Rengeteg, mára szinte irodalmi közhellyé lett legenda kering Hajnóczy Péterről, aki az életművében kevéssé elmerülő olvasók szemében többnyire "A halál kilovagolt Perzsiából" című kisregény ütközetben eltűnt szerzője, illetve egyszerű, kétkezi alkoholista, aki még fiatal korában halálra itta magát. 

Tényleg ennyi volna Hajnóczy?

Aktív írói munkásságának körülbelül tíz éve alatt Hajnóczy eljutott az ismeretlenségből a szakmai elit asztaláig, ahol nem csupán megtűrt vendég volt, de a Péterek generációjának emblematikus alakja, Esterházy és Nádas mellett. Pedig életének egy igen apró szeletét lehetett csak képes az írásnak áldozni, köszönhetően súlyos alkoholbetegségének, mely az évek során aztán fő inspirációjává, alaptémájává növekedett.

A Jézus menyasszonya, vagy épp az Elkülönítő, nem is beszélve a kiválóbbnál kiválóbb novellákról, legalább akkora horderejű alkotások, mint a Perzsia, így tévedés volna egykönyves írónak titulálni Hajnóczyt. Inkább amolyan ködlovagjaő a magyar irodalomnak, mint Csáth Géza, vagy Lovik Károly. Bár Csáthról Kosztolányi révén (unokatestvérek voltak) viszonylag sokat hallhat az ember, többnyire mégiscsak annyi marad meg róla, hogy morfinista volt, kivégezte a felségét, majd öngyilkos lett, s mindezeket megelőzően írt néhány rövidtörténetet őrült és szadista gyerekekről, meg az ópiumról. Pedig ő alapozta meg a modern magyar rövidprózát, egykoron ráadásul Kosztolányi mestereként.

Hajnóczy is ködlovag tehát, aki meghatározója a magyar posztmodern prózának, bár ma már jócskán Esterházyék árnyékába került. Ami megmaradt róla: egy híres, hírhedt fénykép, melyen egy még nem is negyvenéves férfi látható, hatalmas, elhanyagolt szakállal, üveges, akvamarin tekintettel, szenvedéssel a szemében, de mégis valami földöntúli magabiztosságot sugározva, szemtől szembe a halál arcába bámulva.

Fő témája és sajnos írói karakterének megépítője, majd elpusztítója is az alkohol volt, melynek regősévé lett, majd elmondta nekünk, hogy milyen volt ez az egész zuhanás. Csak néhány évig tartott egy emberöltőhöz képest, legfeljebb is csupán tíz-tizenöt esztendeig, aztán egy csendes robbanással véget ért. De amit írt zuhanás közben, az itt van és itt is marad.

(Címlap: Hajnóczy Péter - Forrás: librarius.hu)