A hazai gazdaságnak tavaly 1,66 milliárd eurós értéket adott és 10 745 új munkahelyet teremtett a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA - Hungarian Investment Promotion Agency), mégpedig azokon a külföldi nagyvállalatokon keresztül, amelyek nálunk telepedtek le – mondta a lapunknak adott interjúban Ésik Róbert, a hazánkban történő befektetéseket ösztönző állami intézmény elnöke - írja a magyarhirlap.hu.

A cél, minél több külföldi vállalatot bevonzani, és azokat összehozni a magyar kis- és közepes méretű vállalkozásokkal, amelyek beszállítóik lehetnek a multiknak. Az export fejlődik, a régiónkban az egy főre eső befektetések arányában a másodikak vagyunk. Az elnök sikertörténetről beszélt.

– Miért kellett a kormánynak létrehozni a Nemzeti Befektetési Ügynökséget? Nem volt elég a szintén állami kézben lévő Nemzeti Kereskedőház?

– Magyarország gazdasága nyitott és fejlődik. Ezt ki kell használnunk. Ha a GDP-/exportmutatót megnézzük, az 81 százalék körül mozog, és az egyik legmagasabb Európában. Ebből következik, ha stabil és hosszú távú gazdasági növekedést szeretnénk fenntartani, akkor azt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a külgazdaság szempontjából is sikeresek vagyunk. Ez két dolgot jelent: egyrészt külföldi befektetéseket kell bevonzanunk, másrészt az exportösztönzésben is jól kell teljesítenünk, azaz el kell érnünk, hogy minél több kis- és közepes vállalat (kkv) termeljen külpiacra. Éppen ezért kellett a közigazgatást ennek megfelelően átalakítani. Így jött létre az új kihívásoknak megfelelően a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy a külpiacokra nyitások még sikeresebbek legyenek. Ehhez mérten kellett a külgazdaság intézményrendszerét is átalakítani, így jött létre a HIPA, azaz a Nemzeti Befektetési Ügynökség. Az imént említett feladatokat három intézmény hivatott támogatni: a HIPA, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és az Eximbank.

– A HIPA szerepe ebben a rendszerben hol található?

– A tőkeimporttal mi foglalkozunk – kvázi, Magyarországot mint befektetési helyszínt értékesítjük –, az exportösztönzéssel a Magyar Nemzeti Kereskedőház, az export-import finanszírozásával pedig a szintén állami Eximbank. Így került egységes szerkezetbe a teljes intézményrendszer, amelyet a minisztérium felügyel.

– Ez az ügyfelek szempontjából miért lényeges?

– A változás hatására egy kézben van az összes olyan fontos intézmény és folyamat, amelyik profi módon elégíti ki a befektető igényeit. Mi magunkat is úgy definiáljuk, mint állami tulajdonú menedzsmenttanácsadó vállalat, amely befektetések ösztönzésére specializálódott. Ez azt jelenti, a munkánk során arra törekszünk, hogy teljes körű, egyablakos és ingyenes ügyintézést biztosítsunk a partnereinknek. Mindhárom elem lényeges. Az egyablakos, azaz az egycsatornás ügyintézés azt jelenti, hogy bármilyen kérdéssel érkezik hozzánk a befektetni vágyó ügyfél, a problémáját itt, azaz egy helyen igyekszünk megoldani. Nyilván ha a HIPA-nak nem megy minden kérdés megválaszolása, felvesszük a kapcsolatot társintézményeinkkel. Nem szégyen se a minisztériumokhoz, se pedig az önkormányzatokhoz fordulnunk. Így kap a befektetni szándékozó rajtunk keresztül egy teljes információs csomagot. Nemcsak azokkal a cégekkel foglalkozunk, amelyek még csak tervezik, hogy Magyarországra települnek, hanem azokkal a nemzetközi vállalatokkal is, amelyek már itt vannak. Tehát részünkről teljesen mindegy, hogy a befektetési ciklus mely fázisában jár egy-egy ügyfél. Nyilvánvalóan az, hogy milyen információkra van szüksége a cégnek, nagyban függ attól, hogy a beruházási fázis mely szakaszában jár.

– Mennyit kell mindezért fizetni egy-egy cégnek?

– Számukra ingyenesek vagyunk. Működésünket a központi költségvetésből fedezzük. Évente csaknem 2,9 milliárd forintos a büdzsénk, de a működésünk is szerteágazó.

– Azaz?

