Vissza kellene állítani az 1950-es évek előtti megyerendszert, másképp még tovább mélyül a szakadék a fejlődő és az elszegényedő települések között.

Ez nem egy hagymázas álom, a Horthy-rendszer vagy a vármegyék iránt megnyilvánuló nosztalgia, hanem konkrét gazdasági érdek 

– mondta a Népszavának Köteles László, a zempléni Komlóska polgármestere.

Ők ugyan természeti adottságaiknak köszönhetően pár éve „függetlenítették” magukat a kormányzati szeszélyektől, s turizmusból, vendéglátásból, állattartásból, kézműves termékek előállításából nagyjából önfenntartóvá tették a falut, mégsem az egyéni „kurucos” szabadságharcokban látják a megoldást, hanem az egész megyerendszer újragondolásában.

Szavai szerint ma a nagyobb városok, vagy azok a települések, ahol egy-egy erős fideszes “kiskirály” lobbistaként tudja befolyásolni a támogatások áramlását, elszívják a pénzt a kisebbek, az erőtlenebbek elől. Az egyensúly felborult, 1986-ban még jóval kevesebb volt a leszakadt település, mint 2016-ban.

– A kommunizmus alatt ezért vonták össze a falvakat községi közös tanácsokba, s azért alakították át a megyéket nagyobb megyékké, hogy megszüntessék az önrendelkezésüket, és rájuk erőltessék a központi utasításokat.

A Fidesz azonban a kormányhivatalok, s az állami irányítású ellátórendszerek bevezetésével elvette a maradék lehetőségét is annak, hogy „a nép” mondja meg, mire van szüksége

– tette hozzá.

Mindig az aktuális fideszes erős ember – jellemzően országgyűlési képviselő

– mondja meg, kinek adnak pénzt, és kinek nem.

Köteles László szerint ezt a torz folyamatot úgy lehetne normálissá tenni, ha visszatérnének az 1930-as évek megyerendszeréhez. Vagyis a mai két vagy háromnevű konglomerátumokat újból egységekre szednék, s lenne például külön Borsod, Abaúj és Zemplén megye, vagy önálló Szabolcs, Szatmár, Bereg, Győr, Moson, Sopron.

Borsodban most jellemzően két erős pólus, Miskolc és Mezőkövesd osztozik a fejlesztési pénzek nagy részén, miközben például a gönci kistérségbe alig jut valami. Az sem egészséges, hogy a zempléni térség a maga száz településével nagyjából akkora méretű, mint Nógrád vagy Tolna megye, még sincs önrendelkezési joga, nem jut pénzhez.

– Ma uniós vagy egyéb támogatási forráshoz csak úgy lehet hozzájutni, ha az adott település jóban van a térség kormánypárti erős emberével, jellemzően országgyűlési képviselőjével.

Nem véletlen, hogy Gödöllő vagy Veresegyház nem kapott ilyen pénzt, nem vagyunk csókosok

– mondta a Népszavának Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere.

Ha a Fidesz kerül újra hatalomra 2018-ban, akkor egy kiszivárgott tervezet szerint a 2000 fő alatti településeken – s ilyenből 2400 van az országban – megszűnhetnek a mai értelemben vett polgármesteri hivatalok és önkormányzatok.

gepnarancs.hu