<p>Az érdekvédelem magasabb bért követel az egészségügyben dolgozóknak, mert úgy látja: az év végéről februárra előrehozott 8 százalékos béremelést – amelyet korábbi követeléseik alapján fizet ki a kormányzat – csak a dolgozóik kis része kapta meg, sokan semmit, vagy a legnagyobb megdöbbenésükre csak néhány forintot kaptak. Amennyiben az egészségügyiek teljes köre nem kap érzékelhető béremelést, abban az esetben akár a választások előtt általános sztrájk lehet az egészségügyben – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.</p>
<h3><strong>Ha a választások előtt megtartják az általános sztrájkot, akkor azzal nem szállnak be a politikába?</strong></h3>
<p>Nincs ilyen szándék, mindössze arról van szó, hogy politikailag talán érzékenyebb időszakban szeretnénk felhívni minden kormányra készülő közszereplő figyelmét az egészségügyben uralkodó lehetetlen állapotokra, de pártpreferenciánk nincs. Nagyon nagy a baj az ágazatban, mert hiába ígérte a kormányzat az alapellátásban dolgozók, a védőnők, a gazdasági, műszaki területen dolgozók teljesen kimaradtak a béremelésből. Évtizedek óta nem rendezték az egészségügyben dolgozó műszakiak fizetését sem, akik legfeljebb szakmai minimálbért kapnak. Annak ellenére, hogy csak ők képesek a modern diagnosztikai berendezéseket, vagy a számítógépek működtetni, különben leállnak a modern kórházak.</p>
<h3><strong>Eredetileg novembertől fizették volna az emelt béreket, de végül előrehozták februárra. Ez nem oldotta a feszültséget?</strong></h3>
<p>Alig, mert akik kaptak is fizetésemelést, azok közül is sokakhoz csupán néhány száz, vagy ezer forint jutott el. Még olyan is előfordult, hogy két-három forinttal vittek többet haza, ami megalázó. Nem véletlen, hogy néhányan tiltakozásul egy marék aprót vittek az egészségügyi kormányzat épülete elé, vagy hozták nyilvánosságra a szégyenteljes emelésről szóló bizonylatokat. A kormány persze kedvező statisztikákkal igyekszik elhitetni a társadalommal, hogy javul a helyzet az egészségügyben. De a megélhetéshez szükséges jövedelmeket csak önkizsákmányolással, gyakran túlmunkával, két-három állással tudják biztosítani. Nem véletlen, hogy az ágazatban dolgozó orvosok, nővérek egészségi állapota a legrosszabb az országban.<br>
  Évek óta változatlanok a pótlékok, miközben az egészségügyben fokozott a terhelés. Egyre nagyobb a hibázás lehetősége, a műhiba, a fertőzés, aminek következménye az is, hogy a sürgősségi osztályok váróiban meghalnak a betegek. Úgy gondolom, hogy szinte minden visszavezethető az egészségügyben uralkodó méltánytalanul alacsony bérekre, az ebből adódó túlhajszoltságra is. Hisz nem ritka, hogy az állami kórházak alkalmazottai a törvényes munkaidőnek majdnem dupláját dolgozzák le.</p>
<h3><strong>Mi történne, ha betartanák a törvényes munkaidőt?</strong></h3>
<p>Akkor összeomlana az egészségügy. De ez sokáig nem mehet így tovább, mert itt az ország egészsége a tét.</p>
<p>EGY OSZTRÁK ÁLLAMPOLGÁR SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAMA 7-8 ÉVVEL IS MAGASABB, MINT A MAGYAROKÉ, MIKÖZBEN NEM ÉLNEK EGÉSZSÉGESEBBEN, MINT MI.</p>
<p>Ugyanis megfelelő egészségügyi ellátás hiányában Magyarországon évente egy kisvárosnyi ember hal meg feleslegesen. Ezt illene komolyan venni.</p>
<h3><strong>Van elképzelésük, hogy milyen mértékben kéne emelni az egészségügyi béreket?</strong></h3>
<p>Ma legalább 300 000 forint körüli alapbér lenne a reális, azoknak, akik már 2-3 évet már eltöltöttek a szakmában és szakképzettek, s nem szabad a mentősöket sem kihagyni a soron kívüli béremelésből, hogy csökkenjenek az egészségügyben előforduló kockázatok. Ez az összeg már elfogadható lenne a pótlékokkal. Ehhez a jelenlegihez képest</p>
<p>50 SZÁZALÉK KÖRÜLI BÉREMELÉS KELLENE, TERMÉSZETESEN DIFFERENCIÁLTAN, HOGY AZ ARÁNYOK IS JÓK LEGYENEK, ÖSZTÖNÖZZENEK A PÁLYÁN MARADÁSRA ILLETVE AZ ELŐLÉPTETÉSRE.</p>
<p>Követeléseink évek óta érvényesek, ugyanis a korábban elfogadott bérmegállapodás számos konfliktust eredményez, hiszen a nálunk a bértábla alsó tételei alacsonyabbak, most is mint szakmai minimálbér. Ezért megy el a legtöbb nővér bármely múltihoz pénztárosnak, ahelyett, hogy életet mentene. Kidolgoztunk egy új, igazságos bértáblát, hogy javuljon a helyzet. A régi ugyanis torz, nem honorálja eléggé sem a szakértelmet, sem a gyógyításban eltöltött időt.</p>
