Közétkeztetés: gyenge minőség, koszos főzőkonyhák
Országosan 1701 főzőkonyhát vizsgált meg a minőségvezérelt közétkeztetés programban a tanév során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - írja a Sonline.
Az előre be nem jelentett helyszíni szemléken a hazai konyhák 7,3 százaléka ért el jeles eredményt, ugyanakkor hat percentnyi elégtelenre vizsgázott. Utóbbiért nem járt semmiféle büntetés, a hivatal a hibák javításához és a fejlesztéshez szakmai segítséget nyújt.
A Nébih a minőségromlás csökkentése és az étkeztetés élelmiszerbiztonsági színvonalának javítása érdekében indította el – jelenleg teszt jelleggel – programját, ugyanis az elmúlt időszakban mind több probléma merült fel a közétkeztetéssel kapcsolatban – a statisztika szerint az élelmiszer-eredetű megbetegedések háromnegyede a közétkeztetéshez kötődik. Idehaza 3000–3500 főzőkonyhán és kétszer ennyi tálalókonyhán naponta másfél-kétmillióan étkeznek, jellemzően gyerekek és idősek. A hivatal tavaly októbertől az idén júniusig vizsgálta meg közel negyedüket: a 147 kérdésből álló értékelőlap segítségével pontos felmérést végezhettek a szakemberek.
Országosan az 1701 vizsgált konyhából 103 kapott egyest, 298 kettest, 646 hármast, 530 négyest, s 124 ötöst, vagyis 38,5 százalék a közepesnél jobbnak bizonyult. A somogyi állapotok tehát rosszabbak a hazainál, hiszen a megyében csak konyhák negyede lett jobb hármasnál, viszont az országos átlagnál négy százalékkal magasabb a gyenge vagy elégtelen minősítések aránya.
Az alacsony minőség a Nébih szerint a szolgáltatók közötti árverseny és a gyenge megrendelői fizetőképesség mellett sokszor ismerethiányra, vagy figyelmetlenségre vezethető vissza.
– Az országos tapasztalatokhoz hasonlóan Somogy megyében is a leggyakoribb hibák között szerepelt – közölte Sidó Brigitta –, hogy az étlapokon nem tűntették fel az ételek összetételét, nem végeznek rendszeresen és dokumentáltan készétel-minőségellenőrzést, illetve a falak, falburkolatok és a mennyezet állapotával, tisztaságával is több helyen akadt probléma.
