Az új paksi blokkok kapcsán három vizsgálat folyik Brüsszelben, mindegyiknél az a gyanú, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyja az uniós szabályokat - írja a 168ora.hu. Az első téma a tiltott állami támogatás kérdése, a második a versenyeztetés elmaradásának ügye, a harmadik pedig az, indokolt-e lényegében minden közérdekűnek számító információt titkosítani a projekttel kapcsolatban.

Az első kettőben másfél hónappal ezelőtt előzetes bizottsági vélemény született, és mindkettő vélelmezte a szabálysértést, ezért magasabb szintre emelte az ellenünk folyó eljárást. Ennek részeként Orbánék két hónapot kaptak arra, hogy érveikkel meggyőzzék Brüsszelt, hogy minden az EU előírásainak megfelelően történt és történik. Jellemző, hogy a kormány az EB hivatalos dokumentumait csak a napokban hozta nyilvánosságra, így azok tartalmáról a közvélemény korábban csak brüsszeli forrásokból kaphatott tájékoztatást.

Így nehezen értelmezhető volt Orbánék válaszreakciója, amelyben hevesen bírálták az Európai Bizottságot, hozzá nem értéssel vádolva azt. Konkrét szakmai érvekkel nemigen álltak elő, mindössze annyira telt tőlük, hogy sebtében írattak egy tanulmányt a Rotschild bankházzal, amely szerintük bizonyítja, hogy Paks II. állami támogatás nélkül, üzleti alapon is képes működni, sőt megtérülni. A győzködési kísérlet rendkívül szánalmasra sikerült: senki nem vehette komolyan azt az anyagot, amelyet a kormány egyik hivatalos lobbycége készített, amely atomenergetikai ügyekben ismeretlen, ráadásul az elemzést készítő team vezetője egy volt fideszes államtitkár!

Ilyen előzmények után nem sok esélye volt Lázárnak a sikerre, hogy az állami támogatás ügyében meggyőzze az uniót. Nem tudjuk, milyen muníciót vitt magával, de ha a látogatással egy időben kiadott kormányközleményből indulunk ki, a kudarc borítékolható volt. Nem tudjuk, Orbánék mindenkit hülyének néznek-e Brüsszelben, vagy nem veszik komolyan az eljárást, esetleg maguk is látják, hogy reménytelen meggyőző érveket találni, de a kommüniké egyszerűen nevetséges.

A kapkodás része, hogy egy kiszivárgott miniszterelnökségi anyag szerint úgy próbálnák olcsóbbá tenni a paksi áramot, hogy az egész erőművet elveszik az MVM-től és Lázárék alá rendelik.

Konkrét számok nélkül kijelenti, hogy a beruházás piaci alapon is megtérül, nincs állami támogatás, a bevételek elegendőek lesznek a befektetett tőke, a kamatok, az üzemeltetési költségek, a fűtőanyag, a hulladékkezelés, a majdani leszerelés kiadásainak fedezésére. Ebben az állításban az a legmeghökkentőbb, hogy eleddig semmilyen hivatalos, konkrét kalkulációt nem láttunk, amely valamennyi említett elemmel együttesen számolt volna. A kormány mindmáig magának a beruházásnak a költségét – 12,5 milliárd euró – emlegeti, a 25 éves, tízmilliárdos orosz hitel kamatairól nem esik szó, az üzemeltetés és fűtőanyag költségéről sem, a leszerelés áráról már nem is beszélve. A különböző sugárzó hulladékok későbbi tárolásáról ugyan készült előzetes becslés, de az messze alulárazottnak látszik, ráadásul a kiégett fűtőanyag tárolását eddig nem is nekünk kellett megoldanunk.

Nem esik szó a közleményben a hálózatfejlesztési költségekről sem, holott azok szükségszerűek és szakértők szerint ezermilliárdos nagyságrendűek. Ahogy a hűtés problémája is a háttérben marad, pedig a régi és az új blokkok párhuzamos működése miatt a vízhűtés csak hatalmas többletkiadással oldható meg a Duna élővilágának károsodása nélkül. A várható tényleges költségek körül tehát nagy a homály, és nem véletlenül: Orbánék igyekeznek mélyen alulbecsülni azokat, így próbálva a megtérülést kimutatni. Ezzel nincsenek egyedül: minden eddig épült atomerőmű a világon jóval többe került az előzetes terveknél, Paks aligha lenne kivétel.

Ezzel persze Brüsszel is tisztában van, és eleve kételkedve fogadja a hivatalos költségbecslést. Ahogy azt is, hogy húsz év múlva az áram ára reálértéken több mint kétszerese lesz a mostaninak, ahogy a magyar kormány bizonygatja, és emiatt a bevételek fedezni fogják a kiadásokat. Ennek homlokegyenest az ellenkezőjét sulykolják a magyar lakosságnak, mondván: Paks egyenlő olcsó áram, így védhető meg a rezsicsökkentés. Most akkor kinek hazudnak: Brüsszelnek vagy nekünk? Esetleg mindkettőnknek?

Orbánék nagyon jól érzik, hogy bajban vannak, elfogadható érveik nincsenek, a közleményben is inkább vagdalkoznak és módszertani hibákkal vádolják az uniós vizsgálókat, persze konkrétumok nélkül. A kapkodás része, hogy egy kiszivárgott miniszterelnökségi anyag szerint úgy próbálnák olcsóbbá tenni a paksi áramot, hogy az egész erőművet elveszik az MVM-től és Lázárék alá rendelik. Ennek állítólag az lenne az értelme, hogy nem kellene piaci feltételekkel, nyereségorientáltan működtetni, így részben önköltségi áron adhatnák az áramot.

Az elképzelés olyannyira ellentmondásos, hogy aligha gondolták végig. Először is önmagában attól, hogy nem az MVM-nél lenne Paks, a beruházási, működési stb. kiadások még tények maradnak, azaz az áram nem lenne olcsóbb. Hacsak úgy nem, hogy önköltségi áron adják, több járulékos költségelemtől megkímélve, de ez ab ovo kimeríti a tiltott támogatás fogalmát, főleg hogy az egész a Miniszterelnökség égisze alatt zajlik. Na és mi az az önköltségi ár? Jelenleg Paks 10 forint per kilowattóra körül termeli az áramot, a lakossági díj ennek több mint háromszorosa. A különbséget a hálózati és rendszerköltségek, a hulladéktárolásra és a későbbi leszerelésre tartalékolt pénzek, valamint az adók adják: ezekkel vajon mi lesz?

Az ötletet tehát egyszerűen marhaságnak minősíthetnénk, ha nem láttunk volna már többször az elmúlt években hasonló eszetlenségeket keresztülverni. Orbánék dilemmája érthető, hiszen fából akarnak vaskarikát csinálni: megépíteni Paks II.-t, amiről maguk is tudják, hogy nagyon drága lesz, de közben fenntartani a rezsicsökkentési maszlagot. A kettő egyszerre nem működik, ezért van szükség különböző trükkökre és főleg népbutító kommunikációra.

Csak abban bízhatunk, hogy az új blokkok ebben a formában nem épülnek meg, az uniós eljárás ezt teheti világossá. Ha ez bekövetkezik, újra kellene gombolni a kabátot és végre a reális trendekre és adatokra támaszkodó energiastratégiát kidolgozni. Abban része lehet az atomenergiának is, de nem úgy, ahogy ezt Orbánék erőltetik.

168ora.hu