<p>Szó sincs tehát arról, hogy a bérfelzárkóztatás az egészségügyben folyamatos, ez csak propaganda.<br>
  Ha jól tudom nem is az egészségügyi kormányzatnak, hanem Orbán Viktornak írták meg a követeléseiket. Az egészségügyi tárcával nem is tárgyalnak?</p>
<p>Inkább ők nem tárgyalnak velünk. Ezért is írtuk meg a korábbi követelésünket még januárban a kormányfőnek. Alig telt el négy nap, máris jelezték, hogy a novemberre tervezett béremelést előre hozzák februárra.</p>
<h3><strong>Ezt komoly eredménynek is elkönyvelhetnék…</strong></h3>
<p>Igen, de számtalan problémát ez nem oldott meg, a tényleges alapbérek még mindig alacsonyak, mint említettem sokak évek óta csak a szakmai minimálbért vagy még annál kevesebbet kapnak, pl. az alapellátásban dolgozók.</p>
<p>Most olvasható, hogy Romániában 3- szorosára emelték az egészségügyi dolgozók bérét. Félő, hogy azok a magyar orvosok, szakdolgozók, akik onnan jöttek ide dolgozni, ennek láttán szintén vissza mennek.<br>
  Ezért is összegeztünk újból az igényeinket, és amennyiben ezek nem teljesülnek, akkor általános sztrájk következhet. De hangsúlyoznom kell, hogy a cél nem a sztrájk, hanem az egészségügyben dolgozók helyzetének javítása.</p>
<h3><strong>Mit jelentene az általános sztrájk, tudják biztosítani a szükséges szolgáltatást?</strong></h3>
<p>Az általános sztrájk nem jelenti azt, hogy teljesen leáll az egészségügy, vagy szünetel a gyógyítás. Mi elindítottuk a sztrájkhoz szükséges eljárásokat, megfogalmaztuk a követeléseinket. Várjuk a kormányzat válaszát, aminek az érvényben lévő jogszabályok szerint március 5-re meg kell érkeznie. Utána kezdődhet az egyezkedés. Ha nem sikerül megállapodni, akkor jöhet a sztrájk, miután a bíróság megállapítja majd a szükséges elégséges szolgáltatásokat.</p>
<p>Az önöknél régebbi szakszervezet az EDDSZ, de ha jól tudom, ennek a Cser Ágnes vezette szervezetnek csak sztrájkbizottsága van, s valójában ők nem csatlakoznának ehhez a munkabeszüntetéséhez.</p>
<p>Valóban, de nem is tehetnék, mert a kormány csak velük tárgyal, s velük már meg is kötötték a maguk megállapodását. A sztrájktörvény kizárja, hogyha egy szakszervezet egy kollektív szerződés keretében megállapodik valamiben, azzal szemben sztrájkot szervezzen. Ez a korlát ránk nem vonatkozik, minket nem köt, és ha nem tudunk máshogyan eredményt elérni, ezt az utat választjuk. Ezért írtunk levelet a kormányfőnek.</p>
<h3><strong>Önökkel miért nem akar a kormányzat tárgyalni, s miért ülnek le Cser Ágnessel?</strong></h3>
<p>Nézze, ők már 2004 óta sztrájkkészültségben vannak, de azóta nem függesztették fel a munkát.</p>
<p>Ha Cser Ágnes szakszervezete még mindig Medgyessy Péter, vagy Gyurcsány Ferenc ellen folytat bérharcot, akkor már értem, miért velük tárgyal a Fidesz kormány. De önökkel miért nem?</p>
<p>Mi 2011-ben alakultunk, egyelőre nem számítunk reprezentatív szakszervezetnek. Ámbár azt senki nem tudja, hogy manapság melyik szakszervezetnek van több tagja. Mindenesetre Cser Ágnessel tárgyalnak.</p>
<p>Szóval ez már az érdekvédelem és a politika határmezsgyéje. Az orvosi kamara elnöke Éger István azt állítja, hogy a sztrájktörvény megsértése nélkül már nincs mód a márciusra tervezett általános munkabeszüntetésre. Ön ezt nem tudja?</p>
<p>Természetesen elméletileg van rá mód, ezt mi a jogászokkal kiszámoltunk. Nyilván attól függ, milyen gyorsan tudunk megállapodni az elégséges szolgáltatásról, ami nemcsak rajtunk múlik. Nem egészen értem, hogy az orvosi kamara elnöke miért az érdekvédelemmel, s nem pedig az orvostársadalom által végzett szakmai és etikai munka színvonalával van elfoglalva.</p>
<p>Amikor ön azt hallja, hogy a sürgősségi osztály várójában meghalnak a betegek, vagy bármely megyeközpont kórházában bezárják a csecsemő-és gyermekosztályt, akkor ön mit gondol?</p>
