A pénz többsége az előző évi költségvetési maradványokból jött össze, de már az idei többletbevételekből is osztogattak. A többletköltések követhetetlenek – egy az államkincstár honlapján elrejtett táblázatból derülnek ki.

Teljesen áttekinthetetlenné vált a kormány költségvetési gazdálkodása az elmúlt években: jó példa erre a maradványokkal való gazdálkodás, amely a költségvetési kiadásokban akár ezer milliárd forintos mozgásokat is hozhat. A költségvetési maradvány az éves költségvetések állatorvosi lova: ugyanis a költségvetési törvényben a parlament arra ad engedélyt, hogy minden egyes minisztérium vagy akár költségvetési szerv mire mennyit költhet az adott évben. Ám a legritkábban költik el a tárcák a nekik kiosztott pénzeket az utolsó fillérig, minden évben keletkeznek maradványok.

Ezekkel három dolog történhet: a pénzt nem költik el - így nem valósul meg az adott program, nem is nő sem a kiadás, sem az adósság - ez a legritkább eset. A maradványokkal a kormány mostanában két dolgot tesz: Vagy meghagyja az adott tárcánál a pénzt, hogy költse el az eredeti célra, vagy elvonja és újraosztja teljesen más célokra. Ez utóbbival az egyetlen gond, hogy a kormánynak nem csak a költségvetés tervezése, hanem annak végrehajtása is feladata lenne - ám a parlament az elmúlt években teljesen lemondott a költségvetési jogáról, ráadásul nem is ellenőrzi a kormányt a közpénzek felhasználásban.

A korai költségvetés rontott a tervezhetőségen

A költségvetési tervezés új fogalommá lett a korai költségvetési törvénykezéssel: a két éve követett menetrend szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium  (NGM) február-márciusi tudása alapján megtervezi a következő évi költségvetést - amely így az indulásra elavul, hisz a következő költségvetés úgy készül, hogy nincs komolyan vehető makropályája a kormánynak és nem tartalmaz egy csomó olyan költségvetési intézkedést - adócsökkentést, kiadásnövelést - amit a költségvetés júniusi elfogadása után határozott el a kormány és a parlament. Ennek a folyamatnak a következménye, hogy a költségvetési terv és a tényleges kiadási adatok között, már a költségvetés indulásakor ezer milliárdos különbségek vannak.

A Magyar Államkincstár által nyilvánosságra hozott adatokból jól látható, hogy a tavaly június első napjaiban elfogadott 2017-es költségvetés 8322,3 milliárd forint elköltésével számol. A kormánynak ennyi pénz elköltésre van törvényes felhatalmazása, ezzel szemben a pluszbevételekből 77 milliárd forintot a költségvetési maradványokból pedig 1081,3 milliárd forint plusz pénz költ el a kormány, így a költségvetési törvényhez képest - csak a februári döntések nyomán - a minisztériumok idén 1236,9 milliárd forinttal - a GDP 3 százalékával - többet költhetnek az eredetileg tervezett mértéknél.

Az államkincstár első kéthavi adatai szerint, csak a tavalyi unós támogatásokból 374 milliárd forint maradt meg - amit idén használhatnak fel a tárcák. A minisztériumok közül azonban meglepő módon a belügyi tárca jutott a legtöbb pénzhez: a törvényben engedélyezett 691,9 milliárdon felül 201 milliárd forintot költhetnek. A miniszterelnökség is nagy pénzhez jutott: az eredeti a 496,4 milliárd forinton felül 189 milliárd forint pluszpénzt kapott - csak az első két hónapban. De két óriásminisztérium az Emberi Erőforrások Minisztériuma  (EMMI) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is százmilliárdos többletet kapott a maradványokból és a plusz bevételekből.

Ellenőrizhetetlen a maradványok felhasználása

A maradványok átcsoportosításról a kormány több tucat határozatban dönt, ám ezek a döntések egyetlen adatbázisban sem fellehetőek összesítve, így a több száz kormányhatározatot kell mozaikszerűen összerakni, hogy a költségvetést alapjaiban befolyásoló döntésekről képet kapjunk. A kormányhatározatok nem ritkán néhány száz millió forintokról döntenek - ezeket az egyedi döntéseket kellene összefésülni az arra kíváncsi újságíróknak, ugyanis ezeket sem a kincstár, sem a költségvetési politikáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium sem publikálja. Ráadásul a kormányhatározatok több esetben csak a felhasználás engedélyezésről rendelkeznek, annak részleteiről, határidőről nem  - így kapott például a Miniszterelnökség 175 millió forintot az "év közben jelentkező feladatok ellátásra".

Ezekből a kormányhatározatokból derül ki többek között, hogy az országgyűlés 11,5 milliárdot kapott a tavalyi maradványokból, ebből csak 9 milliárdot a kormány Kossuth téri metrómegálló felett épülő új országgyűlési irodaházára (képünkön)  szavazott meg kormány - egy olyan beruházásra, amire a parlament nem adott pénzt. A Belügyminisztériumban a migrációs válságra használják a maradványokat, de több milliárdot nyel el terven felül a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - több kormányhatározat is szól a költségvetési intézmény kistafírozásról.

napi.hu