h i r d e t é s

Ki nem vett részt az MSZP-től a civil egyeztetésen?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Ki nem vett részt az MSZP-től a civil egyeztetésen?

2017. január 18. - 07:23
0 komment

Szükséges az átláthatóság növelése a civil szervezeteknél, de ennek mindenkire egységesen kell vonatkoznia, az pedig elfogadhatatlan, hogy a kormány meg akarja félemlíteni azokat a civileket, akik a kormánnyal szemben kritikát fogalmaznak meg - írja az MNO.hu.

Szávay István (elől) és Staudt Gábor az egyeztetésen - Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

A többi között ez hangzott el a Jobbik és az LMP politikusainak részvételével tartott keddi ötpárti egyeztetés után.

A civil szervezetek átláthatósága ügyében a Jobbik kezdeményezett tanácskozást, de arra az MSZP és a KDNP el sem ment, a Fidesz pedig mindössze két szakértővel képviseltette magát, akik – a jobbikos és LMP-s politikusok tájékoztatása szerint – lényegében csak lejegyzetelték javaslataikat.

A Jobbik a múlt héten kezdeményezett ötpárti találkozót, azután, hogy a kormány támadást indított egyes civil szervezetek ellen. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke akkor úgy fogalmazott: „A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége.” A fideszes alelnök az ATV műsorában meg is nevezett több szervezetet (Társaság a Szabadságjogokért, Helsinki Bizottság, Transparency International), amelyeket szerinte vissza kell szorítani Magyarországon.

A kétpárti egyeztetés után a jobbikos Staudt Gábor azt mondta: a szabályozás valóban megérett a változtatásra, és szeretnének egységre jutni a parlamenti pártokkal. Tévesnek nevezte ugyanakkor, hogy csak a külföldi finanszírozást kellene vizsgálni a civil szervezeteknél. Mint mondta, az átláthatóságnak mindenkire vonatkoznia kell, mert nem lenne jó, ha ebből boszorkányüldözés lenne. Több kérdést is felvetett: vajon az uniós források külföldi pénznek számítanak-e, mi van azokkal a nemzetiségi szervezetekkel, amelyek az anyaországból kapnak támogatást, illetve szerinte az sem mindegy, hogy a civilek közpénzt vagy magánadományokat használnak fel. A kormánypártok által tervezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelességet pedig „kétélűnek” nevezte, mert szerinte a vagyonok elrejtését ez a parlamenti képviselőknél sem akadályozza.

A szintén jobbikos Szávay István azt mondta, hogy a Fidesznek először a saját háza táján kellene szétnéznie, hogy vajon a Civil Összefogás Fórum milyen forrásokból és milyen pénzekből plakátolja tele az országot. „Az átláthatóságot itt kellene elkezdeni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a párt az átlátható, erős és sokszínű civil szervezetekben hisz. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány most még csak néhány civil szervezetet támad (olyanokat, amelyekkel egyébként sok szempontból a Jobbik sem értett egyet), de „ne legyenek illúziók afelől, hogy mások is következnek majd”, olyanok, akik a kormányt kritizálják.

Szávay István az egész civil szféra elleni támadásról beszélt. A teljes jogszabályi környezetet ugyan valóban át kell tekinteni, de ezt a munkát nem azzal kell kezdeni, hogy ki kap külföldről pénzt. Szóvá tette azt is, hogy a kormány feleannyi keretet szán a civilek támogatására, mint korábban az MSZP, illetve az állami pénzekre pályázó szervezetek fele semmilyen támogatást nem kapott. Vagyis szavai szerint először a finanszírozás általános reformját kell elvégezni, illetve a civilek támogatását többszörösére emelni, és a mindenkire vonatkozó általános reform részeként lehet egyéb elemekről is beszélni.

A politikus a találkozó után lapunknak azt mondta: azt várja a Fidesztől, hogy egy újabb ötpárti találkozót hívjanak össze az ügyben, amelyen már érdemben tudnak egyeztetni a kérdésekről.

Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője a többi között arról beszélt a találkozó után, hogy a Fidesz példa nélküli támadást indított a civil szféra ellen, ami ráadásul alaptalan is, ahogy a Norvég Alap esetében már korábban kiderült. Szerinte változtatásra, csiszolásra mindig szükség van, azonban nem a civil szervezetek befolyásolják a politikát, hanem épp fordítva, a támogatásokon keresztül a pártpolitika befolyásolja a civileket, amit elfogadhatatlannak nevezett. Párttársa, Ferenczi István elnökségi tag azt mondta, „vékony a jég”, ha a civileket politikai tevékenység mentén osztályoznák, és nem szeretné, ha ezt a kormány döntené el.

Az MSZP távol maradt a találkozótól. A párt közleményben jelezte: álláspontja szerint nem lehet a civil szervezetek sorsáról nélkülük tárgyalni. Ezt a Jobbik úgy kommentálta, hogy a szocialisták mindig találnak okot, miért nem vesznek részt egy egyeztetésen, az LMP pedig úgy fogalmazott: ha az MSZP-s képviselők nem járnak el a munkahelyükre, akkor ne vegyék fel a fizetésüket és vonuljanak ki a parlamentből.

A KDNP-s Hollik István egy más témában tartott tájékoztatón úgy fogalmazott: furcsa ötpárti találkozót hirdettek meg, azon ugyanis konkrét törvényjavaslat nem került elő, így szerinte mindössze „politikai ötletelés” történhetett. Egyúttal azt kérte, hogy várják meg a kormány javaslatát az ügyben. (Ezt ugyanis eddig nem tették közzé. Mindössze annyi jelent meg a hírekben, hogy várhatóan a civil szervezetek vezetőinek is vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük.)

 

Szerző: Markotay Csaba / mno.hu