A Közgazdászok a válságkezelésről Facebook-csoport oldalára feltett és 15 ismert magyar közgazdász által jegyzet nyilatkozat készítői pontokba szedve sorakoztatják fel, mint írják, kizárólag szakmai szempontok alapján megfogalmazott érveiket a kínai egyetemi kampusz budapesti projektje ellen.

Főbb ellenérveik:

• kínai hitelből valósul meg
• a hitel feltételei ismeretlenek, kamatlába viszont jóval magasabb az uniós hitelekénél
• költséges a fenntartása
• a magyar társadalom többsége számára megfizethetetlen tandíj
• hatalmas különbség a kínai és a magyar egyetemek oktatóinak bére között.

A nyilatkozatot Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota, Vértes András jegyzi, és alább változatlan formában közöljük.

„Alulírottak – kizárólag a szakmánkra korlátozódva – a következők miatt nem értünk egyet a kínai Fudan egyetem kampuszának Magyarországra településével.

1. A magyarországi kampusz nem a kínai fél tőkebefektetéseként és kockázatvállalása mellett valósulna meg, hanem a magyar állam által Kínától felvett hitelből, vagyis a magyar állampolgárok pénzéből épülne Kína számára, a kínai érdekek szolgálatára. Ezt a hitelt tehát akkor is vissza kell fizetni, ha az egyetem működése részben vagy egészben nem termeli ki a felvett hitel és a kamatok megfizetéséhez szükséges pénzt.

2. Az ITM szerint 540 milliárd forintra becsült projekt összege mintegy 90 milliárd forinttal meghaladja a 2022. évre beterjesztett költségvetésben a felsőfokú oktatásra szánt előirányzatot. Nem értünk egyet azzal a könnyelműen kijelentett véleménnyel, miszerint egy ilyen értékes egyetem kampuszának Magyarországra jövetele „minden pénzt megér”. A magyar állampolgárok közpénze véges, korlátozottan áll rendelkezésre, amit mindenkor felelősen és az egész ország érdekeit szem előtt tartva kell felhasználni.

3. A projekthez felvenni szándékozott, több száz milliárd forintra becsült (450-580 md) hitel kamatlába kb. hatszorosa lenne annak az unió által kínált kölcsönnek, amelynek felvételétől a kormány a túlzott eladósodás elkerülésére hivatkozva a minap tartózkodott.

4. A hitel feltételei (visszafizetés ütemezése, valutája, árfolyamkockázat megosztása, záradékok, nemteljesítés esetén gyakorolt jogok stb.) ismeretlenek, miközben a transzparencia elemi feltétele egy ilyen mértékű, nemzedékeket eladósító hitel felvételének.

5. A betelepülő egyetem működtetése – az ITM számításai szerint is – 2023–2027 között 100 milliárd forintot igényelne, ezt követően pedig évente további 15,5 milliárd forint veszteségtérítést.

6. A fenntartására létrehozandó magyar–kínai alapítványban kisebbségi magyar részesedés lenne – a közbeszerzések elkerülése érdekében.

7. Belátható időn belül behozhatatlan hátrányt jelentene a magyar felsőoktatás számára:

• a kínai és a magyar egyetemeken oktatók közti kb. tízszeres bérkülönbség és az évi több millió forintos személyes kutatási keret elcsábítaná a hazai egyetemek legjobb oktatóit,
• a Fudannak a hazai felsőoktatási intézményekkel szemben előnye lenne a magyar és a nemzetközi pályázatokon,
• a magyar egyetemek finanszírozásából kiesnének a Fudanra átpályázó külföldi diákok.

8. A kínai kampusz tandíja többszöröse lenne a magyar felsőoktatásban kiszabottnak, ezért a magyar társadalom szűk rétege engedhetné meg, hogy a gyerekeit itt taníttassa.



Akkor, amikor

• az elmúlt évben a magyar államadósság rátája ismét 80 százalék fölé emelkedett,
  
• csökkenteni kell a szintén felduzzadt államháztartási hiányt,
  
• az unió helyreállítási alapjából a kormány kivette az egyetemek megújítására szánt 1200 milliárd forintos csomagot,
  
• Paks II. és a Budapest–Belgrád vasút létesítésére alsó értéken 4300 milliárd forintos adósságunk halmozódik fel – a piacinál magasabb kamatlábak mellett, úgy ítéljük meg, hogy kifejezetten káros lenne a magyar gazdaságot és a jövő társadalmát további, soha meg nem térülő, újabb, több százmilliárd forintra becsülhető kiadással megterhelni. ”

A Budapesten, egészen pontosan a IX. kerületben felépíteni tervezett kínai egyetemi kampuszról, annak fővárosi és kerületi elutasításáról, illetve arról, milyen feszültséget okoz a terv a kormány és a főváros között, a Szabad Európa több cikkben is foglalkozott. Legutóbb arról írtunk, hogy a főváros és az érintett kerület ellenzéki pártokkal és civil szervezetekkel közösen konzultáció keretében kérdezi meg a fővárosiak véleményét a Fudan Egyetem Budapestre telepítéséről. (Szabad Európa)

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”