<p>Ez egyenes következménye annak, hogy hosszú ideje nem foglalkoznak komolyan a magyar egészségügy helyzetével. Azt mindenkinek tudni kell, hogy a területen dolgozók, orvosok, ápolók elhivatottságból választották ez a szakmát, s elkötelezetten gyógyítják a betegeket. A társadalom azonban ezzel a hivatásszeretettel nem élhet vissza, különösen nem akkor, amikor a magyar szakdolgozók szinte bármikor külföldön is tudnának munkát vállalni. A legtöbben azért mennek el, mert ma már egyik napról a másikra élnek, s nem tudják kifizetni a számláikat. Ez az egész ország szégyene.</p>
<p>Az pedig már szakmai előírás, hogy ahol nincs megfelelő számú orvos, – ahogy Sátoraljaújhelyen mindenki felmondott, s elhagyta a kórházat – ott azt az intézményt be kell zárni. Sajnálattal állítom, hogy az orvosok és a nővérek elvándorlása miatt egyre több jól felszerelt kórházi osztály kerülhet hasonló helyzetbe.<br>
  Orvoshiány miatt hamarosan gondok lesznek a sürgősségi osztályokkal, de kevés az onkológus, a pszichiáter és a szülész is.</p>
<h3><strong>Akkor önök az elvándorlás ellen is sztrájkolnak?</strong></h3>
<p>Az embereknek tudni kell, hogy ha a magyar egészségügy helyzetén nem javít a hatalom, akkor tönkre megy a hazai egészségügy; az orvosok után az ápolónők is elhagyják az országot, vagy a szakmát, ami végzetes következményekkel is járhat. A mai drámai orvoshiányt az érzékelteti leginkább, hogy a hazai kórházakban az érszűkületet lassan csak amputációval tudják gyógyítani, hisz már olyan kevés az érsebész.</p>
<h3><strong>Ez olyan, mint amikor a világháborúban lefűrészelték a sérült végtagot?</strong></h3>
<p>Nagyjából, hisz az aprólékos érsebészi munkához műtő talán még akad, de se orvos, se műtős nincs már elég.</p>
<p>FELMÉRÉSEK SZERINT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓ 100 EZER EMBER KÖZEL 40 SZÁZALÉKA TERVEZI A KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁST.</p>
<p>Talán ennyien nem mennek el, de ez akkor is életveszélyes helyzet, aminek sok áldozata lehet.</p>
<p>Sokan azt gyanítják, az állami egészségügy elhanyagolásával a kormány azt igyekszik elérni, hogy a páciensek magánkórházakba menjenek gyógyulni. Gondolja, hogy valóban ez a cél?</p>
<p>Ezt el lehetne érni máshogy is, nem kellene ehhez tönkretenni az állami egészségügyet. Egyébként pedig nem lehet mindent a piacra bízni. Az egészségügyi szolgáltatásért, így a gyógyszerekért már így is sokkal többet fizetünk, mint más hasonló fejlettségű országban. De nem lehet csak a tehetős embereket gyógyítani. Ha a szegényeket nem gyógyítják, abba a gazdagok is belehalnak.</p>
<p>FRISS ELEMZÉSEK SZERINT MA MAGYARORSZÁGON AZ ÁLLAM A NEMZETI JÖVEDELEMHEZ VISZONYÍTVA CSAK ANNYIT FORDÍT AZ EGÉSZSÉGÜGYRE, MINT 2005-BEN.</p>
<p>Pedig tudna többet is, és most nem a stadionokat említem, hanem azt az egymillió &bdquo;potyautast&rdquo; aki minimálbéren van bejelentve, s ez alapján fizet a társadalombiztosítást, miközben az életvitele alapján gazdag emberként él, s az egészségügyi hozzájárulása lehetne sokkal magasabb. Tehát mód lenne rá, hogy bővítsék a bevételeket, de nem teszik.</p>
<p>Vannak felméréseik arról, hogy a társadalom hogyan fogadja, hogy az egészségügyben sztrájkra készülnek?</p>
<p>Azt tapasztalom, hogy a társadalom nem csak tapasztalja, hamarabb megérti az egészségügy gondjait, mint a politika, s támogatják is a követeléseinket. De követeléseinkkel szolidárisak más érdekvédelmi szervezetek is, mert mindenki érzi, hogy végveszélybe kerülhet az egészségügy. Ezért is hirdetünk általános sztrájkot, de szeretném megismételni, nem a munkabeszüntetés a cél. Még csak nem is az a tüntetés, amelyet már meghirdettünk.</p>
<h3><strong>Mikor lesz sztrájk?</strong></h3>
<p>Azt még nem tudjuk, mert először tárgyalni akarunk a kormánnyal. Ha nem sikerül megegyezni, akkor megyünk bírósághoz, hogy állapítsa meg, az egészségügyben mi számít elégséges szolgáltatásnak – ezt teljesítenünk kell – aztán jöhet a sztrájk.</p>
<h3><strong>Lehet, hogy közvetlenül a választás előtt?</strong></h3>
<p>Egyelőre minden lehet, mi azt szeretnénk, hogy a politika komolyan vegye: az egészségüggyel nem lehet felelőtlenül játszani, mert azt tízmillió ember sínyli meg</p>