Ráadásul (bár a magyar kormány még nem tudta felszabadítani sem a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, sem a hétéves uniós költségvetés forrásait) a lakosság nagy része az EU-tól várja, hogy az egészségügyet és az oktatást megreformálja.

Az Eurobarométer nemrégiben végzett gyorsfelmérése során az Európai Unió 27 tagállamának 15 évnél idősebb polgárait kérdezték meg, hogy felmérjék, hogyan vélekednek az adott ország közigazgatásáról. A válaszadókat arról kérdezték, hogy országukban mely szakpolitikai területeken van a legnagyobb szükség reformokra, és hogy az Európai Unió milyen módon támogathatja országukat a reformokban.

Első területként azonban az egyes tagállamok bürokratikus rendszereinek értékelését kérték a válaszadóktól, amelyből az látszik, hogy szinte minden országban elégedetlenek a közigazgatás működésével az emberek.

Az összes EU-s válaszadó legnagyobb része (52%) kevesebb bürokráciát akar, támogatja a nagyobb átláthatóságot a döntésekkel és a közpénzek felhasználásával kapcsolatban (44%). További három területen az uniós lakosság legalább negyede várna fejlesztéseket: 31 százalék hatékonyabb kommunikációt szeretne az államok és a polgárok között, 30 százalék szerint jobban képzett köztisztviselőkre lenne szükség, valamint a polgárok és a közigazgatás közötti interakció egyszerűsítését fejlesztené az EU-s állampolgárok 28 százaléka.

A magyarok annyira nem is elégedetlenek

Magyarország egészen jól teljesít az uniós országok között a közigazgatási bürokrácia esetében: ugyan a hazai válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy túl bonyolult és rengeteg terhet ró rá a bürokrácia, de ezzel az uniós átlag (48 százalék) alatt vagyunk.

A franciák 60, a bolgárok 58, míg a németek 56 százaléka tartja ezt komoly problémának a saját országában. Viszont itthon a legtöbben elégedettek a közigazgatási eljárások, az ügyintézés sebességével, mindössze 29 százalék szerint van ezen a területen probléma, az átláthatóság esetében pedig 34 százalék tapasztal csak hiányosságokat. A legpozitívabb, hogy a magyarok 10 százaléka érzi csak úgy, hogy alulképzett emberek dolgoznak a közigazgatásban.

Ahol viszont látszik, hogy jelentősebb probléma van a magyar közigazgatásban az az, hogy egyáltalán nem tartják a magyarok vonzó munkáltatónak a különböző állami bürokratikus hivatalokat:

csak Portugáliában (3%), Görögországban és Franciaországban (6%) vannak kevesebben, akik szerint a közigazgatás jó karrierlehetőséget jelent, itthon csak 7 százalék értékeli így a helyzetet.

A magyarok az egészségügyben és az oktatásban várnak fejlesztéseket

A 27 uniós országban a válaszadók többsége úgy véli, hogy reformokra van szükség a közegészségügy, az oktatás, a család, a lakhatás és a szociális védelem területén. A válaszadók 56%-a szerint a közegészségügyben, míg 50%-uk szerint az oktatásban van szükség reformokra. A válaszadók több mint egyharmada (35%) úgy véli, hogy a család, a lakhatás és a szociális védelem területén reformokra van szükség. A szlovákiai, magyarországi, szlovéniai és görögországi válaszadók a legnagyobb valószínűséggel úgy vélik, hogy a közegészségügyben reformokra van szükség.

A közegészségügyi rendszerrel leginkább elégedetlenek aránya kiugróan magas Magyarországon, összesen 73 százalék szerint van szükség reformokra,

ami alig jobb arány, mint Szlovákiában, ahol 78 százalék vár sürgős beavatkozást. De hasonlóan rossz az egészségügy helyzetének megítélése Szlovéniába (72%) és Görögországban (70%). Ezzel szemben Máltán és Belgiumban eleve jóval kevesebben tartják problémának ezt a területet (39-39%), ráadásul a két országban csak minden tizedik ember szerint "elsődlegesen fontos" az egészségügy fejlesztése.

