Magyarországon vasárnapig összesen 340-en haltak meg az új koronavírussal összefüggésben, miközben 2 eset híján 3000 diagnosztizált fertőzöttet regisztráltak. Mindebből világrekord adódik: ilyen magas kumulált halálozási számot ilyen alacsony esetszám mellett egy országban sem regisztráltak. - írja a Portfolio

Hazánkban eddig összesen 340-en hunytak el a koronavírus miatt, az 1 millió lakosra jutó halálozás 35 fő, miközben közel 3000 a diagnosztizált fertőzöttek száma. A fő mutatók alapján Magyarország elkerülte, hogy gócponttá váljon, ami nagyban köszönhető a gyorsan meghozott korlátozó intézkedésének, vagyis sikerrel küzdött meg a koronavírus-járvány első hullámával. Most hivatalosan elkezdődött a koronavírus-járvány védekezésének második szakasza Magyarországon.

A nemzetközi adatok alapján az első szakaszt úgy zártuk, hogy

• az összesített halálozási szám 340 fő, amellyel a 33. legtöbb halálos áldozatot követelte náluk a járvány világszerte,
• a diagnosztizált esetszem 2998 fő, amellyel a 60. helyre kerültünk az összes eset tekintetében,

miközben a koronavírus 187 országban/területen jelent  meg.

Szemmel látható, hogy a két mutatószám által elfoglalt helyezésünk között van némi inkonzisztencia. Az összes halálozási szám alapján (340 fő) elmondhatjuk, hogy nincs még egy olyan ország a világon, ahol ennyien haltak meg ilyen alacsony diagnosztizált esetszám mellett.

A 300 körüli halálozási szám 6000-18000 diagnosztizált esetszám mellett valósul meg a legtöbb országban. Megfordítva, nagyságrendileg 3000 diagnosztizált eset mellett 80-150 elhunytat láthatunk a legtöbb országban.

A 340 elhunyt és a közel 3000 diagnosztizált eset 11% feletti nyers halálozási arányt jelent, ilyen magas rátát leginkább a túlterhelt egészségügyi rendszerű országokban láthatunk, erről azonban hazánkban egyáltalán nincs szó. A magas halálozási ráta nem azt jelenti, hogy minden tizedik beteg meghal hazánkban, hanem azt, hogy kifejezetten sok esetben nem diagnosztizálta a magyar betegeket a járványügyi és az egészségügyi rendszer a járvány első szakaszában.

Mindezek alapján annyit biztosan állíthatunk, hogy a halálozások száma alapján sokkal kiterjedtebb a járvány Magyarországon, mint amit az esetszámok mutatnak, ebből következően a járvány hazai felderítése kifejezetten alacsony. A gyenge felderítés pedig azt is sugallja, hogy a súlyosabb esetek egy része nem a betegségének első (korai) szakaszában került diagnosztizálásra, amely javíthatta volna az izolálási és a gyógyulási esélyeket.

Már nem kell sokat várnunk, hogy megtudjuk, hányan eshettek át a koronavírus-fertőzésen hazánkban, hiszen elkezdődött az országos, reprezentatív felmérés. A járvány új szakaszának időszakában pedig a tesztelés is kiterjedtebbé válhat Magyarországon. (portfolio.hu)