Az Európai Bizottság még márciusban döntött lélegeztetőgépekből, védőmaszkokból és egyéb egészségügyi eszközökből álló stratégiai raktárkészlet létrehozásáról. A tartalék felhalmozása azért vált szükségessé, mert a járvány kirobbanásakor kiderült, hogy sok tagállamban hiányoznak a veszélyeztetett csoportok és betegek megfelelő ellátásához szükséges kellékek. Az országok nem tudtak vagy akartak segíteni egymáson, inkább elhappolták egymás elől a megelőzéshez, gyógyításhoz szükséges eszközöket és műszereket.

A brüsszeli döntéshozók hatékony és egyszerű megoldást kerestek a hiány megszüntetésére, ezért határoztak európai készlet felhalmozásáról és tárolásáról. A segítségnyújtás a már működő uniós polgári védelmi mechanizmus keretében valósul meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott ország képtelen megbirkózni a veszélyhelyzettel, akkor segítséget kérhet az Európai Bizottságtól. Az elosztást egy koordinációs központ irányítja annak érdekében, hogy az eszközök oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

A márciusi döntés értelmében az egészségügyi készletet egy vagy több tagállamban helyezik el, amelyek amolyan elosztóközpontokként működnek. Elsőként Románia és Németország jelezte, hogy kész a létfontosságú orvostechnikai felszerelések tárolására. Szeptember végén Magyarország is csatlakozott a fogadó országokhoz, Dánia, Görögország és Svédország társaságában. A fogadó országok közvetlen támogatást kapnak Brüsszeltől, amely száz százalékban állja az eszközök beszerzését, szállítását és tárolását.

Szeptember közepén meg is jelent "A COVID-19 világjárvánnyal összefüggő lélegeztetőgép-készlet magyarországi raktárbázisának kialakításával kapcsolatos feladatok forrásának biztosításáról" című kormányrendelet. Ebben a beruházást terhelő ÁFA fedezetére 1,5 milliárd, az előfinanszírozásra pedig 1,1 milliárd forint biztosítását rendelik el.

Mindez heves vitákat szított, mert volt, aki úgy értelmezte a rendeletet, hogy a kormány 2,5 milliárdért épít raktárt a tavasszal drágán vett több ezer, kihasználatlan lélegeztetőgép tárolására. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára határozottan visszautasította ezt. Egyúttal – még szeptemberben – leszögezte, hogy "az Európai Unió – Magyarország közreműködésével – vesz lélegeztetőgépeket, ezeket Magyarországon fogja tárolni, de persze ott veti be, ahol szükség lesz rájuk. Vagyis a projekt nem kerül semmibe a magyar költségvetésnek." Ez utóbbi állítással a Belügyminisztérium egyetért, a tárca még csütörtökön is azt írta lapunknak: "A raktár és a benne elhelyezett eszközök bekerülését, készenlétben tartását, valamint azok biztosítását teljes egészében az Európai Unió finanszírozza: 80 százalékban előfinanszírozás, 20 százalékban elszámoláskori megtérítés formájában. Nincs magyar önrész, a magyar költségvetést ideiglenesen – azaz az uniós követő elszámolás lezárásáig, az egyenleg rendezéséig – terhelő összeg (a jelenlegi árfolyamon számolva) 1.486.701.372 forint."

Mindennek azokban ellentmond az Európai Bizottság álláspontja, amely lapunk kérdésére világossá tette, hogy új raktár építésére nem adnak pénzt. A testület kitért arra is, hogy a depóban saját eszközök is tárolhatók. Az Európai Bizottság állítása miatt újra rákérdeztünk BM-nél, hogy akkor a tárca szerint az unió állja-e a raktár létrehozásának költségeit is, de cikkünk megjelenéséig erre már nem feleltek.

Az Európai Bizottság közlése szerint a raktározó ország feladata a kellékek és berendezések megvásárlása közbeszerzés útján. Az uniós testület elvárja, hogy a közbeszerzéseket az EU-s szabályokkal összhangban álló nemzeti törvényeket tiszteletben tartva hajtsák végre a tagállamok.

Az Európai Bizottságtól kapott tájékoztatás szerint Románia és Németország 14 millió eurót kapott a célra elkülönített 370 milliós büdzséből, a kezdeményezéshez később társult négy ország összesen 170 milliót. A brüsszeli testület azt nem hozza nyilvánosságra, hogy pontosan mennyit fizet egy-egy országnak, mert nem akarja veszélybe sodorni a közbeszerzéssel kapcsolatos tárgyalásokat.

Ehhez képest a Belügyminisztérium lapunk érdeklődésére meglehetősen pontosan közölte, mit és mennyit venne. Azt írták: "A rescEU uniós raktárkészletre, és a kizárólag arra vonatkozó beszerzési eljárás 465 darab lélegeztetőgép (és 1860 darab fecskendős infúziós pumpa, 465 darab volumetrikus infúziós pumpa, 465 darab pumpadokkoló-állomás, 465 darab betegőrző monitor, és 50 darab központi monitorrendszer) beszerzését célozza."

Mivel a magyar kormány tavasszal sokkal több lélegeztetőgépet vett, mint amennyire szükség lett, megkérdeztük a tárcát: tervezik-e, hogy a felesleget most, a raktár feltöltése során értékesítik az uniónak vagy ott tárolnák? A tárca közölte, nincs ilyen szándék: "A rescEU raktárban uniós raktárkészlet tárolása fog történni. A rescEU készlet feltöltésére a már beszerzett magyar lélegeztetőgépek és más eszközök nem használhatóak." (nepszava.hu)