• A minőségi nyelvoktatás hiányában a felvételi nyelvvizsgához kötése súlyos támadás az esélyegyenlőség ellen, hiszen nagyon sok gyerek nem tanulja meg, hogyan is kell nyelvet tanulni, és ezért nem tud hatékonyan haladni.
• A Szülői Hang Közösség támogatja a diákok követelését, hogy halasszák el a felvételihez kötelező nyelvvizsgát: április 26-án álljunk ki valamennyien egymásért, a gyermekeink jövőjéért és a jobb oktatásért!

Nincs elég angoltanár. Évek óta nem tudnak újat felvenni. Aki jön, az alkalmatlan és hamar távozik.

Az angolt a történelemtanár vállalta be, mert van alapfokú nyelvvizsgája.

Elment a némettanár év közben, azóta sincs másik (közben új tanév kezdődött).

Angoltanárból 6 év alatt 5-öt fogyasztottunk el, közülük mindössze 1 volt, aki valóban tanított is angolt.

Egy évig nem pedagógus tanította az angolt.

– így szól néhány idézet azoktól a szülőktől, akik szembesültek a tanárhiány által sújtott iskolai nyelvoktatással. A 2018-as szülői felmérés eredményei szerint a tantárgyak közül az angol nyelv esetében a második legmagasabb a tanárhiány, ennek következtében minden iskolatípusban a szülők legalább 9%-a számolt be arról, hogy az elmúlt év során minimum két héten keresztül nem volt érdemi tanítás.

A tanárhiány csupán a jéghegy csúcsa, gyakori a tanári fluktuáció, a tanári kontraszelekció, és sokan jelzik, hogy a csoportbontás hiánya hátráltatja az oktatást; korábbi részletes szülői felmérésünkből pedig kiderül: a tanulók 58%-a nem a tudásszintjének megfelelő képzésben részesül.

Miközben a szülők csupán 26%-a látja úgy, hogy közoktatásban a gyermek érettségiig eljut legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséig, a minisztérium úgy viselkedik, mint a legrosszabb fajta tanár. Ahelyett, hogy a kudarcai láttán elgondolkodna azon, hogy a saját munkáján mit kellene változtatnia, hogyan nyújthatna jobb minőségű oktatást, csak szigorítja a feltételeket. Buktat, elgáncsolja és ellehetetleníti azokat, akiket ő maga nem képes megfelelően felkészíteni, és eközben a minőségi tankönyvválaszték durva leszűkítésével tovább rontja a nyelvoktatás helyzetét.

Ilyen körülmények között a minisztérium intézkedése súlyos támadás az esélyegyenlőség ellen. Rengeteg olyan diák szorul ezzel ki a felsőoktatásból, akiknél a szülőknek nincs anyagi lehetőségük a gyenge iskolai oktatást drága nyelvtanfolyamokkal kompenzálni. Ezzel a jó anyagi körülmények között élő szülők sem lehetnek elégedettek. Még ha képesek is előnyhöz juttatni a gyermekeiket, azt súlyos áldozatok árán érhetik el. Rengeteg pénzt fizetnek ki és feláldozzák a gyermekük szabadidejét egy olyan iskolán kívüli szolgáltatásért, amit egy jól működő oktatási rendszerben iskolaidőben, ingyen is megkaphatnának.

Mire használta a minisztérium a törvény kihirdetése óta eltelt időt? Nem látjuk, milyen eredményeket tud felmutatni az oktatási kormányzat a nyelvoktatás javítása terén. Ha az oktatás vezetői nem végezték el házi feladatukat, és nem tudták biztosítani a diákok számára a színvonalas nyelvoktatást, akkor milyen alapon zárják ki a gyenge nyelvoktatásban részesülőket a felsőoktatásból?

A nyelvoktatás kizárólag a grammatikai struktúra mentén halad, csak nagyon kis hangsúlyt kap a szóbeli kommunikáció, az önálló szövegalkotás és a fordítás egyaránt.

Túlságosan nagy hangsúlyt helyeznek a helyesírásra, a nyelvi kreativitás és szóbeliség háttérbe szorul. 

3 évnyi nyelvtanulás után nem tud kérni egy pohár vizet vagy összerakni helyesen egy alapmondatot, ha nem látta már szó szerint a könyvben. Pedig mindig ötösöket kap.

Magyar nyelven oktatnak nyelvet, nyelvtanon a hangsúly, szódolgozat az osztályzási alap, a leggyengébbhez alkalmazkodnak, ezért nem haladnak a jobbak sem, avítt eszközök stb.

Évente akár többször is váltják egymást a tanárok, sajnos nem egyforma a színvonal. Van, aki csak szavakat magoltatott, mindenféle beszédhelyzetek gyakorlása nélkül.

Gyakori, hogy az iskolában elavult módszereket alkalmaznak, túlzottan erőltetik az elméleti nyelvtant és a szavak bemagolását, miközben háttérbe szorul a valós kommunikációs helyzetek gyakorlása. Emiatt nagyon sok gyerek nem tanulja meg, hogyan is kell nyelvet tanulni, és ezért nem tud hatékonyan haladni. A megfelelő iskolai módszertan hiányában a szigorú felvételi kritérium nem hat motiválóan, inkább elrettenti a tanulókat, akik nem alaptalanul úgy érezhetik, hogy esélyük sincs teljesíteni a felvételi követelményt.

Attól, hogy a kormányzat törvényt hoz a nyelvvizsga-kötelezettségről, még nem oldódnak meg a nyelvoktatás súlyos problémái. Ne feledjük, hogy az Iparkamara, mint a nyelvvizsga-szigor egyik lelkes szószólója, elsősorban nem a magasabb képzettség támogatásában, hanem az alacsonyabb képzettséget igénylő szakmák terén jelentkező munkaerőigény rövid távú biztosításában érdekelt. Bár az egyetemek dolgát könnyítené, ha a közoktatás elvégezné a feladatát és mindenkinek biztosítaná a minőségi nyelvoktatást, a felvételi szigortól nem javul az oktatás színvonala, csak a képzésből kiszorultak száma nő.

Mi felnőttek nem nézhetünk gyermekeink szemébe tiszta lelkiismerettel úgy, hogy a megfelelő tanulási feltételek biztosítása nélkül várunk el vizsgateljesítményt, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Mindezzel pedig nemcsak a gyerekek járnak rosszul, hanem az ország is elesik számtalan tehetséges és szorgalmas diák szakmai kiteljesedésétől.

Jövőt a diákoknak! Április 26-án a diákok szerveznek tüntetést azért, hogy halasszák el a felvételihez kötelező nyelvvizsgát addig, amíg az ország minden iskolájában elérhetővé nem teszik a minőségi nyelvoktatást. Van olyan szülő, aki szerencsés, mert gyermeke jó nyelvoktatásban részesül, és van sok olyan is, aki erről csak álmodhat. Április 26-án álljunk ki valamennyien egymásért, a gyermekeink jövőjéért és a jobb oktatásért!

Szülői Hang Közösség 
szuloihang.hu, facebook.com/szuloihang 
Kapcsolat: [email protected]