Az Európai Bizottság a rémisztgetésen, fenyegetésen és politikai zsaroláson túl konkrét büntetést is kilátásba helyezett azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandók részt venni a Soros-terv végrehajtásában – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

A kormányszóvivő kifejtette, az EU-s testület egy 2016-os javaslattervezetében azt kezdeményezte, hogy minden át nem vett migráns után fejenként 78 millió forint úgynevezett szolidaritási büntetést fizessenek azok az uniós tagállamok, amelyek nem hajlandók részt venni az illegális bevándorlók befogadásában.

Ez a 78 millió forint egy magyar ember esetében sokszor talán több is, mint egy élet munkája – mondta Kovács, aki ismételten azt kérte, hogy a lehető legtöbb magyar ember töltse ki a nemzeti konzultációs íveket, és határozzák meg, milyen álláspontot kell képviselnie a kormánynak, amikor az Európai Unióban megvívja az illegális bevándorlásról szóló kemény vitákat.

A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban megjegyezte, ebben a kérdésben nem számíthatnak az ellenzékre, mivel az lebontaná a kerítést, „migránspárti” álláspontot képvisel.

(Ez nem igaz.) Ugyanakkor a most véget ért német választások, illetve a közelgő osztrák voksolás is azt mutatja, hogy az illegális migránsok befogadást ellenző országok megbüntetése továbbra is napirenden van – tette hozzá.

Kovács szerint nyilvánvalóvá vált, hogy fokozódó politikai támadásoknak vannak kitéve azok az országok, amelyek ellenzik a bevándorlást és nem szeretnének bevándorlóországgá válni. Ez a tendencia különösen azóta egyre erősödik, hogy megszületett az általunk mindig is vitatott, kötelező kvótára vonatkozó döntés – tette hozzá.

A kormányszóvivő emlékeztetett, Soros György 2015 óta több formában fogalmazta meg az elképzeléseit arról, hogyan kellene az Európai Uniónak megbirkóznia az illegális bevándorlással és az előtte álló demográfiai kihívással.

Egy 2016-os kiszivárgott dokumentumból kiderült, Soros szervezetei hogyan próbálták és keresik most is a kapcsolatot az európai véleményformálókkal, döntéshozókkal,

hogy olyan intézkedések, szabályok szülessenek, amelyek lehetővé teszik az Európai Bizottsággal ellentétes véleményt megfogalmazók megbüntetését

– mondta Kovács.

Kiemelte, Soros konkrét javaslatokat is tett, hogyan lehetne előteremteni terve forrásait, illetve miként lehetne megbüntetni azokat, akik nem hajlandók kivenni a részüket abból.

Ilyen lépés lehet a földalapú és kohéziós támogatások megkurtítása, ami leginkább Kelet-Közép-Európát sújtaná,

miközben az illegális migrációnak és a kohéziós alapok rendkívül szisztematikus módon egyensúlyba helyezett, minden tagállamnak kedvező rendszerének semmi köze egymáshoz

– fejtette ki.

Kovács emellett beszámolt arról is, hogy helyreigazítást, illetve válaszlehetőséget kérnek attól a Financial Timestól, amely az utóbbi időben „nem hajlandó leszállni a magyar kormányról”, és az uniós intézmények „egyfajta kinyújtott karjaként” tevékenykedik.

A brit gazdasági lap hétvégi szerkesztőségi cikkében azt írta, a Soros-terv antiszemita felhangokkal rendelkező „álhír”, az Európai Uniónak pedig forrásmegvonással kell büntetnie Magyarországot a menekültügyben tanúsított magatartása, a szolidaritás hiánya miatt.

A kormányszóvivő kérdésre válaszolva megerősítette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban kifejtett álláspontját. Kovács úgy fogalmazott, Ukrajna hátba támadta azt a Magyarországot, amely a kezdetektől az egyik legnagyobb támogatója volt.

Mi is nehéz helyzetbe fogjuk hozni Ukrajnát az európai uniós csatlakozása ügyében

– mondta, hozzátéve, nem lehet ugyanis csak bizonyos kérdésekben Európa-párti felfogást tanúsítani, kisebbségi, nyelvhasználati ügyekben pedig teljesen mást.

168ora.hu