Amerikában most mindenki azt találgatja, mindez hogyan hathat az amerikai politikára: ki jár jól és ki jár rosszul a vádemeléssel? Elmagyarázzuk!

Donald Trump megjelent a manhattani bíróságon, miután a vád szerint megszeghette az amerikai kampányfinanszírozási törvényeket, amikor egykori ügyvédje és jobbkeze, Michael Cohen 130 ezer dollárt adott át a felnőttfilmekben szereplő Stormy Danielsnek azért cserébe, hogy hallgassa el a 2016-os elnökválasztás kampányhajrájában, hogy korábban konszenzuális viszonya volt az akkor még elnökjelölt Trumppal.

Az egykori elnököt összesen 34 pontban vádolják. Ha az esküdtszék bűnösnek találja, akár négy év börtönbüntetésre is számíthat, ugyanakkor jelenleg a legvalószínűbb, hogy Trump megúszhatja pénzbüntetéssel – az ügyészség első körben azt próbálja bizonyítani, hogy Trump nem szabálysértést, hanem bűncselekményt követett el.

Azzal, hogy Trump tudtával fizette ki Cohen Danielst – Michael Cohen ezt vallotta eskü alatt, és ezért ítélték el korábban –, megszeghette a kampányfinanszírozási törvényeket, emellett üzleti iratok meghamisításával is vádolják, ami viszont már bűncselekménynek számít.

A bíróságon kedden Trump ártatlannak vallotta magát minden vádpontban, a tárgyalás vélhetően 2024 januárjában kezdődik majd meg. Azonban a legnagyobb kérdés, hogy politikailag a vádemelés hogyan hat a különböző szereplőkre: a két mainstream amerikai pártra, illetve a republikánus elnökjelölt-aspiránsokra. Mi lehet az ügy vége?

Nyertes: Donald Trump

Mielőtt Trump belépett a bíróság épületébe, szimpatizánsai és az újságírók kamerái felé égbe emelt ököllel jelezte elhivatottságát, majd a rövid tárgyalás után floridai, Mar-a-Lago névre keresztelt birtokára távozott, ahol beszédében arról elmélkedett: soha nem tudta volna elképzelni, hogy Amerikában valaha is vád alá helyezhetnek egy korábbi elnököt.

Közel félórás beszédében többek között azt is elmondta: szerinte az egyetlen bűncselekmény, amit elkövetett, hogy „félelmet nem ismerve védtem a nemzetünket azoktól, akik el akarják pusztítani”, illetve kifejtette, szerinte az ügy nem is valódi, így valójában Alvin Briggs manhattani főügyész követ el bűncselekményt.

TRUMP EZZEL EGYÉRTELMŰEN POLITIKAILAG MOTIVÁLTNAK MINŐSÍTETTE AZ ELLENE ELINDULT JOGI ELJÁRÁST, AMIVEL KÖNNYEN TUDJA MEGSZÓLÍTANI REPUBLIKÁNUS SZAVAZÓIT.

Trump már hetekkel korábban elkezdett arról beszélni, hogy le akarják tartóztatni, méghozzá „ezek a gengszterek és radikális baloldali szörnyek”, és hogy valójában nem is a vélelmezett szabálysértés/bűncselekmény miatt üldözik, hanem mert jelenleg ő a jövő februárban kezdődő republikánus előválasztáson a vezető elnökjelölt-aspiráns.

A választók mindig szeretnek a szerintük alaptalanul ostromlott vár védelmére kelni, azzal pedig, hogy Trump nem maga, hanem az egész Republikánus Párt elleni harcnak keretezi az ellene indult eljárásokat, sok kiábrándult Trump-szavazót, illetve a moderáltabbaknál kicsit jobbra álló republikánus szavazót tud megszólítani.

Ezzel pedig a politikai napirendet nagymértékben tudja befolyásolni, ami fejtörést okozhat kihívóinak saját pártjában.

