h i r d e t é s

Komoly vita Európában az orosz gázvezeték körül

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Komoly vita Európában az orosz gázvezeték körül

2015. december 20. - 15:07
0 komment

Nagyon rossz ízlésre vallott volna mindenféle politikai vita nélkül, automatikusan megerősíteni az Oroszország elleni szankciókat, és szép csendben utat engedni az Északi Áramlat 2. nevű gázvezeték-projektnek. 

iene.eu

Ezt Matteo Renzi, olasz miniszterelnök közölte a pénteken zárult EU-csúcsot követően indoklásul arra, olasz kérésre miért halasztották az Európai Tanács ülése utánra a szankciós rezsim újabb hat hónappal történő meghosszabbítását (a döntést még pénteken további vita nélkül hagyták jóvá a nagykövetek) - írja a Kitekintő.

Az már korábban tudható volt, hogy Róma sem ellenzi a szankciók meghosszabbítását, ám Renzi az energiauniós téma napirendre tűzését használta fel arra, hogy kapcsot teremtsen az elsősorban Németország (továbbá Hollandia és Dánia) érdekeit szolgáló tervezett gázprojekt és a szankciók meghosszabbítása között.

Az olasz kormányfő a csúcsot követő sajtóértekezleten azt mondta, hogy érdekes vita kezdődött az Északi Áramlatról, amelyben véleménye szerint kollégáinak többsége a német és a holland pozícióval szemben foglalt állást. „A labda most a Bizottság térfelén pattog” – tette hozzá, arra célozva, hogy végső soron Brüsszelnek kell majd eldöntenie, hogy a beruházás az adott formában megfelel-e az uniós jognak és követelményeknek.

A vezetők által az energiaunióról elfogadott szöveg mindössze két sort szentel a kérdésnek, amikor leszögezi, hogy „minden új infrastruktúrának maradéktalanul összhangban kell lennie a harmadik energiacsomaggal és más érvényes EU-jogszabályokkal, valamint az energiaunió céljaival is”.

Angela Merkel német kancellár, akit Renzi tulajdonképpen megszólított, igyekezett kisebbíteni a konfliktus jelentőségét. Emlékeztetett rá, hogy hasonló nézeteltérések korábban is előfordultak már, és az Európai Tanács éppen az a fórum, ahol ezeket a kérdéseket meg kell vitatni. A kancellár azt is nyomatékkal hangsúlyozta, hogy biztos abban, végül olyan megoldás születik, ami nem fosztja meg a tranzitútvonaltól Ukrajnát.

Ismeretes, hogy a Gazprom és európai cégek által aláírt beruházási szerződés ellenzői részben éppen azon az alapon támadják a projektet, hogy az teljesen kiváltaná az ukrán útvonalat, és ezzel szembemenne az EU saját gázellátási és geopolitikai prioritásaival.

Olaszországtól Szlovákián át Magyarországig számos tagállam azt is kifogásolja, hogy a Bizottság kemény feltételek megszabásával gyakorlatilag ellehetetlenítette az általuk favorizált Déli Áramlat gázvezetéket, miközben félelmük szerint német nyomásra nem fogja ugyanazt a szigort mutatni az Északi Áramlat esetében. Ezért hét tagállam miniszterei korábban levelet írtak a Bizottság energiaunióért felelős alelnökének, felhívva a figyelmét a projektben rejlő veszélyekre.

A berlini kormány részéről többnyire azzal hessegetik el a bírálatokat, hogy tisztán üzleti beruházásról van szó. A magyar miniszterelnök és szerinte több más kollégája szerint is a Déli Áramlatra ugyanakkor nem, vagy nem csak kereskedelmi-üzleti kérdésként tekintett Günther Oettinger, az előző Bizottság egyébként német energiaügyi biztosa. „A Déli Áramlatot blokkolták. Valakinek ésszerű magyarázatot kell adnia arra, hogy az miért volt rossz, az Északi Áramlat pedig miért jó” – mutatott rá sajtóértekezletén Orbán Viktor, aki szerint nyugodt és kiegyensúlyozott vitára van szükség arról, hogy vajon Ukrajna érdekeit megfelelően figyelembe veszik-e, és a terület (a Balti-tenger feneke), ahol a gázvezeték húzódna, az uniós jog hatálya alá tartozik-e vagy sem.

A beruházás ugyanakkor még el sem kezdődött, mert egyelőre a német energiahatóság vizsgálja, hogy a benyújtott terv megfelel-e a környezetvédelmi és egyéb előírásoknak. Ha mindent rendben talál, a német hatóságnak kell a Bizottsághoz fordulnia a harmadik energiacsomag infrastruktúra-hozzáférésről szóló szabályai alóli átmeneti mentesség megadása érdekében, ami a bejáratott út.

Brüsszel csak ezt követően veszi kezébe az ügyet, így az Északi Áramlat 2 körüli nagy csinnadratta megfigyelők szerint inkább a figyelemfelkeltést és a megelőzést szolgálja. Elemzők arra is emlékeztetnek, hogy a Déli Áramlat ejtéséről szóló döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök hozta meg, miután nem tudta kétoldalú szerződésekkel megkerülni az európai eljárásokat. Bulgária már a gázvezeték belépési pontját is építeni kezdte, amikor a Bizottság a környezetvédelmi lés közbeszerzési eljárások megsértése címén indított eljárással leállította a munkálatokat. A Gazprom mindvégig elutasította az uniós joghatóság elfogadását, többek között a gázvezeték EU területén kívül (a Fekete-tenger alatt) húzódó szakaszát illetően. De, a Bizottság is világossá tette, hogy az időközben ugyancsak kudarcot vallott Nabuccótól eltérően nem tekinti prioritásnak a Déli Áramlatot.

Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy az Északi Áramlat első két gázvezetéke még a második energiacsomag szabályai alapján kapott jóváhagyást, miközben a Déli Áramlatnál már a sokkal szigorúbb harmadik csomag rendelkezései lettek volna a mérvadóak.

Az Északi Áramlat 2 lényegében megduplázná a jelenlegi két gázvezeték kapacitását, évi 63 milliárd köbméterre, ami még mindig jóval kevesebb az ukrán tranzitútvonalon Európába érkező mennyiségnél.

Bulgária kormányfője a pénteki vitán kettős mércét emlegetett a Déli Áramlat és az Északi Áramlat kapcsán. „Tisztában vagyunk ezzel az érveléssel, és a jogi folyamat során úgy fogunk eljárni, hogy eloszlassuk ezeket az aggodalmakat” – reagált erre a BruxInfónak egy bizottsági forrás.

Matteo Renzi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az ügy felemlegetésével nem állt szándékában Németországra támadni. „Én csak kérdéseket tettem fel Angelának, akivel jó baráti viszonyt ápolok, és akit nagyra becsülök” – mondta újságíróknak.

Tudvalevő, hogy az ENI, Olaszország részben állami tulajdonban lévő legnagyobb energiacége a Gazprom mellett egyik fő részvényese volt a Déli Áramlat nevű projektnek, így a beruházás meghiúsulása érzékenyen érintette a cég üzleti érdekeit.

 

kitekinto.hu