– A már említett koncepció mentén négy fő és két mellékterületet fedünk le. Az egyik ilyen, hogy megkeresünk olyan cégeket, amelyek még nincsenek jelen Magyarországon, de a HIPA szakértői úgy gondolják, igenis ide kellene vonzani ezeket a vállalkozásokat. Például annak alapján keresünk meg nagyvállalatokat, amikor azt látjuk – mondjuk a sajtófigyelés hatására –, hogy egy nemzetközi cég szeretne bővíteni a külpiacon. De sok információt kapunk a külgazdasági attaséktól is, hiszen ők az érintett országban vannak, és jó kapcsolatokkal rendelkeznek, ráadásul szerte a világban százharminchatan teljesítenek szolgálatot. Olyanra is akad példa, hogy nemzetközi tanácsadó cég keres meg bennünket, hogy a terjeszkedő ügyfelének célországot keres. Arra is több példa van, hogy maga a bővülni kívánó vállalat talál meg bennünket. Tehát vannak módszereink arra, hogy hogyan kutassunk fel olyan vállalatot, amelyik még nincs itt, de érdeklődik hazánk iránt. Egy másik főbb szakterületünk, hogy aki már itt van, azzal is tartsuk a kapcsolatot, hiszen sokkal egyszerűbb egy sikeres itt-tartózkodás esetén egy bővítési döntést meghozni. Ez azért is lényeges, mert az itt megtermelt nyereségük egy részét ugyancsak itt fektethetik be. Szintén kiemelten kezeljük a magyar kkv-k szerepét, hiszen egy-egy külföldi vállalatnak partnerei lehetnek, például a beszállítások területén, így bekapcsolva őket az értékteremtési láncba. Ez nekik is jó, a külföldieknek is jó, ezt beszállítói fórumok segítségével, partnertalálkozók, képzések szervezésével segítjük. Olyan is előfordul, hogy a befektető szabja meg, csak akkor jön Magyarországra, ha itt már kiépített a beszállítói hálózata. Van olyan japán ügyfelünk, hogy öt különböző termékkategóriában harminckilenc magyar beszállítói céget ajánlottunk neki, és ötöt már alkalmaz is. Együttműködünk egyetemekkel is, összehozzuk az oktatási intézményeket a kkv-kal, hiszen egyre nagyobb a nyomás a beszállítókon, hogy minél nagyobb részt vállaljanak a kutatási-fejlesztési tevékenységből. Ez például az autóiparra különösen igaz, hiszen az anyacég egyre többször elvárja, hogy az adott beszállítói kör maga találja ki, tervezze meg az alkatrészek újabb generációját. 

– Melyik az utolsó, tehát a negyedik nagyobb szakterületük? 

– Ez a pénzügyi befektetők kiszolgálása. Ők nem konkrét vállalatot szeretnének működtetni, hanem tőkével szállnak be egy-egy céghez vagy üzletágba. Ez gyakorlatilag a kockázatitőke-befektetés, az ötletgazdának juttatunk pénzt a megvalósításra. Napjainkban 46 projektből álló beruházási gyűjteménnyel rendelkezünk, amelyben 1,7 milliárd euró összértékben hat különböző gazdasági ágazatból választhat egy-egy kockázatitőke-befektető. Ezek műszaki, jogi, pénzügyi szempontból megszűrt projektek. De működünk adattárházként is, erre akkor van szükség, ha a kormányzati szintű tárgyalásra kerül sor egy-egy nagyvállalattal, befektetővel. Ilyen esetekben az állami vezetők részére információcsomagokat készítünk. De foglalkozunk a stratégiai partnerségi megállapodások előkészítésével, kezelésével is. Mostanra a kormány már 63 nagyvállalattal kötött ilyen egyezményt. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy a térségnek mi legyünk a referencia befektetési ügynöksége. Célunk a régión belül az első helyezés az egy főre eső külföldi működő tőke viszonylatában. Jelenleg még a másodikak vagyunk Csehország mögött.

– A számoknál jobb bizonyíték nincs. Az elmondottak tükrében nézzük az eredményeket…

– Ezt három főszámmal tudjuk megnézni. Az egyik, hogy adott idő alatt hány darab befektetést nyertünk meg, ezek mennyi befektetett tőkét jelentenek az ország számára, és talán a legfontosabb, hogy hány új munkahelyet teremtettünk ez által. Ami a tavalyi számokat illeti, hatvan projektet nyertünk el – ebből huszonnyolc új befektető volt, harminckettő újra befektetés – 1,66 milliárd eurós értéket képviselve és 10 745 új munkahelyet teremtve ezeken a vállalatokon keresztül. Ha a tavalyi adatokat összevetjük százalékosan 2013-mal, akkor ez harmincöt százalékos növekedésnek felel meg a tőke nagyságát illetően, és ötvenegy százalékkal több munkahelyteremtést tartalmaz. Az idei év első öt hónapjában huszonhét projektet tudhatunk magunk mögött, ebből tizennégy teljesen új befektető, tizenhárom az ismételten befektető, ötezer-hatszáz új munkahelyet teremtve, 549 millió eurós összberuházással. 

– A befektető cégek mérete mekkora és melyek a legfőbb partnereik?

– Tevékenységünkből adódóan döntően nagyvállalatokkal dolgozunk. Ám az is fontos szempont, hogy hazai nagyvállalatok is az ügyfeleink között vannak, nem csak külföldiek, noha ez utóbbiak aránya kilencven százalék fölötti. Tehát a támogatási és eszközrendszerünk elérhetők a hazaiaknak is. Itt megint ki kell emelni, hogy a külföldi nagyokkal ha együttműködik a magyar kkv-ágazat, az mekkora előnnyel jár. Hiszen a teljesség igénye nélkül olyan cégek a partnereink, mint például a General Electric, Bosch, Apollo Tyres, Audi, Takata, Continental, General Motors, SMR, Alcoa vagy a Suzuki. Ezeknél több százmillió eurós beruházásokról és többezres munkahelyteremtésekről beszélhetünk. Az adatokat látva abban bízom, az idei munkánk a korábbi éveknél még eredményesebb lehet.

magyarhirlap.hu