Nem lesz gazdasági növekedés idén Magyarországon, a gazdaság fél százalékkal zsugorodik 2023-ban – tette közzé legfrissebb előrejelzését a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet. Az átlagosnál pesszimistább elemzés szerint a nettó exporton kívül minden mutató romlik. Az átlagos infláció 19 százalék lesz. - írja Az én pénzem

A világgazdasági helyzet tekintetében mind az idén, mind jövőre nagy a bizonytalanság. Míg a globális növekedés tavaly 3,2 százalékra mérséklődött az OECD legfrissebb adatai szerint, az idén és jövőre is további lassulásra számíthatunk, és a növekedési ráták mindkét évben 3 százalék alatt maradnak. Az egyes főbb régiókra megjelenő prognózisok mind alacsonyabb növekedéssel számolnak 2023-24-ben, mint az azt megelőző két évben – mondta Nagy Katalin, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet igazgatósági tagja a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján.



Ugyan Kína esetében a növekedés lassulása nem volt olyan mértékű, mint amitől tartottak, és idén már újra 5 százalék feletti GDP-bővüléssel számolhatunk, az USA-ban a szigorú monetáris politika jelentősen fékezi a növekedést, Európában az orosz-ukrán konfliktus gazdasági következményei egyre inkább érződnek, és emellett a még mindig magas infláció és a korábbinál zordabb finanszírozási körülmények – országonként különböző mértékben – de erősen visszafogják a GDP bővülését.

A helyzet kissé jobb a vártál

Ennek ellenére a téli hónapokban sikerült elkerülni a recessziót, ami elsősorban az enyhe télnek és a csökkenő energiaáraknak volt köszönhető. A legfrissebb inflációs adatok az áremelkedés ütemének mérséklődését jelzik, ami elsősorban az energiaárak csökkenésének volt köszönhető. Az árcsökkenésben a bázishatás is szerepet játszik. A maginfláció emelkedő trendje a legtöbb országban jellemző maradt, tehát látszik, hogy időbe kerül, amíg az energiaárak mérséklődése az egyéb termékek árában is megmutatkozik. Így összességében arra számíthatunk, hogy az idén az infláció ugyan mérséklődik, de a fogyasztói árindexek még viszonylag magasak maradnak.



A vezető jegybankok egyelőre tovább folytatják a szigorú monetáris politikát, ugyanakkor már látszik, hogy a kamatemelési ciklus a végéhez közeledik. Az Európai Unió külső környezetében is egyre inkább látszanak a növekedéslassulás jelei. Az euróövezet GDP-je az idén legfeljebb 0,9 százalékkal bővül, s jövőre is csak lassú élénkülés várható. Az EU-13 esetében idén a növekedés erős lassulása várható, tartós recesszióra azonban a konjunktúrakutató nem számít a térségben. A régió legtöbb tagállama számára továbbra is rendelkezésre állnak az uniós források, és várhatóan érkezik annyi növekedési impulzus a világgazdaságból, hogy a termelési volumen ne csökkenjen érdemben. Így 2023-ban 1 százalék alatti növekedés várható, míg az infláció magas marad.

Javul a hangulat a németeknél

Legfőbb exportpiacunk, Németország esetében tavaly év végén nagyon borús előrejelzések fogalmazódtak meg, addig az idén év elején javulni látszik a hangulat. Azonban nincsenek vérmes kilátások: az idei GDP a tavalyi 1,8 százalékos növekedés után legfeljebb 0,2 százalékkal bővülhet, és jövőre is 1 százalék körüli növekedés várható.

Nálunk viszont visszaesés jön

A magyar gazdaság esetében az elemzői konszenzusnál pesszimistább előrejelzést ad a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet – mondta Palócz Éva vezérigazgató. Az idei év nagy részében meghatározó marad a belföldi keresletet lenyomó tényezők szerepe. Az év elején tetőző infláció következtében drasztikusan visszaeső reálkeresetek a magánfogyasztás meredek visszaeséséhez vezetnek, ami az év folyamán csak fokozatosan enyhül.



