Az elkeseredett lépés mögött bevételnövelési kényszer állhat, amelyet a rezsicsökkentés és a kifizetetlen számlák okozhattak. A negyvenes éveiben járó, Gödöllő környékén élő könyvelő – nevezzük Péternek – több mint 10 éve már, hogy elköltözött Sátoraljaújhelyről. Kis cége "központját" azonban papíron a szülővárosában hagyta, így az megalapítása óta a zempléni városban élő szülei címére van bejegyezve, ott fizeti meg az iparűzési adót és minden más céges közszolgáltatást is. Péter néhány hete ajánlott levelet kapott, ami sok mindent boríthat - írja a HVG.

A szerződés

A Zempléni Hulladékkezelési Közhasznú Nonprofit Kft. (ZHK) szeptember 15-ére dátumozott ajánlott levelével a postás szeptember végén csengetett be Péter szüleihez. A borítékában három összetűzött dokumentum volt: egy szerződési formula két példányban, illetve egy ezeket magyarázni hivatott kétoldalas dokumentum. A fizetési felszólításnak is titulálható pakk azt állítja, hogy Péter cégének hulladékkezelési szerződést kell kötnie a ZHK-val, mivel a székhelyén keletkező hulladékot 2014. január 1. óta ez a cég szállítja el. Mivel pedig Péter mikrovállalkozása ilyen szerződést még nem kötött a ZHK-val, a mellékelt szerződési blanketták kitöltésével sürgősen pótolnia kellene a mulasztást. Válassza ki, hogy 120, 240 vagy 1100 literes hulladéktárolót kér.

A szerződésben az is szerepel, hogy a kukákat hetente egyszer biztosan ürítik, térfogattól függően nettó 415, 829, illetve 4147 forintért, és a ZHK azt is közölte, hogy ha a szeptember 15-től egyébként már élő szerződést nem írja alá, nem küldi vissza, vagy „esetleg a szerződési kötelezettséget nem teljesíti, az még nem mentesíti a díjfizetési kötelezettség alól. A közszolgáltatási díjat utólag, számla ellenében fizetteti meg a ZHK, amely hangsúlyozza, hogy senki „nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését”. (Ez utóbbi gondolatmenet önmagában is abszurd, mert ha a szerződés szeptember 15-étől élne, akkor a ZHK-nak azóta már a kukákat ürítenie is kellene. A hulladékkezelő cég azonban nem végez ilyen szolgáltatást, és nem is tud mindaddig, amíg kukákat nem telepít az adott céghez. A hulladéktároló méretét viszont a ZHK csak a cég nyilatkozatával tudja kalibrálni. Nota bene, amennyiben a felszólított cég nem írja alá a szerződést, vagy nem küldi vissza azt, akkor valójában a ZHK kerül szolgáltatási mulasztásba.)

A nonprofit hulladékkezelő cég az állításai alátámasztására több jogszabályra hivatkozik, közte a 2013-as hulladéktörvény több pontjára, és citál egy 1998-as alkotmánybírósági határozatot is. Utóbbi az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának kötelezettségéről szól, nem pedig a céges működésről, márpedig ha valakinek otthon van a cége bejelentve, akkor lakóként a szemétszállítási közszolgáltatást kötelező igénybe vennie, de cégként ez már egyáltalán nem ennyire egyértelmű.

A levélnek van egy másik állítása is, amely szerint az önkormányzat rendeletet alkotott arról, hogy a cégnek „függetlenül attól, hogy a cégszerű jelenlétből milyen mennyiségű hulladék[a] keletkezik, kötelezővé teszi annak külön gyűjtését”, de ezt nem támasztja alá jogszabályi forrás megadásával.

Kiknek küldték?

A levéllel – és úgy általában az eljárással – az a probléma, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy az adott „gazdálkodó szervezet” valóban termel-e hulladékot. Ergo, a cégnek szüksége van-e a ZHK-ra?

Akiknek biztosan szükségük van a szemétszállító cég szolgáltatására (mint amilyen egy cukrászat, egy pékség, egy sertéstelep vagy bármilyen gyártó tevékenységet végző cég), azoknak az önkormányzat felé már igazolni kellett, hogy a hulladékkezelési kívánalmaknak meg tudnak felelni, ellenkező esetben nem kaphattak volna működési engedélyt. Mivel a települések az iparűzési adón keresztül jelentős bevételhez juthatnak, az önkormányzatok arra kifejezetten nagy figyelmet fordítanak, hogy minden náluk működő cégről tudomásuk legyen.

Így tehát nagy kérdés, hogy milyen vállalkozói kört támadott most be a ZHK, vagy ahogy Péter mondta: Mit keres ez a cég a szekrényemben?.

„Tudok a levelekről. Szerintem etikátlan, amit a ZHK csinált” – mondja Köteles László, Komlóska polgármestere, aki szerint lehet, hogy a hulladékkezelő szeretne több bevételhez jutni, de a cégeket válogatás nélkül fenyegetni akkor sem kellene. Kötelesnél egy helyi villanyszerelő vállalkozó kopogott be a napokban azzal, hogy ugyan mondja már meg, milyen szemét után fizessen, ha otthon soha nem dolgozik, sőt az adott munkája során keletkező hulladékról minden esetben az adott ház/lakás tulajdonosa köteles gondoskodni. A polgármester viszont széttárta a karját, mert ő ezzel nem tud mit tenni.

