtlen kezelést és könyvelési manipulációkat vetnek az érintett társaságok szemére. A Buda-Cash letartóztatott vezetői között van Tölgyesi Péter vezérigazgató is, miután a vállalat állítólag 100 milliárd forinttal csapta be ügyfeleit. Szakértők szerint a Buda-Cash éveken át cipelte magával horribilis veszteségeit, amit újabb és újabb vevők befektetéseiből tömködött be, gigantikus piramisjátékot űzve ily módon. A Quaestor esetében is egyértelmű, hogy a cég 60 milliárd forint értékben olyan kötelezettségeket bocsátott ki, amelyekre nem volt meg a szükséges fedezet. A tudósítás megjegyzi, hogy a tulajdonos, Tarsoly Csaba Szijjártó Péter bizalmasának számít.

Lázár: az oroszok is szállítsanak üzemanyagot

A paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos üzemanyag-szállítási vitában folyamatos az egyeztetés az unió és a magyar kormány között, és olyan megnyugtató megoldás készül, amely garantálja Magyarországnak a biztonságos üzemanyagellátást, valamint lehetővé teszi majd, hogy "az oroszok is szállítsanak üzemanyagot" - erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Lázár Jánost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy előző este a Financial Times című brit üzleti lap - meg nem nevezett forrásokra hivatkozva - arról írt, leállította az Európai Unió a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását. Az Euratom ügynökség, amelynek jóvá kell hagynia minden EU-tagállam fűtőanyag-ellátási megállapodását, korábban elutasította, hogy Magyarország kizárólag Oroszországtól szerezze be a fűtőelemeket. Ezt Magyarország megfellebbezte, de a bizottság az Euratom elutasítása mögé állt.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth Rádióban azt mondta: az EU-nak nem érdeke, hogy blokkolja a paksi beruházást, Magyarországnak - ahogyan egész Európának is - szüksége van az atomenergiára az olcsó áram miatt és a környezetszennyezés ellen.

Ezt az Európai Bizottság is érti, ezért járult hozzá az orosz-magyar megállapodáshoz, amelynek ugyanakkor több része van, az egyik például arról szól, ki és hogyan fog üzemanyagot szállítani az elkészülő atomerőműbe - fejtette ki Lázár János.

Szavai szerint utóbbival kapcsolatban intenzív tárgyalások zajlanak az Európai Bizottság és Magyarország között, van, ami az Euratomnak elfogadható, és van, amit vitat. Az ügynökség például szeretné - folytatta -, ha az erőműbe mások is szállíthatnának üzemanyagot, és hogy biztonságos legyen ez a szállítás.

A miniszter elmondta: kollégái a napokban is részletes egyeztetést folytattak az Euratommal, és nagyon jó esély van arra, hogy rövid időn belül minden kérdés tisztázódjon. Hozzátette, csütörtökön ő maga is egyeztetett az orosz tárgyalódelegációval.

"Az Európai Bizottság, Oroszország és Magyarország számára elfogadható és megnyugtató megoldás készül" - jelentette ki. 

Közölte: e megoldás biztosítani fogja egyrészt, hogy biztonságos és versenyképes legyen Magyarországnak az üzemanyagellátás, másrészt lehetővé teszi majd, hogy "az oroszok is szállítsanak üzemanyagot".

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított a reklámadó ügyében, Lázár János megerősítette: a kormány a jövő héten tárgyalja meg a bizottsági észrevételt, és tesz új javaslatot a parlamentnek.

A kabinet kész előterjeszteni a reklámadó csökkentését, fontos azonban, hogy "a magyar tulajdonban lévő kisvállalkozások érdekeit meg tudjuk védeni", ezért harcol a kormány az ő reklámadó-mentességükért - mondta a Miniszterelnökség vezetője, jelezve, hogy éppen ez az egyik tárgya az uniós vitának. 

Lázár János arra számít, hogy március végéig lezárulhat a vita.

Téma volt a rádióinterjúban az EU-s források felhasználása is, erről a miniszter egyebek mellett azt mondta: a projektek egyéb költségei, a "körítés" - például a tanácsadás, projektírás - a jövőben nem kerülhet többe a program 15 százalékánál, szemben a korábbi 40-50 százalékkal.

Megismételte továbbá, hogy még az idén elkészül az új közbeszerzési törvény, amelynek célja, hogy az EU-s és a magyarországi források elköltése sokkal átláthatóbb, elszámoltathatóbb legyen.

(Klubrádió/Szelestey Lajos) / bumm.sk