A "hogyan segíthet az Európai Unió [AZ ÖN ORSZÁGÁT] a reformok végrehajtásában?" kérdésre adott válaszok aránya. A válaszadók az összes lehetőség közül 3 darabot választhattak. Forrás: Eurobarométer 2023/05.

A felmérés szerint Belgiumban, Romániában és Németországban az oktatás volt a legfontosabb reformprioritás: ezekben az országokban a válaszadók 50%-a, 63%-a és 53%-a jelölte meg ezt a reformra szoruló területet. Cipruson az oktatás és az egészségügy együttesen volt a legfontosabb prioritás, a válaszadók 52%-a választotta mindkét területet. Összesen 12 országban a válaszadók legalább 50%-a válaszolta azt, hogy az oktatás területén reformokra van szükség, a legnagyobb arányban épp Magyarországon, mivel az emberek 65 százaléka szerint van szükség fejlesztésekre, de összességében csak 10 százalék tartotta elsődlegesnek az oktatás fejlesztését, a legtöbben az egészségügynél érzik sürgetőnek a beavatkozást.

A foglalkoztatási és munkafeltételeket a válaszadók kevesebb mint 40%-a tekintette prioritásnak valamennyi országban. A legmagasabb arányban Romániában, Spanyolországban és Máltán jelölték meg ezt a szakpolitikai területet. Magyarországon csak 19 százalék érezte úgy, hogy ezen a területen bármilyen változásra is szükség lenne.

A zöld átmenet és az energiaellátás Franciaországban, Svédországban és Dániában volt a legfontosabb a válaszadók számára. A legtöbb országban azonban az uniós állampolgárok kevesebb mint egynegyede jelölte meg ezt a szakpolitikai területet a reformok szempontjából legfontosabbnak. A legkevesebben Bulgáriában és Portugáliában nyilatkoztak így. Magyarországon 27 százalék várna el itt reformokat.

Nem kapunk uniós forrást, de nagyon kellenének a magyarok szerint

Mint ismert, Magyarország még nem tudta felszabadítani az Európai Uniótól érkező forrásokat, bár a kormány a kohéziós források nem befagyasztott részét kitevő 13 milliárd eurós szeletének lehívása érdekében a múlt héten elfogadta az Európai Bizottság által elvárt igazságügyi reformot, még mindig hosszú út lehet, amíg ezeket a tételeket le is hívhatjuk. A helyreállítási alap esetében pedig még tovább elhúzódhatnak az Orbán-kabinet és Brüsszel közötti tárgyalások.

Az Eurobarométer felmérése szerint viszont a többi tagállamhoz képest is nagy arányban várnák az EU-támogatást az oktatás vagy az egészségügy fejlesztésében.

Magyarországon az emberek 46 százaléka vár a reformokhoz uniós pénzügyi támogatást, aminél csak Észtországban (55%), Finnországban (55%) és Szlovéniában (47%) vannak többen így ezzel.

Összességében viszont a 27 tagállamban átlagosan tízből több mint négy válaszadó véli úgy, hogy az EU segíthet országának a reformokban azáltal, hogy megosztja a más tagállamok bevált gyakorlatait, és segít a válságok kezelésében.

Görögországban a válaszadók legnagyobb hányada úgy véli, hogy az EU a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges tudás és szakértelem biztosításával támogathatja a reformokat. Olaszország, Románia és Ciprus úgy véli, hogy az EU a közigazgatási kompetenciák és készségek fejlesztésével segíthet. Eközben a válaszadók kevesebb mint egyharmada választotta az európai szintű adatok és statisztikák felhasználását a jobb szabályozói környezet megtervezéséhez.
(Portfolio)