A hazai piacra orientált vállalati szegmensre az év nagyobbik részében gátlólag hatnak a magas költségek, a csak lassan javuló keresleti és finanszírozási feltételek, és ez – az állami beruházások visszafogásával és a háztartások lecsökkent beruházási aktivitásával együtt – a beruházások csökkenését eredményezi az idén. A belföldi felhasználás volumene éves szinten 2-3 százalékkal elmaradhat a tavalyi szinttől.



Ugyanakkor a hektikus világgazdasági környezet ellenére szerény ütemben tovább bővülő export és a kereslethiány által visszafogott import eredményeképpen a nettó export várhatóan az idén is pozitívan járul hozzá a növekedéshez. Így arra számítanak, hogy a GDP csak 0,5 százalékkal zsugorodik 2023-ban – mondta a vezérigazgató. Jövőre - ha közben újabb világgazdasági vagy Magyarország-specifikus sokk nem üti meg a gazdaságot – 2-3 százalékos, esetleg magasabb gazdasági növekedésre kerülhet sor.

Idén nem lesz uniós pénz

A gazdasági előrejelzésben nem számolnak azzal, hogy 2023 folyamán érzékelhető mértékű európai uniós támogatás beérkezne, akár az Európai helyreállítási és Újjáépítési Eszköz (RRF), akár a partnerségi megállapodás keretében, vagy erről megállapodás történne. Az év első felében ez bizonyosan nem várható, legfeljebb az év vége felé, de ennek mind a ténye, mind az összege bizonytalan. De még ha meg is születne valamilyen kompromisszumos megállapodás az év vége felé, az ebben az évben még semmiképpen sem fejtene ki GDP-ösztönző hatást. Részben ezzel is indokolható, hogy a Kopint-Tárki előrejelzése az elemzői konszenzusnál valamivel pesszimistább, mivel tavaly még, ha csökkenő, de nem elhanyagolható finanszírozás érkezett az uniós programokra, amelyeknek a megvonása érezhető kiesést fog okozni a gazdasági teljesítményben.

Az adóbevételek teljesülnek  

2022-ben eredményszemléletű államháztartási hiány a GDP arányában 7,1 százalékról 6,2 százalékra mérséklődött. A gyökeresen átszabott 2023. évi költségvetést a rezsivédelmi célok határozzák meg a hiánycél laztása mellett. A konjunktúrakutató várakozása szerint a 2023. évi deficit 4 százalék körül alakulhat.



A kormánynál pesszimistább reálgazdasági és magasabb inflációs előrejelzés mellett az adóbevételek a tervezetthez hasonló szinten teljesülhetnek. A GDP arányos államadósság ugyanakkor 70 százalék alá süllyedhet az idén. A szigorú jegybanki kamatkondíciók az elmúlt időszakban nem változtak. A monetáris transzmisszió hatékonyságát azonban hátráltatta az MNB és a kormány közötti összhang hiánya. A régióban a messze legmagasabb jegybanki irányadó ráta mellett a forint 7 százalékkal erősödött az euróval szemben tavaly december óta, miközben nagy kilengésekkel reagált a piaci hangulatváltozásokra. Ezzel párhuzamosan az állampapír-piaci hozamok a rövid lejáratokon tovább nőttek, míg a hozamgörbe hosszú szakaszán mérséklődtek. A hitelpiaci feltételek összességében romlottak.

Nálunk a legnagyobb az infláció

Az európai mértékkel is kimagasló magyar infláció a jelek szerint 2023 januárban tetőzött, de az első negyedévben végig 25 százalék felett maradt. Különösen aggasztó, hogy márciusban is fennmaradt az élelmiszerek és a szolgáltatások magas árindexe és az is, hogy a maginfláció márciusban ismét a ténylegesen mért infláció fölé emelkedett. 

Forrás: Kopint-Tárki

Forrás: Kopint-Tárki

A Kopint-Tárki fenntartja az előző év decemberi 19 százalékos előrejelzését a 2023. évi inflációra. Az év első felében még bizonyosan 20 százalék feletti index várható, az alacsony bázis miatt. Számottevő csökkenés szeptemberben várható, és van esély arra, hogy decemberre 10 százalék alá essen az árindex, mivel akkor kerül be a bázisba a megemelt üzemanyagár – hangsúlyozta Palócz Éva. (Az én pénzem)