Orbán Viktor 2010-ben nevezte Matolcsy Györgyöt a jobbkezének és hangsúlyozta:

nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani.

A kormányfő ezt ma már minden jel szerint nem így gondolja, immár inkább ő fizetne, csak valaki szabadítsa meg Matolcsy Györgytől. Kicsit gúnyosan úgy fogalmazhatunk, jelenleg nem tudja a balkéz, mit csinál a jobb.

Ez ügyben tegnap nagyon különös eset történt, mondhatjuk kiborult a bili. Matolcsy Györgynek kötelezően meg kellett jelennie a Parlamentben és részt vennie a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-es üzleti jelentésének vitáján. Előtte azonban Varga Mihály pénzügyminiszter némileg váratlanul exkluzív interjút adott az Indexnek, ami Matolcsy fellépése előtt hajnalban jelent meg és ebben, katonai szakszóval élve megelőző csapást mért a jegybankelnökre. Az újságírók mondjuk úgy „spontán” feltették a kérdést. Ki hibázott, amikor ránk szakadt az infláció? És Varga Mihály odamutatott.

Az elmúlt hónapok döntései, főként azok, amelyek rögtön befolyásolták az árfolyamot, nem voltak kedvezők az inflációra nézve. Az árfolyam kérdése alapvetően a monetáris politika hatásköre. A térséghez képest kiugróan magas az alapkamat, új, likviditást szűkítő jegybanki eszközök jelentek meg. Ezekkel a jegybanki lépésekkel együtt az elmúlt két év olyan hozamkörnyezetet szült, amelyben jóval többet költünk adósságfinanszírozásra, mint korábban.

Varga Mihály nagyon ritkán ad exkluzív interjút, csak úgy spontán semmiképpen. Valószínűleg feladata volt, leleplezni a hibást még Matolcsy kötelező parlamenti nyilvános fellépése előtt. A 25 százalékos magyar inflációt a szankciókkal magyarázni egyszerűen mulatságos, miután a szankciós politikában résztvevő országokban ugyanez a szám átlagosan 10 százalék. Honnan került ide a plusz 15 százalék, vagyis a két és félszeres szorzó. Hát kérem Varga Mihály szerint Matolcsy miatt, a kijelölt bűnbak viszont úgy látja, ellenkezőleg, a pénzügyminiszter által vezérelt rossz gazdaságpolitika hozta a bajt az országra.

Hogy kinek van igaza, annak megértéséhez vissza kell kanyarodni 2022 nyarához. A koronavírus-járvány okozta ellátási problémák, az orosz–ukrán háború, az európai energiaválság, az évszázados aszály, a munkaerőhiány, a forint zuhanó árfolyama egyszerűen esélytelenné tett a kamatemelésen kívül minden más utat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa számára. Ebben a testületben pedig aztán bőven vannak elkötelezett Orbán-hívek, például Parragh László felesége, de még ő sem tudott ilyen inflációs roham mellett a kamatemelés ellen szavazni. A Monetáris Tanács döntései ez időben egyhangúak voltak. És akkor az objektív külső körülményekhez még nem tettük hozzá, a belső problémát, a korrupció elhatalmasodó csápjait. Ha tehát azt kérdezné valaki, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás, az infláció, vagy a kamatemelés, a válasz egyértelmű. Az MNB csak rohant az infláció után, ahogy tudott. A Varga Mihály által az interjúban emlegetett kormányzati antiinflációs politika meg olyan volt, mint halottnak a csók. A büntetőadók, az ársapkák nem csökkentették az inflációt, ellenkezőleg növelték. A költségvetési egyensúly megborítása egy választási költségvetés kedvéért, ugyancsak nem visszafogta, hanem segítette az áremelkedéseket.

Forrás: MNB

Persze erről nem illik beszélni kormányzati körökben. Orbán Viktorra és csapatára nem jellemző az önkritika képessége, inkább mindig más a hibás. Soros, Brüsszel, Gyurcsány, Matolcsy és valószínűleg bővül majd még a sor. Aztán meg csodálkozunk, hogy vajon miért süllyedt a magyar gazdaság mára az Európai Unió utolsó előtti helyére. (PIAC&PROFIT)