A Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli területeinek erős felmelegedésével járó éghajlati jelenség a világ számos területén erőteljesen befolyásol bizonyos időjárási viszonyokat, szerepet játszva a heves esőzések, áradások és aszályok kialakulásában, valamint hatással van a globális átlaghőmérsékletre is.

Az El Nino gyakran közrejátszik a világ déli és keleti szárazföldi területeit – Ausztráliát, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Malajziát és a Csendes-óceán középső részén fekvő szigeteket – sújtó forró és száraz időjárás kialakulásában, emellett enyhébb teleket eredményez Északnyugat-Kanadában és Alaszkában.

A WMO főtitkára, Petteri Taalas szerint a klímaváltozás megváltoztatja az El Nino és ellentéte, a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek lehűlését okozó La Ninadinamikáját, valamint hatásaikat is. A 2018-as év egy gyenge La Ninával indult, amelynek hűtőhatása nem volt elegendő a globális melegedés visszaszorításához. Ez azt jelenti, hogy az idei lehet az eddig mért egyik legforróbb év a világon.

“Az El Nino- és La Nina-mentes légkör ellenére a Föld továbbra is az átlagnál melegebb volt májustól júliusig, miközben szélsőséges időjárási jelenségek mutatkoztak: rekordmeleg volt Észak-Európában, pusztító áradások Japánban, Indiában és Délkelet-Ázsiában. Az események nagy része beleillik a globális felmelegedésről alkotott képbe” – mondta Taalas.

A WMO főtitkára előrejelzése szerint az El Nino nem lesz olyan erőteljes, mint a 2015-2016-os volt, mégis jelentős hatásokkal fog járni. Ha idejében jelzik a bekövetkeztét, sok életet meg lehet menteni és súlyos veszteségeket lehet megelőzni.

A szervezet első globális szeptember-novemberi időjárási előrejelzésében az átlagosnál magasabb hőmérsékletet jósol Ázsia szinte teljes csendes-óceáni térségében, Európában, Észak-Amerikában, Afrikában és Dél-Amerika partvidékének nagy részén, az átlagosnál kevesebb csapadékot Közép-Amerikában, a Karib-térségben, Dél-Ázsia egyes részein, Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceán területén.

(MTI / WMO) / erdekesvilag.hu