Azt se mondhatja, hogy a vállalkozó ne fizessen, mert a ZHK az így keletkező hátralékot valószínűleg az adóhatóságon keresztül behajthatja. Ám Köteles Lászlónak arra sincs válasza, hogy mi értelme van havi 3 ezer forintot fizetni a vállalkozónak azért, hogy hetente egyszer egy üres kukát is „kiürítsenek” a villanyszerelő háza előtt.

Hunyadi Tibor kenézlői polgármesternél is jelentkeztek levelet kapott, tanácstalan helyi vállalkozók. A település első embere elismeri, lehetnek olyan cégek a listán, amelyeknek korábban is rendelkezniük kellett volna a hulladék elhelyezéséről, de azt ő sem érti, hogy a ZHK milyen szemetet akar elszállítani heti rendszerességgel attól a mezőgazdasági vállalkozótól, akinek a földje a falu határában, a cége viszont az otthonában van – és a hulladékkezelő utóbbi címről vinné el az egyébként a szántóföldeken sem keletkező szemetet. „Ez ugyanolyan baklövés, mint a chipes kukák bevezetése” – magyarázza. A chipes kukák ugyanis a fekete ürítéseket (vagyis azt, hogy a kukásautó olyan szemetet is elszállítson, amit a cégnek nem fizetnek meg) kiszűrhetőbbé teszik, de Hunyadi szerint azzal, hogy a lakóknak nem kell minden héten üríttetniük a kukát, a hulladékkezelés az útszélen hagyott szemeteszsákok irányába mozdult el.

Tetemes veszteségük volt

A ZHK vélhetően komoly veszteséget termel. Mint arról szűk egy éve beszámolt a HVG, a cég egy évvel a megalapítása után 230 millió forintos veszteséggel volt kénytelen szembenézni, éves bevétele 700 millió forint.

A veszteségből néhány 10 millió forintot a korábbi (még nem nonprofit) időszakából örökölt, 70 millió forint pedig a rezsicsökkentés miatt keletkezett, mivel 10 százalékkal csökkentenie kellett a díjakat. Az adósság nagy részét azonban a késve fizető vagy nem fizető önkormányzatok, illetve a lakossági nemfizetések hozták össze. A ZHK ügyvezetője akkor azt mondta, hogy ha a helyzetet az érintett települések nem rendezik, a cég lehúzhatja a rolót.

Amikor szerettünk volna tájékozódni az érintetteknél a helyzetről, a nagyobb települések (Sátoraljaújhely, Sárospatak, Szerencs, Tokaj és még jó néhány város) vezetői elutasítónak bizonyultak.

„Különben is”

A ZHK-nál is hiába szerettük volna megtudni levélküldés okát (azt, hogy a hulladékkezelő cég összesen hány ilyen felszólító levelet küldött szét a régióban; hogy a lista összeállításához szükséges céginformációkat a ZHK honnan szerezte, hogy mennyi bevételt remél a cég az akciótól, illetve hogy szerintük mire számíthatnak mindazok, akik a levélben megfogalmazottakat figyelmen kívül hagyják), mert Hercsik István ügyvezető csupán annyit közölt, semmiről nincs mondanivalója, és ő „különben is” egy közszolgáltató céget vezet, így semmiféle tájékoztatási kötelezettsége nincs.

Annyit közölt csak, hogy a ZHK „mindenben a jogszabályoknak megfelelően járt el”. Azt azonban már nem kommentálta, hogy miért nem vizsgálták a címzettek tevékenységét, vagy azt, hogy ha a helyzet – mint hivatkozzák – 2014. január 1. óta fennáll, akkor hogy-hogy csak most jöttek rá erre.

Közben több települési vezetőtől is azt hallottuk, hogy jelentős kintlévőségek kényszerítik a céget erre a lépésre. Ezen kívül a ZHK, illetve az ügyvezető családjához köthető cégek (mint amilyen például a hulladékot átvevő Mento Környezetkultúra Kft.) állítólag a Quaestor-botrány kárvallottjai, de Hercsik István erre is csak azt ismételgette, hogy nem mond semmit, majd végül letette a telefont.

Ahol szemét nem keletkezik…

Megkerestünk fél tucat hasonló profilú, az ország más-más részén szolgáltató céget Debrecentől Tiszabábolnán át Mosonmagyaróvárig. Az általuk elmondottakból az a kép rajzolódott ki, hogy máshol hasonló praktikával biztosan nem élnének, mert abból több probléma adódhat, mint pluszbevétel.

Az egyik ilyen cég vezetője azt is elárulta, hogy náluk is elvégeztek hasonló cégadatbázis-kiegészítést, de ők a szerződések megküldése előtt nyilatkoztatták a cégeket arról, hogy milyen (és mennyi) hulladékot állítanak elő. A hulladékot nagy valószínűséggel nem termelő vállalkozásokat aztán egyszerűen lehagyták a listáról, azért, mert úgy találták, hogy egy zongoratanárnál, könyvelőnél, szobafestő-mázolónál vagy más olyan kisvállalkozónál, ahol szemét nem keletkezik, ott visszás volna egy el sem végezhető szolgáltatás után szemétdíjat fizettetni.

hvg.hu