Noha mindeközben „életvezetési tanácsnak” csúfolta a lakosság energiatakarékosságra való felszólítását, azért megjegyezte azt is: a következő hónapokban, hetekben előfordulhat, hogy nem lesz elég gáz – elvégre éppen ezért kellett földgázbeszerző akciótervet bejelenteni.

"Azt nem tudjuk, vannak-e nem nyilvános haváriatervek a kormányzati asztalfiókokban, de az biztos, hogy nyilvánosan hozzáférhető hivatalos dokumentumok részletesen írnak arról, hogy milyen intézkedések és korlátozások lépnek életbe, ha veszélybe kerül az ország földgázellátása" - írja a G7

Válsághelyzeti bizottság, lekapcsolás és védettség

A nyilvános haváriatervünk elég pontosan leírja, mi fog történni, ha elfogy a gáz, ezt a dokumentumot hivatalosan úgy hívják, hogy Magyarország földgázellátás-biztonsági vészhelyzeti terve. Ennek lényege az, hogy az állam minimalizálja a földgázhiányból következő károkat, és a következményeket távol tartsa az úgynevezett védett fogyasztóktól, vagyis alapvetően a lakosságtól és a lakossági távhőszolgáltatástól. A folyamat kulcsintézménye a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az energiapolitikáért felelős minisztérium, ami per pillanat a Palkovics László által vezetett Technológiai és Ipari Minisztérium.

A földgázellátási válsághelyzetnek három szintjét határozza meg a törvény: van egy korai előrejelzési szint, egy riasztási szint, és egy vészhelyzeti szint. Az első kettőt az MEKH elnöke rendelheti el, a harmadikat már a miniszter.

Az első, előrejelzési szint akkor hirdethető ki, ha konkrét információkhoz jutunk arról, hogy rövidesen jelentős mértékben romlani fog a gázellátás (csökken az import). Az első szinthez rendelt intézkedések alapvetően informálási és tájékoztatási kötelezettségeket rögzítenek: a földgázipari vállalkozások naponta jelentenek mindent az MEKH-nak, amely ezen információk alapján dönthet a következő, vagyis riasztási szint elrendeléséről, ami annyiban más, hogy ezen a szinten már válsághelyzeti bizottság alakul a földgázellátási szektor résztvevőiből a kisebb, még a piac által kezelhető ellátási zavarok és a rendkívül magas gázkereslet elemzésére és kezelésére. A bizottság a miniszternek javasol aztán intézkedéseket, de ezen a szinten sem történik beavatkozás a piaci folyamatokba.

A vészhelyzeti szinten már a piaci intézkedések után sem képes a rendszer kielégíteni a gázkeresletet, úgyhogy nem piaci alapú intézkedéseket kell hozni azért, hogy a védett felhasználóknak mindenképpen legyen gázuk. Védett felhasználó a lakosság, a szociális otthonok, kórházak, tehát a nem ipari felhasználók. Leegyszerűsítve: semmiképpen sem nélkülözhetnek azok a gázfelhasználási helyek, amelyek elapadásával közvetlenül emberi egészség kerülne veszélybe.

A lekapcsolási sorrend

Ezek után jön a korlátozás, amit technikailag a rendszerirányítást végző Földgázszállító Zrt. vezényel le, de az MEKH hagyja jóvá. A korlátozási kategóriákat, vagyis a lekapcsolási sorrendet egy másik rendelet rögzíti. Ez alapján először azok a nagy teljesítményű, villamosenergiát termelő erőművek állnak le, amelyek gyorsan, négy óra alatt át tudnak állni földgázról kőolajra. Ezeket az erőműveket törvény kötelezi tartalék kőolajkészlet fenntartására.

A földgáztüzelésű erőművek a teljes villamosenergia-termelés szűk negyedéért felelnek, és papíron ezek 8-16 napig képesek megtermelni a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához szükséges árammennyiséget a tartalék készletükre támaszkodva.

Innentől jönnek azok az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági célú nagy földgázfelhasználók, amelyek nem alapvető élelmiszert állítanak elő. Először a 2500 köbméter/óra fölötti, aztán az 500, majd a 100 köbméter/óra felett fogyasztóknak kell lemondaniuk a gázról, majd az ez alattiaknak.

Ha mindezek után sincs elég gáz, csak akkor korlátozhatják azokat a nagy fogyasztókat, amelyet élelmiszert állítanak elő: például vágóhidakat-húsüzemeket, tejfeldolgozókat, kenyérféléket előállító felhasználókat. 

Ha valamelyik felhasználó nem tartja be a korlátozást, és továbbra is nem engedélyezett célra használja a földgázt, akkor őt le kell kapcsolni, sőt le kell vágni a rendszerről, és a károkért jogi felelősség is terheli.

A magyar kormány lehetséges intézkedéseit is rögzíti a terv. Vészhelyzeti szinten csökkenthető a Magyarországon áthaladó földgáztranzit is, a szolgáltatók belföldi vállalásai előnyt élveznek. A magyar kormány a földgáz-vészhelyzet miatt elrendelhet munkaszüneti napot, korlátozhatja a közintézmények vagy magánhelyiségek, üzletek nyitvatartási idejét, és ezeknek a helyiségeknek, továbbá irodaházaknak és állami intézményeknek a legmagasabb felfűtési hőmérsékletét.

A legutolsó biztosíték a rendszerben az EU-s szolidaritási alap, ami azt jelenti, hogy ha egy ország mindezek után sem látja biztosítottnak a védett felhasználók, a háztartások, kórházak, alapvető szociális szolgáltatók földgázellátását, akkor a környező országoktól szolidaritási alapon kérhet gyors földgázsegélyt. Tehát, ha egy ország bajba kerül, előbb kell korlátozni egy környező ország ipari gázfelhasználását, mint hogy a bajban lévő országban elérje a lakosságot a gázhiány.

Az Európai Bizottság részben pont emiatt kritizálta a magyar energia-veszélyhelyzetet, az egyik intézkedés ugyanis megtiltja a földgáz exportját, amire a mostani helyzetben az energiaügyi biztos szerint még nem lenne jogi lehetőség. Igaz, már a magyar bejelentés értelmezése sem könnyű az Európai Bizottság számára, a kormány által bejelentett energia-veszélyhelyzet ugyanis nem egyenlő (az uniós jogi keretrendszerbe illeszkedő, fent ismertetett) Vészhelyzeti cselekvési terv egyetlen szintjével se. Kérdésünkre az MEKH megerősítette: a leggyengébb, előrejelzési szintet sem rendelték el Magyarországon, és ha elrendelné valamikor a jövőben, akkor azt a MEKH az honlapján közzé tenné. (G7)