Vesztes: Ron DeSantis

Annak pedig, hogy Trump a jog mezőjéből a politika mezőjébe helyezte át az ellene elindult eljárást, feladta a leckét minden potenciális kihívójának, így annak a Ron DeSantisnak is, aki sajtóhírek szerint május végén, június elején jelentheti be indulását.

DeSantis floridai kormányzóként már régóta riválisa Trumpnak, és a Republikánus Párt moderáltabb szárnya is inkább benne látja a jövőt: a tavalyi félidős választások után a Robert Murdoch birtokolta New York Post eleve azzal a címlappal jelent meg, hogy a floridai kormányzó a párt jövője, miközben a Trump által személyesen kiválasztott jelöltek, például az egykori amerikai focista Herschel Walker Georgiában vagy a celebdoktor Mehmet Oz Pennsylvaniában alulmaradt – mindkettő fontos csatatérállam az elnökválasztáson.

A floridai kormányzót Trump vád alá helyezése – de leginkább Trump kommunikációja – nehéz helyzetbe hozta:

DESANTIS AKÖZÖTT VÁLASZTHAT, HOGY TRUMPOT MEGTÁMADJA A VÁDAK MIATT, AMIVEL AZT VESZÉLYEZTETI, HOGY ELIDEGENÍTI A MEGSZÓLÍTANI KÍVÁNT SZAVAZÓBÁZIST, vagy pedig Trump mellett kiállva támogatja az egykori elnök narratíváját, amivel pedig Trump malmára hajtja a vizet.

Ugyan az előválasztás több mint tíz hónap múlva kezdődik, de kampánya elején nem tud majd akkora lendületet szerezni, mintha Trumpot nem helyezték volna vád alá. Vélhetően az előválasztás kezdetére csapatának sikerül kialakítania a tökéletes kommunikációt, amivel oda tud szúrni Trumpnak, miközben a választókat nem idegeníti el magától.

Nyertes: Demokrata Párt

A demokrata szavazók egy jelentős része az egykori elnököt már a Capitolium ostroma előtt is bűnözőnek tartotta, és csakúgy, mint az első impeachmenteljárásnál, már most is egy nem elhanyagolható részük várta, hogy az egykori elnököt vád alá helyezzék valami miatt.

ENNEK A TÁBORNAK PEDIG A DEMOKRATA POLITIKUSOK KÖNNYEN TUDNAK OLYAN ÜZENETEKET KIALAKÍTANI, AMIVEL NÖVELNI TUDJÁK A TÁMOGATOTTSÁGUKAT, ha pedig Trump esetleg az elnökjelöltséget is behúzza, akkor a demokratáknak szánt kampánydotációkat is.

A pártnál eleve úgy vélik, hogy a trumpista jelölteket könnyebb legyőzni: a tavalyi félidős választásokon Trump jelöltjei nagyon besültek, többük előválasztási kampányát pedig még demokraták is pénzzel támogatták, hogy aztán a rendes választáson egy számukra könnyebb ellenféllel mérkőzzenek meg.

A mostani eljárás alatt könnyen kialakíthatnak egy olyan narratívát, amelyben Trumpot már most bűnősnek ítélik, majd pedig személyét összemossák minden republikánus jelölttel, illetve a képviselőházban republikánus törvényjavaslatokkal, hogy azzal hiteltelenítsék őket: a republikánusok egy olyan személyre bízták a párt irányítását, aki ellen bírósági eljárás zajlik.

Ezzel a demokraták palástolni tudják a szakpolitikai kudarcaikat, illetve még nagyobb tétet adni a 2024-es választásoknak. 

Vesztes: a Republikánus Párt moderált része

Azzal korábban már hosszabban foglalkoztunk, hogy a Republikánus Párt elitje nem igazán szeretné, hogy Trump behúzza az elnökjelöltséget: Trump eddig csak egyszer, 2016-ban tudott nyerni, azóta pedig a 2018-as félidős, a 2020-as rendes, majd a 2022-es félidős választásokon sem tudott igazán győzni.

2022-ben minden esélyük meglett volna a magas infláció és megélhetési költségek miatt, azonban a „piros hullám” elmaradt, mindössze egy vékony többséget tudtak szerezni a képviselőházban, a szenátusban pedig még mandátumot is vesztettek.

Emiatt a Mitch McConnell körül szerveződő moderált pártelit már régóta szeretne túllépni Trumpon, azonban nem tud. A mostani vádemelés miatt pedig hasonló helyzetbe kerültek, mint DeSantis:

VAGY KIÁLLNAK TRUMP MELLETT, HOGY A SZAVAZÓIKAT EZZEL TUDJÁK MAGUKHOZ LÁNCOLNI, VAGY PEDIG ELÍTÉLIK, AMIVEL ELIDEGENÍTIK MAGUKTÓL.

Ugyanakkor ha beállnak Trump mögé , akkor a narratívaképzést és a napirend formálását teljesen átadják a korábbi elnöknek, így hiába gondolták azt, hogy a tavalyi kiábrándító választási eredmények miatt szépen lassan Trump kikopik a republikánus közbeszédből, ez nem történt meg: a lehetséges vádemelés óta alig múlik el műsor a Fox Newson, hogy megemlítsék – a privátban Trumpot „szenvedélyesen gyűlölő” Tucker Carlson is többször kiállt a korábbi elnök mellett, a vádemelést pedig a 2024-es elnökválasztásba való beavatkozásnak minősítette.

Emellett pedig könnyen elképzelhető, hogy 2024-ben is őt választják elnökjelöltnek az előválasztáson, ami pedig komoly hátrányt jelenthet a párt számára.

TRUMP UGYANIS RENDKÍVÜL MEGOSZTÓ POLITIKUS, A REPUBLIKÁNUS SZAVAZÓKON KÍVÜL PEDIG ELÉG ALACSONY A SZAVAZATSZERZŐ KÉPESSÉGE.

Ez pedig nehezíti, hogy a párt jövőre visszaszerezze a szenátust és a Fehér Házat a demokratáktól.

Trump még komolyabb bajba is kerülhet

Ugyanakkor a témához hozzátartozik, hogy a fentebb kifejtett szcenáriók könnyen változhatnak: az egykori elnökkel szemben ugyanis nemcsak egy nyomozás van érvényben, hanem a Daniels-ügy mellett további három is:

• a Georgia állam főügyésze azt vizsgálja, Trump megpróbálhatta-e elcsalni az elnökválasztást a déli államban, amikor telefonon arra próbálta rávenni az állam választás lebonyolításával foglalkozó legfőbb – egyébként republikánus – tisztviselőjét, hogy találjon 11 780 szavazatot számára;
• jelenleg szövetségi vizsgálat indult ellene, amiért többszöri felkérésre sem adott oda az Országos Levéltárnak a mar-a-lagói birtokán tárolt több doboz titkosított iratot;
• illetve az igazságügyminisztérium azt is vizsgálja, hogy vádat emeljen-e Trump ellen a január 6-i események kapcsán feltételezett szerepe miatt, illetve a 2020-as választás vélelmezett elcsalási kísérlete kapcsán.

Ezek közül a legsúlyosabb mindenképpen a január 6-i események kapcsáni vádemelés lenne, és Merrick Garland legfőbb ügyész már több mint két éve dolgozik az ügyön, ugyanakkor jelenleg nem tudni, hogy mikor – ha egyáltalán – fog vádat emelni.

UGYANAKKOR ANNAK AZ EGYKORI ELNÖK ÖRÜLHET, HOGY ELŐSZÖR A TITOKTARTÁSI KIFIZETÉSSEL KAPCSOLATOSAN EMELTEK ELLENE VÁDAT.

Ugyanis ha a perben az ügyészségnek nem sikerül bizonyítania, hogy ezzel valóban bűncselekményt követett el Trump, és felmentik, akkor utána a többi eljárást könnyebben tudja úgy keretezni, hogy politikai indíttatásúak. (Index)